7p

Míg a búcsúzó német kancellár, Olaf Scholz nem volt hajlandó nagy hatótávolságú Taurusokat szállítani Ukrajnának, a hamarosan hivatalba lépő utódja, Friedrich Merz átlépné a vörös vonalat. Moszkva – úgy tűnik – tajtékzik a dühtől. De milyen következményei lehetnek egy ilyen lépésnek? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

„Friedrich Merz kancellárjelöltet kísérti apja emléke, aki Hitler Wehrmachtjában szolgált. Merz most azt javasolja, hogy hajtsanak végre csapást a Krími híd ellen. Gondold meg kétszer, náci!” – ezekkel a nem éppen kedves szavakkal üzent Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese X közösségi oldalán Friedrich Merznek, a CDU elnökének, egyben a német kancellári poszt várományosának.

Bár az egykori orosz elnök harsány megszólalásait és Nyugat-ellenes kirohanásait érdemes helyén kezelni, azaz nem lehet egy az egyben az orosz vezetés hivatalos álláspontjának tekinteni, azok – ha eltúlozva is – általában valamelyest mégis visszatükrözik a Kreml álláspontját. 

Ez esetben azt, hogy Moszkva rossz szemmel nézi Merz bejelentését a rettegett Taurus-robotrepülőgépek esetleges ukrajnai bevetéséről. 

De pontosan mit is mondott Friedrich Merz, mit tud a német „csodafegyver”, a Taurus, és milyen gyakorlati jelentősége lenne, ha Németország valóban szállítana belőlük Ukrajnának?

Friedrich Merz ujjat húzna Moszkvával
Friedrich Merz ujjat húzna Moszkvával
Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Taurusok a Krími híd ellen

Merz, akit jelen állás szerint május 6-án iktatnak majd be a kancellári posztra, az első számú német közszolgálati televízióban, az ARD-ben vasárnap arra a kérdésre, hogy Németország szállít-e majd Taurusokat Ukrajnának, azt válaszolta: ő mindig azt mondta, hogy ezt az európai partnerekkel egyeztetve tenné meg. Ezek a partnerországok pedig már szállítanak hasonlókat az ukrán hadseregnek.

„A britek már szállítanak, a franciák szintén, az amerikaiak amúgy is”, fogalmazott a brit-francia fejlesztésű Storm Shadow robotrepülőgépre (francia nevén Scalpra), valamint az amerikai ATACMS ballisztikus rakétára utalva – ezeket a fegyvereket már jó ideje használja az ukrán hadsereg.

Ha megtörténik az egyeztetés a partnerekkel, akkor „Németországnak is részt kellene vállalnia ebben”, fűzte hozzá.  

Úgy véli, hogy „az ukrán hadseregnek ki kell jönnie a defenzívából, hiszen mindig csak reagál”, pedig diktálnia is kellene.

Szerinte a Krími híd lerombolása hasznára válhatna Ukrajnának, hiszen ezzel a Krím-félsziget és Oroszország közötti legfontosabb összeköttetést tennék tönkre – az Oroszország által 2014-ben elcsatolt félszigetről érkezik „az orosz hadsereg katonai utánpótlásának legnagyobb része”.

A 2018-ban átadott híd azonban – tesszük hozzá – nemcsak logisztikai szempontból fontos Moszkvának, hanem Oroszország és a Krím egybetartozását is szimbolizálja, Putyin elnök egyik presztízsprojektje. Ezért is „pöccent be” annyira Medvegyev Merz felvetésén.          

Brutális légicsapás Szumiban

A kancellári szék várományosa azt követően beszélt minderről, hogy vasárnap brutális légicsapás érte az északkelet-ukrajnai Szumi belvárosát. A ballisztikus rakéták egy egyetemi konferenciaközpontot és egy utasokkal teli trolibuszt találtak el. 34 ember meghalt, csaknem 120 megsebesült. Ez volt az idei év legsúlyosabb, civileket ért orosz támadása.

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy a rakéták ukrán katonai vezetők találkozóját vették célba a központban, Kijev pedig emberi pajzsként használta a civileket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ugyanakkor szándékos terrorakcióról volt szó, amire az Egyesült Államoknak, Európának és a világ többi részének is kemény reakciót kell adnia.

