Minden ötödik nyugdíjas nagyon szegény

Az Európai Bizottság közzétett egy jelentést a nyugdíjasok, nyugdíjak helyzetéről az EU-ban. A jelentés elismeri a tagállamok erőfeszítéseit a megfelelő nyugdíjak biztosítása érdekében, de szerinte további intézkedésekre van szükség.

A “nyugdíjak megfelelőségéről szóló 2018. évi jelentés” azt elemzi, hogy a jelenlegi és a jövőbeli nyugdíjak hogyan segítik elő az időskori szegénység megelőzését, valamint a jövedelem szintjének fenntartását a nyugdíjas kor ideje alatt.

Marianne Thyssent, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztost idézik, aki szerint „minden nyugdíjasnak joga van a méltósággal élhető élethez. Ez a szociális jogok európai pillérének egyik elsődleges fontosságú elve. A megfelelő nyugdíjak Európában alapvető fontosságúak az idősebb emberek – különösen a nők – elszegényedésének és társadalmi kirekesztésének megelőzésében”.

Jaj nektek, minimálbéresek

Azt is biztosítani kell szerinte, hogy az atipikus munkaviszony vagy önfoglalkoztatás keretében munkát végző emberek se maradjanak ki a rendszerből. (Ez a sok hazai minimálbéres és kisvállalkozó, kényszervállalkozó miatt nálunk még óriási problémává válhat – a szerk.) Szerinte prioritásként kell kezelni a jelenleg zajló nyugdíjreformokat. (Már ahol folynak, mert Olaszországban például éppen vissza akarják csinálni a korábbit is – a szerk.)

Kevesebb szegény, de még mindig rengeteg

“Jelenleg 1,9 millióval kevesebb idősebb európai van kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, mint tíz évvel ezelőtt, ugyanakkor csak az utóbbi 3 évben 4,1 millióval növekedett az aktív munkaviszonyban álló idősebb korú munkavállalók száma” – írja a jelentéshez kapcsolódó sajtóközlemény.

Ám ma az EU-ban mintegy 17,3 millióan, vagyis az idősebb (65 éves és idősebb) emberek 18,2 százaléka (majdnem minden ötödik) továbbra is szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben él. Ez a szám 2013 óta szinte változatlan maradt. Emellett továbbra is jelentős különbségek állnak fenn az országok és a népességcsoportok között.

A nők kevesebbet kapnak

A nők nyugdíja például még mindig 37 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, egyrészt az alacsonyabb bérek következtében, valamint amiatt, hogy gondozási feladataik miatt rövidebb időt töltenek el a munka világában.

Hasonlóképpen, azok, akik atipikus munkaviszony vagy önfoglalkoztatás keretében végeznek munkát, gyakran kedvezőtlenebb feltételekkel szembesülnek a nyugdíjjogosultság elérése és megszerzése terén, mint a hagyományos munkaviszonyban dolgozók. (De sokszor, legalábbis Magyarországon, kevesebb adót is fizetnek, lásd EVA, KATA Magyarországon, amiből meg kéne takarítaniuk – a szerk.)

Dolgozz tovább, járj jól

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata szintén nő az életkorral. Az EU-ban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek több mint fele 75 éves vagy annál idősebb. Ez annak tudható be, hogy nyugdíjas korban az életkor növekedésével párhuzamosan a nyugdíjak értéke is csökken.

A nyugdíjak fenntarthatóságának biztosítása érdekében a nyugdíjrendszereknek a várható élettartam folyamatos növekedésével párhuzamosan ösztönözniük kell a munkában eltöltött idő növekedését. Ezt az egész életen át tartó tanulás ösztönzésével, a biztonságos és egészséges munkakörnyezet megteremtésével, a nyugdíjkorhatár kiigazításával, a későbbi nyugdíjba vonulás jutalmazásával és a korai kilépés visszaszorításával érhető el.

Adókedvezmények az idős dolgozóknak

A rugalmas munkafeltételek – beleértve a nyugdíj és a munkavégzésből származó jövedelem kombinálásának lehetőségét, valamint a későbbi nyugdíjba vonulás ösztönzését célzó adókedvezményeket – egyre elterjedtebbé válnak, és továbbra is fontosak lesznek – írják.

A tagállamoknak a munkaképes korú nőkre és férfiakra vonatkozóan esélyegyenlőségi politikát kéne életbe léptetni. A nyugdíjpolitikáknak különösen a karrier gondozási feladatok miatti megszakításait kell megfelelően védeniük.

Nyugdíjpénztárak, vissza?

A szociális jogok európai pillérével összhangban a Bizottság arra törekszik, hogy támogassa a tagállamokat ezekben az erőfeszítésekben, például a dolgozó szülők és gondozók magánélete és szakmai pályafutása közötti kedvezőbb egyensúly megteremtésére irányuló javaslatával.

Fontos lenne a nyugdíjjogosultságot az atipikus munkaviszonyban vagy önfoglalkoztatás keretében dolgozó személyekre is kiterjeszteni, valamint a kiegészítő nyugdíj-megtakarításokat előmozdítani. (Tehát kéne valami más az állami nyugdíj mellett, az államosított magánnyugdíj-pénztárak helyett – a szerk.)

Jog a nyugdíjhoz

A szociális jogok pillérét az EU 2017 novemberében hirdette ki a Göteborgban tartott szociális csúcstalálkozón. Ennek 15. alapelve elismeri a munkavállalók és az önálló vállalkozók jogát a megfelelő jövedelmet biztosító nyugdíjhoz.

Az Európai Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság háromévente elkészíti a nyugdíjak megfelelőségéről szóló jelentést. A jelentés a nyugdíjak megfelelőségének összehasonlító elemzését is tartalmazza az EU-28 országára vonatkozóan. Megvizsgálja az idősek jelenlegi életszínvonalát, valamint annak a nyugdíjrendszerekkel fennálló összefüggéseit, áttekinti a közelmúltbeli nyugdíjreformokat, és végül elemzi a jövőbeli nyugdíjak megfelelőségét érintő fő kihívásokat és azok kezelésének módjait.

(A témáról tegnap itt is írtunk: Senki sem tudja, miből fognak élni a jövő nyugdíjasai.)