Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament.
Az Európai Bizottság legutóbbi jogállamisági jelentéséről 405 szavazattal, 210 ellenében és 36 tartózkodás mellett elfogadott szöveg „aggasztó fejleményekre hívja fel a figyelmet” a tagországokban – írták.
Fotó: Klasszis Média/Bózsó Péter
Szigorúbb fellépést kértek
A jelentés Magyarországot említve kiemelte az ügyészség politikai befolyásolását és az uniós forrásokkal való állítólagos visszaéléseket, valamint sürgette az Európai Unió Tanácsát, hogy mozdítsa elő az unió alapértékeinek veszélyeztetése miatt indított, az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárást – tájékoztattak.
A jelentés kiemelte a kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok védelmének romlását, különös tekintettel a szexuális kisebbségek közösségeire, és felszólította az EU-t, hogy a gyűlölet-bűncselekményeket és a gyűlöletbeszédet emelje uniós szinten büntetendő kategóriába.
Az EP elítéli a sajtószabadság elleni támadásokat, a kémprogramok újságírók és a civil társadalom elleni használatát, valamint a „demokratikus folyamatokat aláásó dezinformáció” terjedését. Felszólít a legújabb uniós jogszabályok, mint a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a tömegtájékoztatás szabadságról szóló jogszabály, teljes körű végrehajtására.
„Az Európai Parlament aggodalommal figyeli a gyülekezési jog korlátozását, a civil tér gyors beszűkülését, az LMBTIQ+ jogok elleni támadásokat, a korrupcióellenes fellépés gyengeségét, a szélsőségesség térnyerését, a választási folyamatokat fenyegető veszélyeket és a technológia demokratikus jogokat csorbító felhasználását” – fogalmaztak.
Az EP-képviselők hangsúlyozták, hogy „átfogóbb eszközkészletre” lenne szükség, amely szorosabban kapcsolja össze az uniós finanszírozást a jogállamiság tiszteletben tartásával. Figyelmeztettek arra, hogy a jogállamisági feltételrendszerrel visszaélve fel lehet azt használni a civil társadalommal szemben, ezért sürgették az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon az uniós források eljutásáról a végső kedvezményezettekhez, többek között közvetlen finanszírozási mechanizmusok révén.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