Friedrich Merz szerint egyértelmű, hogy súlyos háborús bűncselekmény történt. A Taurusok szállításának a kilátásba helyezésével pedig jelezte, hogy Németország hajlandó az eddiginél is erőteljesebb támogatást nyújtani Ukrajnának.

De mi az a Taurus?

De mit is tudnak a Taurusok? Az öt méter hosszú, 1400 kilogrammos robotrepülőgépeknek saját hajtóművük és navigációs rendszerük van, amely ellenséges területen is lehetővé tesz „autonóm” repülést. 

Ez azt jelenti, hogy biztonságos távolságból lőhetik ki őket a vadászgépek, és akár 500 kilométerre lévő célpontokat is képesek lerombolni. Nagy előnyük, hogy nagyon alacsonyan repülnek. 

A német hadsereg 2005 óta rendelkezik Taurusokkal. Tornado típusú vadászgépekkel lehet kilőni őket, de már előkészületben van a Eurofighterek kompatibilissá tétele is. A gyártó az MBDA európai hadiipari konszern egyik leánycége.  

A Taurusok áráról nincs pontos adat. A Spiegel tavaly ősszel úgy értesült, hogy Boris Pistorius honvédelmi miniszter 2,1 milliárd euróért szeretne mintegy 600 darab ilyen robotrepülőgépet rendelni, az új típusból.

Taurus KEPD 350 típusú robotrepülőgép egy Eurofighter Typhoon vadászgéphez kapcsolva
Taurus KEPD 350 típusú robotrepülőgép egy Eurofighter Typhoon vadászgéphez kapcsolva
Fotó: Wikipédia

Akkor még nem volt elég pénz ehhez a költségvetésben, azóta azonban változott a helyzet. Március közepén ugyanis a német Bundestag a CDU vezetésével fellazította az adósságféket, és gigantikus méretű adósságcsomagot fogadott el. Ennek egy jelentős részét a honvédelmi kiadások növelésére fordítják majd.   

Ehhez kapcsolódóan még több katonai támogatás jut majd Ukrajnának: erre az eredetileg tervezett négymilliárd euró mellett további hárommilliárd eurót – azaz összesen hétmilliárd eurót – szán majd Németország az idei évben.

A választók többsége szerint az óriási adósságprogram elfogadásával Merz becsapta őket, hiszen ez nem szerepelt a választási programjában. A leendő kancellár szerint ugyanakkor válaszolni kell a jelenkor kihívásaira, és gyakorlatilag ezzel indokolja a Taurusok tervezett szállítását is.

Nem fordítják meg a háborút, de... 

De milyen változást hozhatnak a háborúban a Taurusok? A FAZ értékelése szerint a német robotrepülőgépek ugyan problémákat okoznának az orosz hadseregnek, de aligha hoznának gyors változást a fronton, és nem befolyásolnák döntően a háború kimenetelét.

Leszállításuknak alapvetően kétirányú politikai üzenete lenne.

A Nyugat felé azt kommunikálná Berlin, hogy miközben az Egyesült Államokra egyre kevésbé, Németországra az eddiginél is nagyobb mértékben lehet számítani. Moszkvára pedig nyomást gyakorolhatna, és így talán tárgyalóasztalhoz kényszerítené.

A Taurusok leszállítása mindenesetre egy újabb vörös vonal átlépését jelentené. A Nyugat már számos ilyen vonalat átlépett az orosz katonai agresszió kezdete óta, ezeket azonban Moszkva – hangzatos fenyegetések ide vagy oda – nem torolta meg, hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője lapcsoportunk, a Klasszis Média podcastjában korábban.

Az is biztos ugyanakkor, hogy ez a lépés – amennyiben a koalíciós partner szociáldemokraták is jóváhagyják – érdemi elmozdulást, gyakorlatilag eszkalációt jelentene a német politikában.

A leköszönő kancellár, Olaf Scholz ugyanis még a német Leopard harckocsik szállítását is csak hosszú mérlegelés után hagyta jóvá, a Taurusok szállításától pedig teljesen elzárkózott.

