Magyarország le van maradva a részmunkaidős és távmunka tekintetében az Unióhoz képest. Ezen a téren a koronavírus-járvány javított, de még komoly fejlődésre van szükség, hogy a 4,8 százalékos magyar arány megközelítse az uniós 18 százalékos átlagot. A növekedés borítékolható, a K&H jövőkutatás szerint a következő időszakban sok dolgozó lazábban kapcsolódik majd egy adott munkahelyhez és egyre nagyobb teret kap a projektalapú munkavégzés. Ráadásul a tanulás nem áll meg a felsőoktatásban, hanem sokkal tovább tarthat, így több területen vállalhatnak munkát az érintettek.

Van egy eszköz, ami Németországból indulva egyre több közgazdász és politikai döntéshozó elismerését vívta ki az elmúlt napokban. Többen azon a véleményen vannak, hogy ennek általános alkalmazása a válság alatt hatékony eszköz lehet a tömeges munkanélküliség megakadályozására.

Magas szinten, 105 ezer vagy 113 ezer felett van a Németországban dolgozó magyarok száma attól függően, hogy a részmunkaidőt is beleszámoljuk-e. A részmunkaidősök száma emelkedik, nagy részük nő. A magyarok kiáramlása viszont határozottan lassulni látszik az évek során.

Megjelent a KSH Munkaerőpiaci helyzetképe a 2014 és 2018 közti időszakból, ebből az látszik, hogy az atipikus foglalkoztatási formáknak még mindig nem igazán sikerül terjednie Magyarországon, pedig ahhoz, hogy ténylegesen több gyereket tudjanak vállalni a családok, mindenképpen nagy szükség lenne erre.

A szegénységben élő nyugdíjasok száma csökkent ugyan, de még mindig tízmilliós nagyságrendű Európában – derül ki az EU jelentéséből. Kevesebbet kapnak a nők, és bizonytalan a kisvállalkozók jövője. Ezért ösztönöznék az egész életen át tartó tanulást és “a nyugdíjkorhatár kiigazítását”. A későbbi nyugdíjba vonulást jutalmaznák.

Egyes társadalmi csoportokban egyre népszerűbb a részmunkaidős foglalkoztatás, de bőven van még mit tenni, hogy valóban megérje így dolgozni.

Jelenleg százból öten dolgoznak részmunkaidőben.

A kisebb magyar cégek a rugalmas munkaidővel számolnak, a részmunkaidő is előfordul, de az otthoni munkavégzést egyáltalán nem támogatják.

Szinte alig van Magyarországon részmunkaidős állás, pedig sokaknak jelentene megoldást ez a foglalkoztatási forma.

Ausztriában már 30 százalékot közelíti a részmunkaidősök száma, majdnem minden második nő már kevesebb, mint 8 órát dolgozik - jó részük azért, hogy családi feladait elláthassa. Magyarország fényévekre van ettől: nálunk 6,4 százalék a részmunkaidősök aránya.

Az ENSZ szervezetének legfrissebb jelentése szerint nő a részmunkaidőben dolgozók száma, ugyanakkor az anyagi biztonság így közel sem biztos.

Sokan szívesen dolgoznának nálunk a nyugdíjkorhatár elérése után is, ők a többség, de kevesebben, mint amennyien a többi országban. Jelenleg a munkáltatóknak csupán 23 százaléka teszi lehetővé, hogy az alkalmazottak a nyugdíjkorhatár elérését követően részmunkaidőben folytassák a munkát.