„Friedrich Merz kancellárjelöltet kísérti apja emléke, aki Hitler Wehrmachtjában szolgált. Merz most azt javasolja, hogy hajtsanak végre csapást a Krími híd ellen. Gondold meg kétszer, náci!” – ezekkel a nem éppen kedves szavakkal üzent Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese X közösségi oldalán Friedrich Merznek, a CDU elnökének, egyben a német kancellári poszt várományosának.

Bár az egykori orosz elnök harsány megszólalásait és Nyugat-ellenes kirohanásait érdemes helyén kezelni, azaz nem lehet egy az egyben az orosz vezetés hivatalos álláspontjának tekinteni, azok – ha eltúlozva is – általában valamelyest mégis visszatükrözik a Kreml álláspontját. 

Ez esetben azt, hogy Moszkva rossz szemmel nézi Merz bejelentését a rettegett Taurus-robotrepülőgépek esetleges ukrajnai bevetéséről. 

De pontosan mit is mondott Friedrich Merz, mit tud a német „csodafegyver”, a Taurus, és milyen gyakorlati jelentősége lenne, ha Németország valóban szállítana belőlük Ukrajnának?

Taurusok a Krími híd ellen

Merz, akit jelen állás szerint május 6-án iktatnak majd be a kancellári posztra, az első számú német közszolgálati televízióban, az ARD-ben vasárnap arra a kérdésre, hogy Németország szállít-e majd Taurusokat Ukrajnának, azt válaszolta: ő mindig azt mondta, hogy ezt az európai partnerekkel egyeztetve tenné meg. Ezek a partnerországok pedig már szállítanak hasonlókat az ukrán hadseregnek.

„A britek már szállítanak, a franciák szintén, az amerikaiak amúgy is”, fogalmazott a brit-francia fejlesztésű Storm Shadow robotrepülőgépre (francia nevén Scalpra), valamint az amerikai ATACMS ballisztikus rakétára utalva – ezeket a fegyvereket már jó ideje használja az ukrán hadsereg.

Ha megtörténik az egyeztetés a partnerekkel, akkor „Németországnak is részt kellene vállalnia ebben”, fűzte hozzá.  

Úgy véli, hogy „az ukrán hadseregnek ki kell jönnie a defenzívából, hiszen mindig csak reagál”, pedig diktálnia is kellene.

Szerinte a Krími híd lerombolása hasznára válhatna Ukrajnának, hiszen ezzel a Krím-félsziget és Oroszország közötti legfontosabb összeköttetést tennék tönkre – az Oroszország által 2014-ben elcsatolt félszigetről érkezik „az orosz hadsereg katonai utánpótlásának legnagyobb része”.

A 2018-ban átadott híd azonban – tesszük hozzá – nemcsak logisztikai szempontból fontos Moszkvának, hanem Oroszország és a Krím egybetartozását is szimbolizálja, Putyin elnök egyik presztízsprojektje. Ezért is „pöccent be” annyira Medvegyev Merz felvetésén.          

Brutális légicsapás Szumiban

A kancellári szék várományosa azt követően beszélt minderről, hogy vasárnap brutális légicsapás érte az északkelet-ukrajnai Szumi belvárosát. A ballisztikus rakéták egy egyetemi konferenciaközpontot és egy utasokkal teli trolibuszt találtak el. 34 ember meghalt, csaknem 120 megsebesült. Ez volt az idei év legsúlyosabb, civileket ért orosz támadása.

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy a rakéták ukrán katonai vezetők találkozóját vették célba a központban, Kijev pedig emberi pajzsként használta a civileket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ugyanakkor szándékos terrorakcióról volt szó, amire az Egyesült Államoknak, Európának és a világ többi részének is kemény reakciót kell adnia.

Friedrich Merz szerint egyértelmű, hogy súlyos háborús bűncselekmény történt. A Taurusok szállításának a kilátásba helyezésével pedig jelezte, hogy Németország hajlandó az eddiginél is erőteljesebb támogatást nyújtani Ukrajnának.

De mi az a Taurus?

De mit is tudnak a Taurusok? Az öt méter hosszú, 1400 kilogrammos robotrepülőgépeknek saját hajtóművük és navigációs rendszerük van, amely ellenséges területen is lehetővé tesz „autonóm” repülést. 

