A koronavírus járvány kapcsán az egyik legnagyobb gazdasági kockázatnak a munkanélküliség megugrása tűnik a vállalatok tömeges csődje mellett. A hirtelen megszűnő munkahelyek tovább gyűrűző hatására ugyanis a betegség elmúltával sem fog a fogyasztás a korábbi szintre visszatérni, így a gazdasági talpra állás is nehezebb lehet.
Világszerte sok helyen, ahogy beütött a krach, a vállalatok azonnal drasztikus intézkedéseket hoztak, és jelentős elbocsátásokba kezdtek. Mikroszinten ugyan ez teljesen logikus lépés, de makrogazdasági szempontból ez a későbbiekben komoly negatív hatással lehet, ahogy fentebb leírtuk az összefüggéseket.
A német minta máshol is hódít
Érdekesség, hogy a nem éppen a rugalmas munkaerőpiacáról ismert Németországban pont a jogszabályok miatt született egy olyan eszköz, amely a Financial Times írása szerint más országokban is mintát jelenthet. Miután a német jog alapján a munkavállalók elbocsátása nem olyan egyszerű, mint például egy amerikai cégnél, ezért a helyi vállalatok és a berlini kormányzat közösen igyekszik ebből előny kovácsolni. Így vezették be nagyon sok helyen a Kurzarbeit (rövidített munkaidő) néven emlegetett alkalmazási formát, amelyet a politika is támogat.
A német vezetők a korábbi teszetoszaságukra rácáfolva ráadásul soha nem tapasztalt gyorsasággal és sorozatban készítik a jogszabálytervezeteket, amelyek rekordidő alatt mennek át a törvényhozáson. Az első, március közepén megtett válságkezelő intézkedésről, a kieső bér egy részének állami támogatásból finanszírozott pótlására épülő rövidített munkaidő intézményének kiterjesztéséről például 24 óra alatt döntött a kormány, és a javaslatot 72 óra alatt, pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben fogadta el a törvényhozás két kamarája.
További hírek és információk a koronavírusról
Az első becslések szerint legalább egymillió munkavállalót állítanak át rövidített munkaidőre, kieső bérük pótlása pedig nagyjából 10 milliárd euróba kerülhet. A megoldás mindenki számára előnyös, a munkavállalók a megélhetésüket továbbra is tudják biztosítani a jövedelemből, a vállalatok meg tudják tartani azt a képzett munkaerő-állományt, amelyet az elmúlt évtizedben felépítettek, míg a kormány számára a gazdaság újraindításakor nem kell még a kíméletlenül elszálló munkanélküliséggel is megküzdeni, ami azért így is nőni fog.
Nem véletlen, hogy a módszert rövid időn belül több országban is mintaként tekintik. A Financial Times szerint a britek pénteken mutatják be a kormány által összeállított munkahely-megőrzési programot. A lap szerint ennek egyik fontos pillére lehet a kormány által fizetett pótlólagos támogatás mellett bevezetett rövidített munkaidő. A tervek szerint a fizetések akár 80 százalékát is átvállalná a brit kincstár, annyi megkötéssel, hogy megőrzött munkahelyenként havi 2500 fontos limitet vezetnek be.
Franciaország szintén jelentősen kibővítette a meglévő chomage partiel (részmunkaidős foglalkoztatási) rendszert. Bruno Le Maire pénzügyminiszter azt jelezte, hogy a napokban megszavazott 45 milliárd eurós sürgősségi intézkedési csomagból 8,5 milliárd eurót fognak biztosítani a következő két hónapban az ilyen munkavállalók számára.
Nem kellett feltalálni a spanyolviaszt
Németországban a Kurzarbeit mellett egy másik formulát is alkalmaznak: ezt a támogatást akkor lehet igényelni, ha határozott időre felfüggesztik a munkavállalók alkalmazását. Ez olyan szektorokban lehet hatékony, ahol teljes a leállás, és a vállalatok bevétele nulla közeli szintre esik vissza. Ilyenkor az ideiglenes elbocsátott munkavállaló munkabérének a 60 százalékát finanszírozza a szövetségi munkaerő hivatal.
A Financial Times szerint számos autógyár (így a Volkswagen és a BMW) állította le németországi üzemeit, gyakorlatilag bezárt az összes szálloda, de az éttermek és a sörözők sem nyitnak ki. Ezek munkavállalói számára nagy segítség lehet az átmeneti időben ez a jövedelempótló támogatás. Ezeknél a támogatásoknál is nagyobb rugalmasságot tanúsítanak egyébként Németországban, ugyanis az állásukat elvesztőknek járó támogatás megállapításánál átmenetileg nem vizsgálják a támogatandók vagyoni helyzetét, és azt sem, hogy mekkora ingatlanban laknak.
A Kurzarbeit egyébként nem új eszköz, hiszen 2008-ban már bizonyított, akkor az októberben összeomló hitelpiacok nem okoztak felfordulást a német munkaerőpiacon. Sőt a korábbi 7,9 százalékos munkanélküliségi ráta 2009 májusára 7 százalékra szelídült. Ezzel párhuzamosan az OECD-országokban átlagban 3 százalékpontos volt a növekedés és 8,6 százalékig szaladt fel a ráta.
A német előrejelzések szerint a rövidített munkaerő alkalmazása akár 2,5 millió munkavállalót is érinthet. Ez egyébként jócskán túlszárnyalhatja a 2008-as válság során Kurzarbeit formára átállított, 1,4 milliós létszámot. A költsége miatt ugyanakkor nem kell, hogy fájjon akár a munkaadók, akár a munkavállalók feje, a német gazdasági mentőcsomagban ugyanis nem fukarkodnak: az intézkedések értéke a német GDP 10 százalékára rúg.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
