|
| München-Budapest, kétszázzal. |
Tavaly decemberben 103 048 teljes munkaidőben dolgozó magyar foglalkoztatottat tartottak nyilván Németországban, 4325 fővel többet, mint egy évvel korábban. Májusban ez az érték már 105 703 fő volt, az viszont év/év alapon csak 2654 fős bővülés.
Amint első grafikonunkon látszik, a növekedés üteme évről évre, negyedévről negyedévre csökken (narancs színnel jelölve). Még feltűnőbb százalékban: Míg 2014-ben évi 22-23 százalék is volt a magyar dolgozói létszám növekedése, addig tavaly decemberben 4,4, májusban már csak 2,6 százalék az ütem. (Az előző év azonos időszakához képest.)
A Bundesagentur für Arbeit szövetségi munkaügyi hivatal jelentése szerint azonban ezen kívül 7458 magyar állampolgárságú részmunkaidős dolgozót is foglalkoztattak (ez áprilisi adat). További 10 492 magyar állampolgár “munkakereső” státuszban, 4955 pedig munkanélküliként volt nyilvántartva (e két utóbbi pedig júliusi adat).
Hoztuk a kelet-európai átlagot
Ha ezeket a kissé kusza adatokat összeadjuk, akkor az jön ki, hogy pár hónapja 123 653 körül lehetett a magyarok száma, akik valamilyen formában a németországi munkaerő-piacon jelen voltak. Az is kiderül, hogy a Németországban élő teljes magyar állampolgárságú lakosság 54,5 százaléka dolgozott.
Ez alacsonyabb, mint a németek aránya (62,4 százalék), de magasabb, mint az összes külföldi (európai és nem európai) átlaga (45 százalék). Ez utóbbiban a menekültek küldő országai is benne vannak, ebben a kategóriában a foglalkoztatás 27,1 százalékos volt májusban. A 11 volt kelet-európai szocialista ország átlagától egyébként nem vagyunk messze, azok polgárainak körében ugyanis a foglalkoztatottság 55,2 százalék volt.
Sok a részmunkaidős
Van egy másik idősor is, amely együtt ábrázolja a teljes és részmunkaidős magyar foglalkoztatottakat havi bontásban. Ebből szintén az derül ki, hogy a magyar foglalkoztatottak száma csökkenő ütemben bővül (a grafikonokon narancssárga oszlopok jelölik az év/év változást). De kevésbé esett vissza az ütem, mint csak a teljes munkaidősöknél vizsgálva.
Májusban eszerint a második adatsor szerint az előző év megfelelő hónapjához képest nagyobb mértékben, 6048 fővel nőtt a magyar dolgozók száma, 113 498-ra. A részmunkaidősök száma egyenetlen, de hosszabb távon emelkedni látszik. Megfigyelhető szezonalitás is, a téli hónapokban mindig visszaesik a kivándorlási kedv.
Kevés a nő, és legtöbbjük félállású
A nemek aránya is érdekes. Eszerint a teljes munkaidőben dolgozók között a férfiak aránya 61 százalék, a nőké csak 39. A részmunkaidősök között viszont 69 százalék a nő, és csak 31 százalék férfi. Ez összesítve is sokkal több férfi munkavállalót jelent Németországban, 65 551-et (59 százalék). Így a magyar dolgozók 41 százaléka nő, mintegy 45 ezer személy.
A német statisztikai hivatal, a Destatis szerint a Németországban élő magyar állampolgárok száma 212 360 volt 2018 december végén. Ebből 8890 született ott, és 203 470 másutt, vélhetően nagyrészt Magyarországon.
Majdnem negyedmillió 2017-ben
Egyébként 10,915 millió külföldi állampolgár élt az országban, a 83 millió lakos mintegy 13,2 százaléka. De a németek használnak egy olyan fogalmat is, hogy “migrációs háttérrel rendelkezők”. Ők többnyire, fő szabályként azok, akinek legalább az egyik szülőjük külföldön született.
Migrációs háttérrel így 2017-ben 19,258 millióan rendelkeztek, a népesség mintegy 23 százaléka, vagyis közel negyede. Közülük 240 ezer magyar hátterű. Közülük is 198 ezer “saját tapasztalatai alapján” rendelkezik migrációs gyökerekkel, vélhetően ők azok, akik Magyarországról vándoroltak be. A többi 42 ezer kint született, vegyes házasságból vagy magyar szülőktől.
Az osztrák munkaerőpiacon egyelőre nem igazán látszik a magyarországi foglalkoztatottak számának lassulása. Júniusban is csúcsot döntött a létszám, egy év alatt ötezer fős volt a növekedés. (A részletekről itt írtunk.)
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
