Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén jóváhagyta az Európai Unió Tanácsával tervezett tárgyalások megkezdését az unió területén tartózkodási joggal nem rendelkező migránsok visszaküldésének szigorítását célzó új jogi keretről. A 389 szavazattal, 206 ellenében és 32 tartózkodás mellett meghozott döntés szerint az EP kész tovább lépni a jogalkotási folyamat következő szakaszába az uniós maradásra jogosulatlan illegális migránsok visszaküldésére vonatkozó közös rendszer reformjában – számol be róla az MTI.
A megtárgyalni tervezett módosító javaslat szerint az illetékes nemzeti hatóságoknak kiutasítási határozatot kell kiadniuk minden olyan nem uniós állampolgár számára, aki illegálisan tartózkodik egy tagállamban. A kiutasítási határozatokat egy úgynevezett európai kiutasítási határozatba foglalnák, és a Schengeni Információs Rendszeren keresztül tennék elérhetővé az egész schengeni térségben.
Minden uniós országnak 2027. július 1-jéig el kellene ismernie és végre kell hajtania a más uniós országok által kiadott kiutasítási határozatokat és kitoloncolási végzéseket. Az az uniós ország, amelynek területén egy nem uniós ország állampolgára illegálisan tartózkodik, felelős lenne a kiutasítás végrehajtásáért.
Fotó: MTI/EPA/EFE/Alberto Valdés
Önkéntes visszatérés
A kiutasítási határozat hatálya alá tartozó nem uniós állampolgároknak együtt kell működniük a hatóságokkal, akinek az illetékes hatóságok felajánlhatják az önkéntes visszatérés lehetőségét. A hatékony és időben történő visszatérésük előkészítése érdekében az érintetek őrizetbe vehetők, például ha nem működnek együtt a hatóságokkal, ha fennáll a szökés veszélye, ha biztonsági kockázatot jelentenek, vagy bármely más tényező akadályozza az időben történő kitoloncolást.
Az őrizetbe vétel okait a nemzeti jog határozza meg, és az őrizetbe vételt közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok rendelik el. Őrizetbe vétel a felnőtt kísérő nélküli kiskorúak és a gyermekes családok esetében is elrendelhető végső megoldásként, de a lehető legrövidebb ideig, figyelembe véve a gyermek érdekeit. Az őrizetbe vétel időtartama legfeljebb 24 hónap lehet.
A tagállamok más megoldást is találhatnak az őrizetbe vétel helyett, beleértve a rendszeres jelentkezést az illetékes hatóságok előtt, a kijelölt helyen való tartózkodás kötelezettségét, vagy a pénzügyi garanciát, illetve az elektronikus megfigyelést.
A visszatérés célországának megválasztása a kiutasított ember helyzetétől függően változhat, figyelembe véve a származási országot, valamint azt az országot, amelyen keresztül az érintett az EU-ba vezető úton áthaladt, illetve azt, hogy létezik-e biztonságos unión kívüli ország számára. A rendelet olyan országba tenné lehetővé a visszatérés lehetőségét, amely beleegyezik az adott személy befogadásába egy uniós tagállammal vagy az EU-val kötött megállapodás alapján.
A tervezet szerint, amennyiben az érintett nem uniós állampolgár nem teljesítette a kiutasítási határozatot az önkéntes visszatérésre meghatározott időn belül, kitoloncolás hatálya alá tartozik, vagy biztonsági kockázatot jelent, akkor esetében uniós beutazási tilalmat kell elrendelni. A tilalom időtartama az adott eset egyedi körülményeitől függ. Visszavonhatatlan is lehet azokban az esetekben, amikor valakit biztonsági kockázatot jelentőnek tekintenek.
Az európai parlamenti képviselők támogatták az alapvető jogok tiszteletben tartásának független ellenőrzését a kitoloncolási műveletek során a vonatkozó mechanizmusokon keresztül.
Korábban írtuk:
A debreceni modell testközelből. 
