Abszolút többséggel fogadta el az Európai Parlament a következő hétéves költségvetésről (MFF) szóló jelentését – mondta Siegfried Mureșan jelentéstevő kedd délután Strasbourgban. Hozzátette: a Parlament kiállt amellett, hogy az Európai Bizottság ne csökkentse igazságtalanul a gazdáknak és a fejlesztendő térségeknek szánt forrásokat. A testület abszolút többséggel, 370 támogató szavazattal döntött a jelentésről 201 ellenszavazat és 84 tartózkodás mellett.
A Parlament elnöke, Roberta Metsola hozzátette:
az Európai Parlament készen áll, hogy egy válságálló költségvetési tervet terjesszen a tagállamok elnökei és miniszterelnökei elé.
A legfontosabb stratégiai lépés az európai parlamenti képviselők számára, hogy az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal szemben egységesen lépjenek fel. A hétéves költségvetésről szóló vitában a Tanácsé az utolsó szó, egy egységes Parlament pedig nagyobb hatást gyakorolhat a tagállami vezetőkre. A pártcsaládok között azonban erős a töredezettség.
Jöhet a kriptoadó
„Az Európai Parlament álláspontja egyértelmű: kevesebb pénzből nem tudunk többet tenni. Ez egy mítosz” – mondta Mureșan a szavazást megelőző vita során.
Reggeli felvezető cikkünkben írtunk arról, mekkora szerepe van a jelenleg még külön programként működő Európai Szociális Alapnak (ESZA) az oktatás, vagy az egészségügy finanszírozásában. A Bizottság terve szerint az ESZA-t beolvasztanák más forráscsoportokba, ezt pedig nem csak a néppárti Mureșan, hanem a Szocialisták és Demokraták (S&D) pártcsaládja is ellenzi. Az S&D álláspontját Dobrev Klára is megerősítette a keddi vita során.
Az Európai Bizottság azonban kitart a hét szűk esztendő ötlete mellett.
„Legyünk őszinték: nem engedhetünk meg mindent. A tagállamok jelentős fiskális nyomás alatt működnek.
Felelős döntést kell hozni arról, hogyan egyeztessük össze a céljainkat az erőforrásainkkal. Azt egyetlen járható út az új bevételek elfogadása: ebben számítok a Parlament további támogatására” – mondta Piotr Serafin, a Bizottság költségvetési ügyekért felelős biztosa.
Az uniós költségvetés bővítését új bevételi forrásokkal támasztaná alá az Európai Parlament. Eurómilliárdokat szednének be a legnagyobb techcégektől, az internetes szerencsejáték- és sportfogadási oldalaktól és a kriptovaluta-tranzakciók után is. „A világ legnagyobb digitális óriáscégei élvezik a közös piacunk előnyeit, ezért igazságos lenne, ha ők is hozzátennének valamit a költségvetésünkhöz. Nem csökkenthetjük a gazdáknak, vagy a kutatóknak járó támogatásokat, miközben a globális óriáscégek szabadon járnak-kelnek Európa közös piacán” – mondta Mureșan. „Ha nem fektetünk több pénzt a kutatás-fejlesztésbe, akkor más országoktól fogunk technológiákat vásárolni.”
Fotó: MTI / MTVA Purger Tamás
A román politikus arról is beszélt, hogy minden tagjelölt ország számára külön dedikált csomagot különítenének el a következő hétéves költségvetésen belül. Jelenleg kilenc tagjelölt ország van, ezek közül hat állam vezetése tárgyal az Európai Unióval a csatlakozásról: Ukrajna, Moldova, Szerbia, Montenegró, Albánia és Észak-Macedónia. Reális esélye Montenegrónak és Albániának van a csatlakozásra a következő költségvetés hatálya alatt.
A jogállamiságban is egyetért a többség
Orbán Viktor ugyan büszke a Patrióták pártcsalád alapításában betöltött szerepére, de a fideszes képviselők helyett ezúttal az elnök, Jordan Bardella ragadta meg a figyelmet. A 30 éves francia politikus először azt sérelmezte, hogy az uniós intézmények mindenképpen a jövő áprilisi francia elnökválasztás előtt akarják lezárni a költségvetésről szóló vitát. (Bardella toronymagasan vezeti az elnökválasztásról szóló közvélemény-kutatásokat.)
A Patrióták elnöke szerint a költségkeret példátlan bővítése felveti a kérdést, hogy ki fogja fizetni a többletet. Úgy látja, hogy az elektronikai hulladékokra, a dohánytermékekre és a nagyvállalatokra tervezett adóterheken keresztül az adófizetők állnák a Parlament tervezett költekezését.
A jelenlegi MFF-hez hasonlóan a következő hét évben is jogállamisági feltételekhez kötné a hozzáférést az uniós forrásokhoz az Európai Unió, ebben széleskörű az egyetértés. A Patrióták alelnöke, a fideszes Gál Kinga mégis ezt emelte ki a keddi vitán a Parlament előtt. „A Bizottság ezzel tovább erősítené a zsarolási erejét a tagállamok szuverenitásával szemben. Ahogy [Ursula] von der Leyen is nyilatkozta és amit mi magyarok itt tapasztaltunk, ez képes kormányok sorsát befolyásolni. Elfogadhatatlanul” – mondta Gál.
Mureșan azonban kiállt az erős jogállamisági feltételrendszer mellett, záróbeszédét pedig Bardellának címezte. A jelentéstevő szerint a Patrióták megvágnák a következő költségvetést arra hivatkozva, hogy a tagállamok jobban tudják, mire kell költeni a pénzt, mint az Európai Unió.
„Éppen ez a hozzáállás vezetett a Brexithez is”
– szúrt oda a francia politikusnak Mureșan.
A Patrióták részéről Bardella és Gál szoktak közös sajtótájékoztatót tartani nagy téttel bíró parlamenti szavazások után, de ez jelenleg nem szerepel az Európai Parlament keddi napirendjén.
Az év hátralévő részében az uniós csúcstalálkozók fő témája bizonyára az MFF lesz, az állam- és kormányfők pedig legkésőbb decemberben szeretnének állást foglalni a költségkeret tervezett méretéről és szerkezetéről. A tapasztalatok alapján azonban könnyen elképzelhető, hogy a politikai megegyezés a jövő évre csúszhat.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
