Egyre több szomszédos országban állítják vissza a sorkatonaságot

„Európa legerősebb hadseregét szeretném felépíteni” – mondta Friedrich Merz német kancellár a Bundestag előtt májusban. A német szövetségi parlament komolyan vette a szavait: január 1-jétől egy önkéntes, hat hónapos katonai szolgálatra hívnák a 18 éves férfiakat, a katonák jelenlegi fizetését, ellátását pedig kibővítenék.

A Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerint az önkéntességen alapuló sorkatonai szolgálat nem elegendő. A kötelezettséget azonban meg kell vitatniuk koalíciós partnerükkel, a Szociáldemokrata Párttal (SPD) is, ahova a védelmi miniszter, Boris Pistorius tartozik. Az egyik lehetséges megoldás, hogy ha az önkéntes szolgálatra nincs elég jelentkező, akkor – Dániához hasonlóan – sorshúzással döntenek arról, melyik 18 éves férfinak kell bevonulnia. A német hadsereg jelenleg 183 ezer tagú, Merz ezt szeretné 260 ezerre bővíteni a következő tíz évben, 200 ezer tartalékossal kiegészítve. Az ügyről csütörtökön is vitáztak a Bundestag képviselői.

Az Európai Unió Külügyi Tanácsa kilenc országban végzett közvélemény-kutatást a sorkötelezettségről. Magyarországon és Spanyolországban minden korosztály többsége ellenezte a sorkatonaság visszaállítását. A németek 54 százaléka támogatja és 41 százaléka ellenzi, de a 18-29 éves korosztályban az ellenzők aránya 63 százalékos. Ez a korosztály – Franciaország kivételével – mindenhol ellenezte a kötelező sorozás visszaállítását.

Két déli szomszédunk is berántja a fiatalokat

Németországban 2011 óta nem kötelező a sorkatonai szolgálat, de kilenc másik uniós tagállamban be kell vonulnia a fiataloknak. A leghosszabb kötelező szolgálat Európában a norvég hadseregben van, ahol férfiaknak és nőknek is 19 hónapot kell letölteni. Cipruson 14 hónapig tart, Görögországban, Grúziában és Moldovában egy évig, a többi országban rövidebb szolgálaton vesznek részt a fiatalok. A nőknek Norvégia mellett csak Svédországban kötelező a szolgálat, de 2026. január 1-től Dániában is be kell vonulniuk.

Az osztrákok és a svájciak kimondottan ragaszkodnak a kötelező szolgálathoz. Mindkét országban népszavazáson dönthettek volna az intézmény eltörléséről 2013-ban, de ezt a többség nem támogatta. Lettországban tavaly január 1-től vált ismét kötelezővé a katonaság, Horvátország (tizedik uniós tagállamként) pedig jövő év januárjától tesz kötelezővé egy két hónapos szolgálati időszakot a fiataloknak. A téma Szerbiában is napirenden van, de ott egyelőre csak Vučić álláspontja biztos, az időpontot a jövő évben határozhatják meg.

Magyarországon kétharmados többséggel dönthetne a parlament a sorkatonaság visszaállításáról. A kormány azonban ezt ellenzi: a nagyobbik kormánypárt ifjúsági szervezete, a Fidelitas petíciót is indított ellene. A Tisza Párt honvédelmi szaktanácsadója, Ruszin-Szendi Romulusz szerint sincs szükség a sorkatonaság visszaállítására Magyarországon. 

Drónfal két év alatt

Az Európai Bizottság csütörtökön mutatta be a 2030-ig szóló Védelmi Készenléti Ütemervet (Defence Readiness Roadmap). Ebben kilenc területet határoztak meg a tagállamok számára, amelybe több pénzt kellene fektetniük. Ezek közé tartozik a légvédelem, a tüzérségi rendszerek, az AI- és kibervédelem, a katonai mobilizáció, és a drón- és drónelhárító technológia fejlesztése.

Ahhoz, hogy minden területen felkészült legyen az Európai Unió egy esetleges háborúra, már a jövő év első felében el kell kezdeni a munkát az ütemterv szerint. Például, az EU keleti határaihoz tervezett drónfalnak 2027 végére kellene elkészülnie. A Politico úgy tudja, az Európai Unió akár 800 milliárd eurót is elkülöníthet a terv megvalósítására.

A német vezérkari főnök, Carsten Breuer a BBC-nek arról beszélt: Oroszország a következő négy évben megtámadhatja a balti államokat, amelyek a NATO-nak is tagjai. A lengyel-litván határ mentén fekvő Suwalki-folyosót különösen sérülékeny pontnak nevezte, és hozzátette: Oroszország évente 1500 harckocsit gyárt, amelyek nem mind Ukrajnába mennek.