Egy év sem telt el, máris újabb előrehozott választás jöhet Németországban?

Német szalmaszálba kapaszkodtak az elemzők az év elején, miután a Friedrich Merz vezette CDU/CSU pártszövetség győzött az előrehozott parlamenti választásokon. A bizakodásnak a Merz által beígért radikális fiskális élénkítő csomag ágyazott meg, amely nemcsak az akkor már két éve recesszióban lévő német gazdaságot húzhatja ki a gödörből, hanem az Európai Unió egészének lendületet adhat – vallották a szakértők.

Márciusban a szövetségi parlament alsóháza, a Bundestag is rábólintott a tervekre. A törvényhozás így lehetővé tette, hogy a német GDP 1 százalékát meghaladó mértékben emeljék a védelmi kiadásokat, ráadásul úgy, hogy azok kikerülhessenek a szigorú német költségvetési szabályok alól. Emellett az államadósság növelésének terhére megszavaztak a képviselők egy 500 milliárd eurós alapot az infrastruktúra és a zöldenergia-fejlesztésekre is.

Májusban második nekifutásra kancellárnak választották Friedrich Merzet, a CDU elnökét, és a kormánykoalíciót is sikerült tető alá hozni a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU), illetve a Szociáldemokrata Párt (SPD) részvételével.

Az eseményeken gyorsan végigrobogva, júliusban megállapodott az Európai Unió és az Egyesült Államok az új kereskedelmi feltételekről, amelyek a Donald Trump beiktatása előtti érához képest jóval előnytelenebb helyzetbe hozták az uniós és a német cégeket. A legtöbb termék esetében ugyanis – így például a Németország számára kulcsfontosságú autóiparban – 15 százalékos importvámot vezettek be az amerikaiak.

Kiderült, hogy egy csomag nem elég

Bár már pusztán a megállapodás hírére elkezdtek felfelé araszolni a német üzleti bizalmi indexek, valójában egyre sűrűbben jegyezték meg az elemzők, hogy az év elején nagy reményekkel várt gazdaságélénkítő csomag hatásai messze nem lesznek olyan átütőek, mint amire korábban számítottak. „Valóban volt egy nagy felbuzdulás az év elején, hogy a német problémákra a korábbi, nagyon takarékos fiskális politika lazítása lehet a gyógyír” – erősítette meg Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője a Privátbankárnak.

Az élénkítő csomagban szereplő 500 milliárd eurós összeget azonban csak nagyon hosszú távon, tizenkét év alatt tervezik elkölteni a németek. Ez így már éves szinten 50 milliárd eurónál is kevesebbet jelent. Ebből 10 milliárd euró ráadásul a megyei/regionális költségvetésekbe folyik majd be. Márpedig ezek a szervezetek súlyos finanszírozási gondokkal küzdenek, és ha a források egy részét a hiteleik visszafizetésére fordítják, akkor még csekélyebb lehet a csomag reálgazdasági hatása – mondta el a Portfoliónak adott interjúban Achim Wambach, a ZEW Kutatóintézet igazgatója.

„Amit Németországban jelenleg látunk, az nem a makrogazdaság hagyományos ciklikus ingadozása, hanem strukturális válság. A vállalatok ráébredtek, hogy nem versenyképesek többé. A termelőkapacitásaikat ezért kiszervezték olyan országokba, mint Lengyelország, Csehország és Magyarország, ahol olcsóbbak a működési feltételek” – tette hozzá Achim Wambach.

A szakértő a német gazdaság szerkezeti gondjai között kiemelte a bürokratikus túlszabályozást, a magas munkaerő- és energiaköltségeket, valamint az új versenytársak megjelenését.

Ez utóbbi esetben egyértelműen Kínát kell kiemelni. „A 2010-es évek nagy német autóipari felívelésben a kínai exportpiacok bővülése játszotta a legnagyobb szerepet. Ez azonban nagyjából az orosz-ukrán háború kitörésétől kezdve folyamatosan zsugorodik a helyi szereplők megerősödése miatt. Eközben a Németországba érkező kínai import is elkezdett emelkedni” – magyarázta Nagy János.

Idén január óta nem volt olyan hónap, amikor ne csökkent volna a Kínába irányuló német exportforgalom: a legnagyobb mértékben, 19 százalékkal áprilisban, legkevésbé pedig szeptemberben, 1,4 százalékkal. Erre a helyzetre jöttek rá az amerikai vámok. Donald Trump áprilisi bejelentése óta az Egyesült Államokba irányuló német kivitel még a kínainál is nagyobb zuhanórepülésbe kezdett. Augusztusban, tehát a kereskedelmi deal megkötése utáni hónapban több mint 23 százalékot esett az export volumene.

