Négyből három magyar válaszadó (75 százalék) gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága, derül ki az Európai Parlament (EP) legújabb, szerdán nyilvánosságra hozott Eurobarométer felméréséből.
Munka és együttműködés
Leginkább azért gondolják ezt így, mert az EU új munkalehetőségeket nyújt a magyar embereknek (41 százalék), hozzájárul a magyar gazdasági növekedéshez (33 százalék), valamint javítja az együttműködést Magyarország és az EU többi országa között (27 százalék).
Uniós szinten szintén a válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy országuknak előnyére vált a csatlakozás. Az uniós polgárok magyarázatként legtöbbször azt jelölték meg, hogy az EU nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (37 százalék), szorosabbá teszi a tagállamok közötti együttműködést (36 százalék) és segíti a gazdasági növekedést (29 százalék).
Fotó: Európai Parlament
A magyar válaszadóknak közel háromnegyede (73 százalék) véli úgy, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre.
45 százalékuk szerint ez a hatás „pozitív”, 42 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív, de nem is negatív”, és csak 13 százalékuk szerint „negatív”.
Uniós szinten a válaszadók 72 százaléka állítja, hogy az uniós intézkedések hatással vannak az életükre. Az uniós polgárok a magyaroknál nagyobb arányban (50 százalék) vélik úgy, hogy ez a hatás „pozitív”. 31 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív vagy negatív”, 18 százalékuk szerint pedig „negatív”.
Mik a legfontosabb területek?
Arra a kérdésre, hogy mely területeket kezelje az EP prioritásként, a magyar válaszadók elsősorban az inflációt, az árak és a megélhetési költségek emelkedését (46 százalék), a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését (37 százalék), valamint a közegészségügy nagyobb támogatását (33 százalék) jelölték meg.
A felmérésből kiderül az is, hogy az uniós polgárok mintegy kétharmada szerint az EU-nak nagyobb szerepet kellene vállalnia a nemzetközi válsághelyzetek és biztonsági kockázatok elleni védekezésben. Tízből kilencen mondták azt, hogy az uniós országoknak egységesebben kell fellépniük.
A magyar válaszadók többsége (61 százalék) szintén nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Tízből majdnem kilenc magyar jelezte azt, hogy az EU országainak egységesebben kellene fellépniük.
Demokrácia és uniós pénzek
A kutatás kitér arra is, hogy az uniós polgárok 78 százaléka szerint több projektet kellene uniós szinten finanszírozni. 91 százalékuk véli úgy, hogy az EP-t megfelelően el kell látni információkkal és eszközökkel ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az uniós kiadásokat.
Ahhoz, hogy arra költsünk, ami valóban számít, az uniós polgárok 78 százaléka szerint több projektet kellene uniós, nem pedig egyéni tagállami szinten finanszírozni.
85 százalékuk – és a tagállamokat külön-külön nézve is a válaszadók többsége – pedig egyetért azzal, hogy csak az a tagország jusson uniós pénzekhez, amelyik tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket.
Az elemzők sokkal többre számítottak. 
