Átalakíthatja a 46 milliós németországi munkaerő-piacot Friedrich Merz új terve. A kancellár arról beszélt egy baden-württembergi kampányrendezvényen, hogy az országban élőknek többet és keményebben kellene dolgozniuk. Merz szerint a dolgozók túl sok betegszabadságot vesznek ki, ami árt az ország versenyképességének, és visszafogja a gazdasági növekedést.
Az évente átlagosan három hét betegszabadság meghaladja az uniós átlagot, de a kancellár szerint a részmunkaidős állások népszerűsége a legnagyobb probléma. A részmunkaidő lehetőségével élő dolgozók aránya rekordszintre, 40,1 százalékra emelkedett Németországban. A demográfiai okokból fennálló munkaerő- és szakemberhiány miatt ez egyre nagyobb gazdasági nehézséget jelent. A részmunkaidőben dolgozók egy része a munka-magánélet egyensúly fenntartása miatt választotta ezt a foglalkoztatási formát.
„A munka-magánélet egyensúly és a négynapos munkahét nem elég ahhoz, hogy a németországi jólét jelenlegi szintjét fenntartsuk, ezért keményebben kell dolgozni”
– mondta a kancellár.
Merz és pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) ezért kezdeményezték, hogy néhány különleges indoktól eltekintve szüntessék meg Németországban a részmunkaidős foglalkoztatás esetén is járó juttatásokat. A családi pótlékot vagy a lakhatási támogatást tehát csak azok vehetnék igénybe a javaslat alapján, akik teljes munkaidős pozíciót vállalnak. A kivételes esetek között szerepel a kisgyermeknevelés, a hozzátartozó ápolása és a munkával párhuzamos továbbképzés, illetve tanulmányok folytatása is.
A CDU javaslatát azonban a németek kétharmada ellenzi, és még a párt szavazóinak többsége sem tartja jó ötletnek. A németországi nők közel fele dolgozik részmunkaidőben, őket különösen érzékenyen érintheti a tervezett korlátozás. A német nyelvű közösségi médiában mémvideók is készültek a részmunkaidős életmódról a kancellár beszéde után.
Fotó: EPA / Friedemann Vogel
Több mint hárommillió munkanélküli
A ledolgozott munkaórák átlagos száma alapján Németország valóban az uniós lista végén szerepel heti 34,3 órával. (Az uniós átlag heti 36,8 óra, Magyarország pedig a nyolcadik helyen áll 39,3 órás átlagos munkahéttel.) Merz példaértékűnek tartja a görög kormány hozzáállását, mert ott az átlagos munkahét 41 órát tesz ki. A görög GDP emellett lassan, de biztosan növekedett az utóbbi években: a tavalyi bővülést 2 és 2,2 százalék közé becsülik, az azt megelőző két évben pedig egyaránt 2,1 százalékos növekedést könyvelhettek el.
A német gazdaságban utoljára az ország keleti és nyugati részének újraegyesítését követő évben, 1991-ben volt 5 százalék feletti GDP-növekedés. 4 százalék feletti teljesítményt is csak 2010-ben sikerült elérni azóta. Tavaly – két recessziós év után – 0,2 százalékos bővüléssel zárt az ország gazdasága.
Eközben 12 éves csúcson áll a németországi munkanélküliek száma: nemrég 3 millió 80 ezerre emelkedett, ami 6,6 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. A legnépesebb tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában 8 százalékos a munkanélküliségi ráta, Berlinben 10,7 százalék. A német fővárosban tehát kilenc munkaképes felnőttből egy munkanélküli.
Németországnak 16 tartománya van, de az ország több mint kétharmada öt nyugatnémet tartományban él: Észak-Rajna-Vesztfáliában, Bajorországban, Baden-Württembergben, Alsó-Szászországban és Hessenben. Az egy főre jutó GDP alapján egyúttal ez az öt legfejlettebb vidéki tartomány is.
A 11 milliós Baden-Württembergben tartományi választások lesznek március 8-án, két héttel később pedig Rajna-vidék-Pfalzban választják meg a helyi vezetőket.
Az országos közvélemény-kutatások alapján a német Alkotmányvédelmi Hivatal által szélsőjobboldalinak minősített Alternatíva Németországért (AfD) az utóbbi hónapokban már népszerűbb lett, mint a CDU.
Rövidtávon azonban nem kell tartaniuk az AfD-től a kereszténydemokratáknak. A két érintett tartományban bátran elő lehet venni a népszerűtlenebb témákat is: Baden-Württembergben magabiztos, 8 százalékos előnnyel vezet a CDU a Zöldek előtt, és Rajna-vidék-Pfalzban is van 3 százalék előnyük a szociáldemokratákkal szemben a közvéleménykutatások szerint.
Egy hazai kutatás kereste, hogyan élhetünk hosszabb, boldogabb, teljesebb életet. 