Nem véletlen, hogy a legnagyobb német autógyártók, a Volkswagentől az Audin át a Mercedesig, folyamatosan adják ki a profit figyelmeztetéseiket, és leginkább a kínai piac masszív zsugorodása miatt nem számítanak érdemi növekedésre ebben az évben.

Ezt a folyamatot a cégek részvényárfolyama is visszatükrözi: az említett három nagy német gyártó 2019 óta apró kilengésekkel gyakorlatilag ugyanazokon a szinteken mozog.

A Magyarországon is lassan termelésbe álló CATL és BYD részvényeinek növekedése is megtorpant az elmúlt hónapokban az elektromos járművek korábban vártnál gyengébb eladásai miatt, de ezeknek a társaságoknak az értékeltsége 2019 óta több mint ötszörösére, nyolcszorosára nőtt – derül ki a Bloomberg és az Erste adataiból.

A nyugdíjreform nagy szöget ütött be 

A német gazdaság idén alig láthatóan, 0,2 százalékkal bővülhet, jövőre pedig az elemzői várakozások mediánja 1 százalékos GDP-növekedést valószínűsít. De a 2026-os tervekkel kapcsolatban is egyre sűrűbben kerülnek elő a 0-val kezdődő számok. „A beruházási csomag önmagában nem oldja meg a szerkezeti problémákat, a jövő évi várakozásokba már belekalkulálták ennek az ösztönzésnek a hatásait. A Merz-kormány nagyon sok gazdasági ígéretével adós maradt, például az energiaárakat csak a nagy cégek esetében csökkentették valamekkora mértékben” – mondta el lapunknak Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

A szakértő is aláhúzta, hogy ingatag lábakon áll a jelenlegi német kormánykoalíció, ugyanakkor jövőre még semmiképp sem vár előrehozott választást. „Az ugyanis egy politikai öngyilkossággal érne fel a CDU/CSU-SPD részéről. A kormánykoalíció munkájával ugyanis mindössze a választópolgárok 20 százaléka elégedett” – fogalmazott.

Stefán Csaba esetleg azt tudja elképzelni (bár ez sem túl valószínű), hogy a nagyon szűk, 12 mandátumos többségben lévő kormány bizalmatlansági indítványt nyújt be saját magával szemben annak érdekében, hogy így kényszerítse ki a pártfegyelmet.

Azt a pártfegyelmet, ami legutóbb a Bundestag által végül elfogadott nyugdíjreform kapcsán rendült meg. A javaslat mögött álló kormánytöbbség ugyanis semmissé lett, miután 18 fiatal kereszténydemokrata képviselő első körben kifarolt az ötlet mögül. A reform hosszú időre (2031-ig az áltagjövedelem 48, majd azt követően még magasabb százalékáig), stabilizálta volna a nyugdíjakat, azonban a tiltakozó CDU-s politikusok szerint a nyugdíjszint fenntartása 2032-től már vállalhatatlan pluszköltségekkel járna.

Merznek végül nagy nehezen sikerült biztosítania a többséget a javaslathoz, azonban ez a helyzet is rámutatott a kormánykoalíción belüli belső villongásokra. „Az előző, Olaf Scholz által irányított „jelzőlámpa-koalíció” elsősorban a pártok vezetői közötti egyet nem értés miatt bomlott fel. A mostani nehézségeket pedig a pártok választóinak körében tapasztalható, egyre nagyobb polarizáció szüli” – magyarázta Stefán Csaba.

Égszakadás-földindulás várható

A recsegő-ropogó kormánykoalíciót 2029-ig kellene valahogy egyben tartani, miközben jövőre nem akármilyen politikai földindulás történhet Németországban. „Öt tartományi választást is rendeznek 2026-ban, kettőt Nyugat-, egyet pedig Kelet-Németországban. Szász-Anhalt és Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban is jó esély van arra, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) egyedüli pártként többséget szerezzen” – tette hozzá Stefán Csaba.

A szakértő szerint ennek nem csak szimbolikus értelemben lenne nagy jelentősége, hanem a döntéshozatal szempontjából is. A 16 német tartományi kormányt összefogó Bundesrat tanácsába így két AfD-s képviselő is bekerülne, amivel számottevően megnőne az EU-szkeptikus és bevándorlásellenes párt befolyása.

