Ursula von der Leyen, az Európai Unió helyzetéről szóló szerdai beszédében Strasbourgban arra sürgette a széttöredezett EU-t, hogy ragadja meg a „függetlenség pillanatát” az orosz agresszió, a humanitárius válságok és a gazdasági kihívások közepette.

Pár órával azután, hogy az orosz Sahed drónok megsértették a lengyel légteret, és pár nappal a francia kormányfő bukása után ambiciózus terveket vázolt fel az Oroszország elleni új szankciókra, az EU-Izrael társulási megállapodás részleges felfüggesztésére és a versenyképesség fellendítését célzó gazdasági reformokra vonatkozóan.

Egy nyomás alatt álló kontinens

Von der Leyen kemény figyelmeztetéssel kezdte: „Európa harcban áll.” Egy olyan világról beszélt, ahol a birodalmi ambíciók és a fegyveres függőségek veszélyeztetik az európai érdekeket, az EU-t pedig egy alkalmazkodásra kényszerített békeprojektként ábrázolta.

„Ez kell, hogy legyen Európa függetlenségének pillanata” – jelentette ki, hangsúlyozva az önellátást a védelem, a technológia és a gazdaságpolitika terén. A lengyel légtér két tucat orosz drón általi megsértése kiemeli sürgősségét, hogy „teljes szolidaritást vállaljon Lengyelországgal”, és javaslatot tegyen egy 19. szankciócsomagra, amely Oroszország fosszilistüzelőanyag-importját, árnyékflottáját és harmadik országbeli támogatóit célozza meg.

Ukrajna támogatása

Ukrajna iránt rendíthetetlen elkötelezettséget mutatott. Megosztotta Szása, egy 11 éves ukrán fiú történetét, akit elválasztottak anyjától egy orosz „szűrőtáborban”, és bejelentette az ukrán gyermekek visszatéréséért rendezett csúcstalálkozót. Javaslatot tett egy befagyasztott orosz eszközökből finanszírozott „jóvátételi kölcsönre”, valamint egy hatmilliárd eurós „Minőségi Katonai Előny” programra, amelynek célja Ukrajna drónhadviselési képességeinek javítása, megerősítve az EU szerepét az orosz invázió visszaverésében.

Gazdasági és technológiai szuverenitás

Von der Leyen gazdasági programja a Draghi és Letta-jelentésekre épül. Egy „Versenyképességi Alapot”, a Horizont Europe költségvetésének megduplázását, valamint egy „Scaleup Europe Alapot” javasolt a mesterséges intelligencia, a kvantum- és biotechnológiai startupok számára.

Az „Európában készült” közbeszerzési kritérium, az akkumulátor-erősítő csomag és a körforgásos gazdaságról szóló törvény az ipari önellátást célozza meg. A megélhetési körülmények javítása érdekében bevezeti a szegénység elleni stratégiát, a megfizethető lakhatási tervet, valamint a kis elektromos járművek támogatását, összekapcsolva a versenyképességet a munkahelyekkel és a társadalmi stabilitással.

Egyre látványosabb a gyengeség

Ursula von der Leyen közel hat éve az Európai Bizottság elnökeként arra törekszik, hogy megszemélyesítse az Európai Uniót a globális színtéren, még akkor is, ha ez a szerződések határainak feszegetését jelenti. Idén nyáron von der Leyennek ez sikerült is, köszönhetően Trump elnöknek, aki hónapokig tartó figyelmen kívül hagyása után végül augusztus 18-án találkozott vele a Fehér Házban Zelenszkij elnök, Macron francia elnök és más európai vezetők mellett. A volt német miniszter azonban az EU gyengeségeinek szimbolikájává is vált, amelyek ritkán voltak annyira láthatóak, mint manapság.

Putyin és Trump augusztus 15-i alaszkai találkozója, melynek célja Ukrajna helyzetének megvitatása volt, szintén keveset javított Európa megítélésén. Augusztus 22-én Mario Draghi volt olasz miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy „jelentős pénzügyi hozzájárulása” ellenére Európa „meglehetősen marginális” szerepet játszik a Moszkva és Kijev közötti béketárgyalásokon. Ebben a kérdésben is „szemlélődőként” tekint Európa – tette hozzá.

Az európai parlamenti képviselőknek még szavazniuk kell az Egyesült Államoknak július 27-én biztosított vámcsökkentésről, és a jelenlegi állás szerint ezt elutasíthatják – az intézkedést eddig csak az EPP támogatja. A baloldal – beleértve a szociáldemokratákat is –, ellenzi, míg a liberálisok megosztottak. Ha az Európai Parlament elutasítja ezt a megállapodást, a tárgyalt mentességek érvényüket vesztik. Ebben az esetben pedig von der Leyen jövője bizonytalanná válhat.

Azzal, hogy az európai színtér középpontjába helyezte magát, von der Leyen meggyengítette pozícióját. Azzal, hogy Európa arcává vált egy olyan időszakban, amikor a kontinens példátlan kihívásokkal néz szembe, most kénytelen látványosan szembesülnie a hibáival.

Von de Leyen pozíciója egyre gyengül, amit jól mutat a vezető francia L'Echo elemzése is: „A Bizottság elnöke egy harcias Európát akar, de azt az Európát testesíti meg, amelyik nem volt hajlandó megvívni az első csatáját azzal, hogy nem állt ellen Donald Trumpnak. Geopolitikai Európát akar: aláírt egy gazdasági behódolásról szóló megállapodást, amelyet ennek ellenére „tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak” nevez. Olyan Európát akar, amely a jövőjébe és az energetikai átállásába fektet be: mégis hatalmas beruházásokat és vásárlásokat jelent be az Egyesült Államokban. ... Történelmének egy kulcsfontosságú pillanatában Európa az egység hiányától és a hitelességi válságtól is szenved: a valódi autonómia eléréséhez sokkal több kell, mint egy beszéd.”

A vezető svéd napilap, a Dagens Nyheter a szerkesztőségi állásfoglalásában még élesebben fogalmaz: „Von der Leyen dicsérete az Egyesült Államokkal kötött vámmegállapodásról elfedi azt a tényt, hogy ez a szerződés megalázó Európa számára, mert gyakorlatilag mindent a biztonsághoz kötve próbál szabályokat diktálni az EU-nak. Ez nemcsak megalázó, de hosszú távon potenciálisan végzetes is lehet a blokk számára: miért kellene az államoknak átadniuk a hatalmat egy európai, szupranacionális szintnek, ha a döntéseket nem is ott hozzák meg? Az EU-nak vörös vonalat kell húznia. Nincs több engedmény. Európa megengedheti magának, hogy fizessen a saját biztonságáért, támogassa Ukrajnát, és garanciákat nyújtson tűzszünet esetén. Meg tudjuk szerezni a hiányzó katonai képességeket. Hát akkor meg is kell szereznünk őket.”

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)