Friedrich Merz német kancellár a WDR Europaforumon – a német közszolgálati WDR által évente megrendezett európai politikai konferencián – adott hosszabb interjút hétfőn. A beszélgetés középpontjában Németország európai szerepvállalása, a külpolitikai fordulat, az uniós struktúrák reformja és az aktuális geopolitikai válságok – köztük a magyar és izraeli kapcsolatok – álltak. Merz mindössze három hete tölti be hivatalát, de már most egy erőteljesebb német pozíciót ígér Európában.
A kancellár visszatekintett a politikai pályafutása kezdetére, amikor fiatalon az Európai Parlament tagjaként Brüsszelben és Strasbourgban dolgozott. „Azt mondom, hogy ez volt számomra eddig a legmeghatározóbb időszak a politikában. Az öt év, amit az Európai Parlamentben töltöttem. Akkor értettem meg, hogyan működik az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács – és hogy a belső kompromisszumokon túl európai kompromisszumokra is szükség van” – fogalmazott.
„Az, amit ma Európai Uniónak nevezünk, tette egyáltalán lehetővé a német újraegyesítést, és segített leküzdeni Európa megosztottságát. Ez olyan felelősséget ró ránk, amilyenre korábban nem volt példa – és amelyet mások is elvárnak tőlünk.”
Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
A német vezető szerepről szólva hangsúlyozta: „Mi vagyunk a legnépesebb ország az Európai Unióban, 84 millió lakossal, és a kontinens földrajzi középpontjában helyezkedünk el. És talán sokan nem is értik belpolitikából nézve, hogy mennyire figyelnek ránk.”
Németország új szerepvállalásának egyik szimbólumaként az első hivatalos útjai Párizsba és Varsóba vezettek, majd – mint fogalmazott – „tudatosan” ment Finnországba, ahol a balti államokkal konferenciát tartottak. „Meg akarom mutatni, hogy Németország nemcsak a nagyokkal, hanem a kisebb és közepes országokkal is vállalja a vezető szerepet” – magyarázta.
A kancellár világossá tette, hogy ez a vezető szerep nemcsak a külpolitikát, hanem az EU intézményi működését is érinti: „Meg kell szüntetni, hogy Európa ilyen aprólékosan szabályoz, és most valóban a nagy témákkal kell foglalkoznunk.” Szerinte az unió jelenlegi működése nem elég hatékony, és ezen változtatni kell, különösen a versenyképesség, a közös védelem és külpolitika területén.
De mi lesz azokkal az országokkal, amelyek nem akarnak közösen haladni? A kancellár erre egyes választ adott: „Orbán Viktort említeni sem kell. De a szlovák kormányfő, Fico is ott volt május 9-én a Vörös téren, a parádén. Igen, valóban van ez a két ország. Hajszál híján Románia is csatlakozott volna hozzájuk, ők is más irányvonalat képviselnek. Ezért jött most létre a tettre készek koalíciója. Ebben olyan országok is benne vannak, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de elszántak abban, hogy Európában továbbhaladjanak. Elsősorban abban elszántak, hogy a kül- és biztonságpolitika, valamint a védelmi politika terén szorosabban együttműködjenek.”
Ennél is határozottabban fogalmazott, amikor a magyar és a szlovák kormány uniós politikától eltérő irányvonaláról esett szó. „Nem fogjuk tudni elkerülni a konfliktust Magyarországgal és Szlovákiával, ha maradnak ezen az úton. Ez egy kis kisebbség, de nem engedhetjük meg, hogy egy kis kisebbség döntsön az egész Európai Unió nevében” – mondta Merz.
A kancellár hangsúlyozta: ha szükséges, Németország kész keményebben is fellépni.
Vannak már bizonyos lehetőségek. Például azoknak az országoknak, amelyek összességében nem követik az Európai Unió irányvonalát, nem tartják be a szabályokat, megsértik a jogállamiságot – ezekkel az országokkal szemben kötelezettségszegési eljárást lehet indítani. És mindig fennáll annak a lehetősége is, hogy megvonjuk tőlük az uniós forrásokat. Ez Magyarország esetében már meg is történt. Én nem akarom ezeket a konfliktusokat. A múlt héten hosszú beszélgetést folytattam Orbán Viktorral. El szeretném kerülni, hogy ebbe a konfliktushelyzetbe kerüljünk, de ha szükséges, vállalni fogjuk.
A Donald Trump által bejelentett 50 százalékos vámjaival kapcsolatban is megszólalt: „Nagyon komolyan veszem ezt, tudva, hogy nem mindig hosszú élettartamúak az ilyen bejelentések.” Elmondása szerint Ursula von der Leyennel és Trump elnökkel többször is egyeztettek az ügyben: „Legalább öt hét haladékunk van most. Július 9-ig. Június 1-jén nem lépnek életbe ezek a vámok.”
Az uniós válaszreakciókról így nyilatkozott: „Nem szabad fejvesztve reagálnunk. Meg kell határoznunk az érdekeinket. A vámok nekünk is ártanának. Ha nem marad más eszköz, alkalmaznunk kell őket, de szeretném ezt elkerülni.”
Ukrajna tovább mehet, mint korábban
Ukrajna támogatásáról Merz azt mondta: mindent megtesznek, ami az erejükből telik, hogy katonailag is tovább támogassák Ukrajnát, „nincs már hatótávolság-korlátozás az Ukrajnának szállított fegyverek esetében, sem a britek, sem a franciák, sem mi, sem az amerikaiak részéről.” Ez azt jelenti, hogy „Ukrajna most már olyan katonai célpontokat is támadhat Oroszország területén, amit korábban nem tehetett.”
Az Egyesült Államok szerepéről is beszélt: „Jelenleg Trump elnök egyre inkább kiábrándul Putyinból. Remélem, hogy Amerika marad a fedélzeten.”
#Ukraine | „Offensichtlich versteht Putin Gesprächsangebote als Schwäche”, so @bundeskanzler Friedrich Merz auf dem WDR Europaforum. Man habe sämtliche diplomatische Mittel ausgeschöpft, um mit Putin und Russland ins Gespräch zu kommen, so Merz. pic.twitter.com/eadEnMdvtE
— phoenix (@phoenix_de) May 26, 2025
A beszélgetés zárásaként Izrael gázai hadműveleteiről is kérdezték. Merz hangsúlyozta, hogy Németország különleges viszonyt ápol Izraellel, de világosan beszélt a korlátokról is: „Ami a hétvégén történt, hogy a Gázai övezetben újra eltaláltak egy gyermekotthont vagy óvodát, az emberi tragédia és politikai katasztrófa.”
„Azt, amit az izraeli hadsereg most Gázában csinál, őszintén szólva, nem értem már, mi a célja. Az, hogy a civil lakosságot ennyire szenvedésnek tegyék ki, már nem indokolható a Hamász elleni harccal.”
Szerinte Németországnak vissza kell fognia magát abban, hogy nyílt tanácsokat adjon Izraelnek. De hozzátette: „Ha határokat lépnek át, ha a humanitárius nemzetközi jog tényleg megsérül, akkor a német kancellárnak is szólnia kell.”
Merz megerősítette, hogy Németország kész nemcsak együttműködni, hanem vezetni is az Európai Uniót. „Most meg kell mutatnunk, hogy összetartjuk Európát, és hogy ebben Németországnak szerepe van” – mondta.
