Németország legnagyobb választási átverése? Máris büntetik a németek a leendő kancellárt

Akár történelminek is nevezhető eredményt hozott Németországban az INSA közvéleménykutató-intézet hétvégén közölt felmérése: most először fordult elő ugyanis, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) – ha holtversenyben is – az első helyen végzett egy országos kutatáson. 

Beérte az AfD a CDU-CSU-t

A radikális jobboldali párt jelenleg a legnépszerűbb politikai erő Németországban a jobbközép, a februári előrehozott választásokat megnyerő CDU-CSU szövetség mellett: mindkét politikai erőt a választók 24-24 százaléka támogatja.

Az AfD mintegy 3 százalékpontot erősödött, a CDU-CSU viszont több mint négy százalékpontot gyengült a választáson elért eredményhez képest. 

A többi parlamenti párt támogatottsága csak minimálisan változott (szociáldemokraták: 16 százalék, Zöldek: 11 százalék), kivéve a Baloldalt (11 százalék, plusz 3 százalékpont).

Más, a közelmúltban készült felmérések szintén az AfD további erősödéséről, valamint a szociáldemokratákkal kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató CDU-CSU gyengüléséről tanúskodnak. Tehát a jobbközép párt szavazói nagy számban pártolhattak át az AfD-hez a választások óta.

„Ilyen mértékű támogatásvesztésre még sosem volt példa a választások és a kormányalakítás közötti időszakban”, mondta Hermann Binkert, az INSA igazgatója. „Még az Ampel-kormányok (szociáldemokrata-liberális-zöld koalíció) esetében is volt egy kezdeti eufória.”

Szerinte a Friedrich Merz vezette jobbközép-szociáldemokrata kormány – ha majd megalakul – rögtön egy népszerűtlenségi krízissel kezdheti a kormányzást. 

Becsapták a választókat?  

De mi áll ennek a hátterében? Az egyik legtekintélyesebb német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a CDU-CSU-ban nyilvánvalóan csalódtak a szavazók az adósságfék fellazítása és az óriási adósságcsomag miatt, amit a párszövetség és a szociáldemokraták vezetésével fogadott el a régi Bundestag (a német parlament alsóháza) a választások után néhány héttel. A csalódottságból pedig elsősorban az AfD profitál.

Friedrich Merz, a CDU-CSU kancellárjelöltje ugyanis a választás előtt még „egyértelműen elutasította” az államadósság további, érdemi növelését, valamint az eladósodást megakadályozni hivatott adósságfék intézményének jelentős megváltoztatását.

Tavaly júliusban például azt mondta: „Az adósságfék, ahogy az alaptörvényben le van fektetve, helyes.” Bár novemberben már nem zárta ki a reformját, a CDU választási programjában nem volt benne ez a reformterv.   

Minderre Merz úgy reagált, hogy komolyan veszi a vádat a választók megtévesztéséről, de nem tartja jogosnak. Szerinte már a választások előtt is beszélt arról, hogy az alaptörvényt meg lehet változtatni (az adósságféket csak ezáltal lehetett fellazítani), a mostani döntések pedig helyes válaszok „arra a korra, amiben élünk.”  

A második számú német állami televízió (ZDF) felmérése szerint a választók többsége nem hisz Merznek: háromnegyedük szerint ő és pártja becsapta a választókat, és ezt gondolja saját választóik csaknem fele (44 százalék) is.  

Voltak, akik ennél jóval keményebben fogalmaztak: 

„Ez a német köztársaság történetének legnagyobb választási csalása”, mondta Sahra Wagenknecht, a szakadár baloldali BSW vezetője a Bundestagban az adósságcsomagról szóló vitában.

Történelmi adósságcsomagról döntöttek 

Ami a részleteket illeti, a Bundestag március 18-án szavazta meg azokat az alaptörvény-módosításokat, amelyek jelentősen fellazítják az adósságfék intézményét, és soha nem látott mértékű hitelfelvételre adnak lehetőséget. Néhány nappal később a parlament felsőháza, a Bundesrat is rábólintott a módosításokra. 

Német értékelések szerint ez a köztársaság történetének legnagyobb adósságprogramja.  

Ennek eredményeként egyrészt megugornak majd a védelmi kiadások: ezen a téren a hitelfelvételnek szinte nem lesz felső határa. A védelmi kiadások a GDP mintegy 3 százalékára emelkedhetnek az idén. 

Ehhez kapcsolódóan még több katonai támogatás jut majd Ukrajnának: erre az eredetileg tervezett négymilliárd euró mellett további hárommilliárd eurót – azaz összesen hétmilliárd eurót – szán majd Németország az idei évben.

Mindemellett létre fognak hozni egy 500 milliárd eurós, 12 évre szóló alapot is, amelyből infrastrukturális, valamint a klímasemlegesség elérését célzó befektetéseket finanszíroznak majd. Az ehhez szükséges hitelek szintén kiesnek az adósságfék hatálya alól az alaptörvény módosítása szerint.

A szavazás előtt tartott plenáris vitán Friedrich Merz arról beszélt, hogy a hadikiadások növelésére „Vlagyimir Putyin Európa elleni háborúja” miatt van szükség. Az Európai Bizottság, valamint a NATO Európa-szerte a hadikiadások jelentős növelésére ösztönzi a tagállamokat erre és az elrettentés fontosságára hivatkozva, valamint szem előtt tartva azt, hogy a Donald Trump vezette Egyesült Államok egyre inkább elfordul Európától.     

Merz számára különösen kellemetlen, hogy az alkotmánymódosításokat még a régi Bundestag szavazta meg egy hárompárti (CDU-CSU, szociáldemokrata és zöld) alkunak köszönhetően, kétharmados többséggel; az új Bundestagban ugyanis már nem lett volna meg a kétharmados többsége a három pártnak.

Döntő szakaszban a koalíciós tárgyalások

A népszerűségvesztést a CDU-CSU sem tagadja, ugyanakkor abban reménykednek, hogy a kormányzással visszaszerzik majd a választókat.

„A népszerűségi mutatók fájdalmasak. Azt jelzik, hogy most nem csak egy jó koalíciós megállapodás a fontos, hanem mindenekelőtt az új kormány tettei. Nem szabad mindent úgy csinálni, ahogy eddig”, mondta Carsten Linnemann, a CDU főtitkára a Bildnek. Szerinte a választók nem az eddigi koalíciók folytatására, hanem „politikaváltásra” szavaztak.

Thorsten Frei, a CDU frakcióvezetője azt ígéri, hogy amint megalakul a kormány, „átállítják majd a váltókat” a gazdaság-, a migrációs és a védelmi politikában. Ezt „minden faluban és városban érezni fogják. (…) Németország belső és külső biztonságát pedig arra a helyre tesszük a prioritási listán, ahová való: legfelülre.”

Ezzel nemcsak a honvédelmi kiadások drasztikus növelésére utalt, hanem a bevándorláspolitika drasztikus szigorítására is – erre nagyon konkrét ígéreteket tett Merz az idei év elején.

Hogy ezeket be fogja-e tartani, vagy ezen a téren is „korrigálja” majd álláspontját, az hamarosan kiderül. Ezen a héten ugyanis döntő  szakaszhoz érkeznek a szociáldemokratákkal folytatott koalíciós tárgyalások, és eldőlhet, hogy lesz-e új német kormány – ahogy azt ígérték – húsvétra.