Mielőtt azonban még az AfD pezsgőt bonthatna, azt is érdemes hozzátenni, hogy belső villongások nemcsak a kormánykoalíció, hanem a fő kihívó soraiban is megfigyelhetők. Az egyik ilyen feszítő kérdés épp az elmúlt időszakban a nemzetközi sajtóban is a legtöbb figyelmet kapó sorkatonasághoz kötődik.

Mielőtt erre rátérnénk, gyorsan érdemes áttekinteni a németországi sorkatonaságra vonatkozó szabályokat, hiszen a magyar politikai közbeszédben is alapos csúsztatások jelentek meg ezzel kapcsolatban. Jelenleg önkéntes alapú sorkatonaság van érvényben Németországban, vagyis minden 18 év feletti férfi maga dönti el, hogy szeretne-e bevonulni kiképzésre, vagy sem.

„Ami kötelező, hogy mindenkinek ki kell töltenie egy kérdőívet a sorkatonaságról, és orvosi állapotfelmérésen is át kell esniük. Ugyanakkor a német kormány fenntartja annak a lehetőségét, hogyha önkéntes alapon nem jön össze elegendő számú katona, akkor a későbbiekben, 2027-ben vagy 2028-ban szavazhatnak a Bundestagban a kötelező sorkatonaság bevezetéséről” – mondta Stefán Csaba.

A jelenlegi önkéntes rendszert az AfD hivatalból nem támogatná, ugyanakkor a párt gyökerei Kelet-Németországig nyúlnak vissza, ahol viszont elfogadóbbak ezzel kapcsolatban. „Nem sikerült koherens álláspontot kialakítaniuk ebben a kérdésben. Az AfD erősödése az elmúlt időszakban nem a párt nagy dobásainak, hanem a kormánykoalíció népszerűségvesztésének köszönhető elsősorban” – fejtette ki Stefán Csaba.

Így hat a német agónia Magyarországra

Ami számunkra rossz hír, hogy a német gazdasági és politikai bizonytalanságokat Magyarországról sem nézhetjük csupán karba tett kézzel. „Választási években, mint amilyen jövőre is lesz, megfigyelhetjük, hogy Magyarország képes időszakosan elválni a német gazdaság teljesítményétől, de ez egyáltalán nem jelent tartós folyamatot” – utalt a GFÜ Gazdaságelemzési Központ konferenciáján a német-magyar összefonódásra Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

Sőt, a két gazdaság kapcsolata a kínai tőke magyarországi terjeszkedésével még erősebbé vált. „Az exportunk 25 százaléka, míg a Magyarországon gyártott akkumulátoroknak a kétharmada irányul Németországba” – fejtette ki Nagy János. A várhatóan jövő áprilisban elinduló CATL is kifejezetten azért települt Debrecenbe, hogy így egyszerűen tudja a BMW-gyárát akkumulátorokkal kiszolgálni.

Bár az elektromos autók piacán valóban lanyha a kereslet, a hibrid és plug-in hibrid járművek eladási számai Németországban is igencsak szépen festenek – folytatta az elemző. Ennek ellenére a hazai akkumulátorkapacitások a csúcsévekhez képest mindössze 60-70 százalékon állnak, vagyis úgy tűnik, hogy a plug-in hibrid lázból sem a kívánt mértékben tudják kivenni a részüket a magyarországi gyárak.

A másik probléma technológiai. Az elektromos járműpiacon napjainkban kétféle akkumulátort gyártanak.

„Jelenleg az alacsonyabb energiasűrűségű, de olcsóbb lítium-vas-foszfát akkumulátorokra van nagyobb kereslet. Idehaza viszont az SKI Innovations és a Samsung is nikkel-mangán-kobalt típusút állít elő, és a CATL is ezt tervezte a magyarországi gyárában” – tette hozzá Nagy János.

Az elemző szerint a kínai autók magasabb európai penetrációja reményt jelenthet a magyarországi gyárak számára, bár azzal párhuzamosan a német márkák szorulnának hátrébb a kontinensen. A jövőbeli pozitív fordulatra Achim Wambach is utalt. A ZEW Kutatóintézet igazgatója szerint a mostani válság egyben lehetőséget is jelent Németország és Magyarország számára, hogy profitáljon az ágazati átrendeződésekből és még jobban beépüljön az európai ellátási láncokba.

A nagy kérdés persze, hogy meddig tart ez az átrendeződés, és addig is, mibe fog ez nekünk kerülni.