A mostani trendek alapján átértékelődik a munkához való viszonyunk, a projektalapú munkák ugyanis átvehetik az uralmat - legalábbis a K&H jövőkutatás szerint ez egy reális forgatóköny a 2030-ig terjedő időszakra.
Kire lesz szükség?
“Az automatizálás és a robotizáció egy évtized alatt jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot és az igényeket. Óriási kereslet lesz az automatizált üzemeket tervező, felügyelő, karbantartó munkaerő iránt” - mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, idézve a kutatásban résztvevő szakértőket.
Azt is hozzátette, hogy másik kulcsfontosságú trend lehet, hogy sokkal lazábban fogunk kötődni a munkaadókhoz – megszűnhet az úgynevezett nyugdíjas állás fogalma. A személyes munkavégzés csökken és a fizetés a teljesítménytől függ majd, így természetes lesz majd, hogy a szakemberek projekt alapon kötődjenek akár több céghez is egyszerre.
Feljöhet Magyarország
Ez az átalakulás lendületet adhat Magyarországon a részmunkaidős és távmunkának, amely ugyan lökést kapott a járvány alatt, de még nemzetközi szinten lemaradásban van. Magyarországon ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatottak arány 4,8 százalékos volt 2020-ban, szemben a 18 százalék feletti uniós átlaggal. Nem beszélve a hollandiai 50 százalék feletti értékről vagy a belgiumi vagy ausztriai 24,4 és 27,2 százalékos arányról.
A K&H jövőkutatás szerint a lexikális tudás egyre inkább háttérbe szorul, helyét pedig a problémamegoldáson, a megértésen, partnerségen alapuló tudás veszi át. Utóbbiakat pedig élményalapú, digitális oktatással lehet elsajátítani. Ráadásul az élethosszig tartó tanulást elősegíti, hogy az interneten bárki, bármilyen idősen könnyen, sok esetben ingyenesen hozzárférhet a szükséges “tananyaghoz”. Az újonnan megszerzett tudással pedig a munkahelyváltás is egyszerűbbé válhat, így rugalmasabb lehet a munkaerőpiac is.
A Nyugatnak fokoznia kell az orosz halászati ipar elleni szankciókat – jelentette ki Karel Burger Dirven, Ukrajna tiszteletbeli konzulja a Holland Királyságban. 