Ez azt jelenti, hogy biztonságos távolságból lőhetik ki őket a vadászgépek, és akár 500 kilométerre lévő célpontokat is képesek lerombolni. Nagy előnyük, hogy nagyon alacsonyan repülnek. 

A német hadsereg 2005 óta rendelkezik Taurusokkal. Tornado típusú vadászgépekkel lehet kilőni őket, de már előkészületben van a Eurofighterek kompatibilissá tétele is. A gyártó az MBDA európai hadiipari konszern egyik leánycége.  

A Taurusok áráról nincs pontos adat. A Spiegel tavaly ősszel úgy értesült, hogy Boris Pistorius honvédelmi miniszter 2,1 milliárd euróért szeretne mintegy 600 darab ilyen robotrepülőgépet rendelni, az új típusból.

Akkor még nem volt elég pénz ehhez a költségvetésben, azóta azonban változott a helyzet. Március közepén ugyanis a német Bundestag a CDU vezetésével fellazította az adósságféket, és gigantikus méretű adósságcsomagot fogadott el. Ennek egy jelentős részét a honvédelmi kiadások növelésére fordítják majd.   

Ehhez kapcsolódóan még több katonai támogatás jut majd Ukrajnának: erre az eredetileg tervezett négymilliárd euró mellett további hárommilliárd eurót – azaz összesen hétmilliárd eurót – szán majd Németország az idei évben.

A választók többsége szerint az óriási adósságprogram elfogadásával Merz becsapta őket, hiszen ez nem szerepelt a választási programjában. A leendő kancellár szerint ugyanakkor válaszolni kell a jelenkor kihívásaira, és gyakorlatilag ezzel indokolja a Taurusok tervezett szállítását is.

Nem fordítják meg a háborút, de... 

De milyen változást hozhatnak a háborúban a Taurusok? A FAZ értékelése szerint a német robotrepülőgépek ugyan problémákat okoznának az orosz hadseregnek, de aligha hoznának gyors változást a fronton, és nem befolyásolnák döntően a háború kimenetelét.

Leszállításuknak alapvetően kétirányú politikai üzenete lenne.

A Nyugat felé azt kommunikálná Berlin, hogy miközben az Egyesült Államokra egyre kevésbé, Németországra az eddiginél is nagyobb mértékben lehet számítani. Moszkvára pedig nyomást gyakorolhatna, és így talán tárgyalóasztalhoz kényszerítené.

A Taurusok leszállítása mindenesetre egy újabb vörös vonal átlépését jelentené. A Nyugat már számos ilyen vonalat átlépett az orosz katonai agresszió kezdete óta, ezeket azonban Moszkva – hangzatos fenyegetések ide vagy oda – nem torolta meg, hívta fel a figyelmet Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője lapcsoportunk, a Klasszis Média podcastjában korábban.

Az is biztos ugyanakkor, hogy ez a lépés – amennyiben a koalíciós partner szociáldemokraták is jóváhagyják – érdemi elmozdulást, gyakorlatilag eszkalációt jelentene a német politikában.

A leköszönő kancellár, Olaf Scholz ugyanis még a német Leopard harckocsik szállítását is csak hosszú mérlegelés után hagyta jóvá, a Taurusok szállításától pedig teljesen elzárkózott.

Scholz többek között azzal érvelt, hogy a Taurusok hatótávolsága nagy (tehát mélyen Oroszországon belüli célpontok is elérhetők vele), működtetésükhez pedig – közvetve vagy közvetlenül – német katonák is szükségesek lennének. Ez pedig gyakorlatilag Németországot is háborús féllé tenné.

A teljes igazsághoz persze hozzátartozik, hogy más nyugati országok ilyen típusú támogatást már most is adnak vagy adtak Ukrajnának. A New York Times gigantikus tényfeltáró cikke nemrég arról rántotta le a leplet, hogy a Biden-éra alatt az amerikaiak a németországi Wiesbadenben található katonai bázisról látták el az ukránokat az orosz célpontok koordinátáival, 2022-ben pedig az amerikai hírszerzés és az amerikai HIMARS-rakéták jelentős mértékben segítettek visszaszorítani az orosz inváziót – Merz most kilátásba helyezett lépése ezt a vonalat követné.

A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.