Scholz többek között azzal érvelt, hogy a Taurusok hatótávolsága nagy (tehát mélyen Oroszországon belüli célpontok is elérhetők vele), működtetésükhez pedig – közvetve vagy közvetlenül – német katonák is szükségesek lennének. Ez pedig gyakorlatilag Németországot is háborús féllé tenné.

A teljes igazsághoz persze hozzátartozik, hogy más nyugati országok ilyen típusú támogatást már most is adnak vagy adtak Ukrajnának. A New York Times gigantikus tényfeltáró cikke nemrég arról rántotta le a leplet, hogy a Biden-éra alatt az amerikaiak a németországi Wiesbadenben található katonai bázisról látták el az ukránokat az orosz célpontok koordinátáival, 2022-ben pedig az amerikai hírszerzés és az amerikai HIMARS-rakéták jelentős mértékben segítettek visszaszorítani az orosz inváziót – Merz most kilátásba helyezett lépése ezt a vonalat követné.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Vészjóslóan üzent Putyin a Krími híd miatt – fájdalmas válasz készül?
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 17:23
Az orosz elnök indulatosan reagált a támadásokra.
Nemzetközi Nyitják a pénzcsapot: rábólintottak a magyar kormány tervére Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:30
Megkapta a zöld jelzést a magyar terv.
Nemzetközi Trump, Hszi és Putyin: kinek lehetett a legőszintébb a mosolya a történelmi csúcstalálkozó után?
Litván Dániel | 2026. november 19. 15:06
Itt a világ újrafelosztása? Trump, Putyin és Hszi csúcstalálkozója történelmi esemény volt, de nem biztos, hogy átírja a történelmet. Gyorsértékelés a csütörtöki találkozóról.
Nemzetközi Dánia jóváhagyta az amerikai katonai jelenlét bővítését Grönlandon
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:52
Egyhangúlag jóváhagyta a dán parlament csütörtökön az Egyesült Államokkal és Grönlanddal kötött biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét jelentős bővítését a sarkvidéki szigeten.
Nemzetközi Hekkerek bénították meg az Európai Bizottság több informatikai rendszerét
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 11:03
Jelentős kibertámadás érte az Európai Bizottság informatikai rendszereit, amelynek következtében több belső szolgáltatás is elérhetetlenné vált, és személyes adatok is veszélybe kerülhettek. A Politico csütörtöki beszámolója szerint a fennakadások már több mint tíz napja tartanak, a támadás nagy részét azonban sikerült megfékezni. Az okozott károk pontos mértéke és az esetleges adatszivárgás egyelőre nem ismert.
Nemzetközi Tartósan átalakíthatja a világ energiapiacát a Hormuzi-szoros blokádja
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 08:58
Alapjaiban változtathatja meg a globális energiapiac működését a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti konfliktus okozta ellátási válság. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2026 jelentése szerint a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiabiztonságra, az alternatív beszerzési útvonalakra és a hazai energiaforrásokra. A válság hosszabb távon felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások és az atomenergia térnyerését is.
Nemzetközi Harmadjára éri csapás az oroszok kiemelt fontosságú hídját
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:44
Újabb ukrán támadás érte csütörtökre virradó éjjel a Krími hidat, amelyen ismét leállították a közlekedést. Szergej Akszjonov, az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője közölte, hogy a hatóságok megkezdték a károk felmérését. Az orosz közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a dróntámadás miatt a vasúti forgalmat ideiglenesen felfüggesztették, személyi sérülés nem történt.
Nemzetközi Velős, de rövid találkozója lesz Trumpnak és Putyinnak csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:16
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
Nemzetközi Továbbra is sereghajtók vagyunk az EU egyenjogúsági listáján
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:29
Franciaország első alkalommal került az élre a nemek közötti egyenlőség európai uniós rangsorában, Magyarország ugyanakkor Ciprussal és Csehországgal együtt a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok között szerepel – derült ki a nemek közötti egyenlőség európai intézetének (EIGE) friss jelentéséből.
Nemzetközi Egyetemisták, figyelem! Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 16:25
Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG