Az Európai Unió nemrégen megszavazott 50 milliárd eurós, úgynevezett Facility Tervében külön fejezet rendelkezik az ukrajnai kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatásáról. E szerint ezek a cégek mintegy 1,75 milliárd eurót kapnak 2026 végéig – jelentette be a minap a kijevi gazdasági minisztérium. Az összeg csaknem felét idén és jövőre folyósítják, főleg mikrovállalkozások, valamint feldolgozóipari cégek kaphatják, az agrárszektorban 2027 végéig külön 150 millió euró jut a termőföldek aknamentesítésére.
Fotó: Fotó: Eurobarometer / Európai Bizottság
A pénz lehívásához azonban négy befektetési mutatóban meg kell felelni a nemzetközi sztenderdeknek, ezekről és az ukrán kormány ezzel kapcsolatos terveiről március közepén határoztak Kijevben. Ezeket egyelőre nem részletezték, de nyilvánvalóan a szempontok között van a vállalkozások átláthatósága, a hitelképességük és a társadalmi jelentőségük.
A kijevi kormány másfél évvel ezelőtt kezdett alaposabban foglalkozni a kkv-k helyzetével. Egyrészt több száz céget áttelepítettek a keleti és déli országrészből Ukrajna középső és nyugati megyéibe, az új telephelyek kialakításához pedig adókönnyítést és hitelt adtak. A múlt héten is történt egy nagyobb kiutalás: közel 600 preferenciális hitelt szavaztak meg 2,1 milliárd hrivnya értékben (1 hrivnya=9,5 forint). Ebből 450 szerződést állami bankok kötötték 1,1 milliárd hrivnya értékben. Január óta összesen 5116 szerződés született 20,24 milliárd hrivnya értékben.
Már mintegy 180 milliárd hrivnyára rúg a teljes kihelyezett hitel az orosz invázió kezdete óta. Ezt az alábbi célokra adták a bankok:
- beruházás – 15,57 milliárd
- tőkepótlás – 55,61 milliárd
- agrártermelés – 36,88 milliárd
- agrártermékek feldolgozása – 11,25 milliárd
- háborús károk helyreállítása, védelem – 57,44 milliárd
- háborús övezetekben működők segítése – 7,88 milliárd
A kkv-k egyik legnagyobb gondja ma a munkaerőhiány. A kivándorlás és az országon belüli elvándorlás egyszerre sújtotta őket. Julia Zovtyak, az állami munkaügyi központ igazgatója azonban március elején már a helyzet fokozatos stabilizálódásáról beszélt az Interfax Ukraine hírügynökségnek adott interjúban. Arra alapozta ezt, hogy 2023 közepétől növekvő trendet mutat a keresések száma az állami és magán internetes platformokon. Tavaly az év végén 200 ezer állás közül lehetett választani, most, március vége felé 235 ezerből.
Nem változott viszont a munkaerőpiaci hiány szerkezete. Még mindig sok eladó, sofőr, könyvelő, szakács, tanár, villanyszerelő, gyógyszertáros, autószerelő, pszichológus, óvónő, iskolai felkészítő pedagógus szerepel a listán. A sofőrök akár 50 ezer hrivnyát is megkereshetnek havonta, ez kétszerese annak, amit egy átlagos új állásban lehet ma keresni.
Mint a vezető kifejtette: az újjáépítéshez rengeteg építőipari szakmunkásra van és lesz is szükség hosszú évekig, itt labdába rúghatnak a kisebb cégek is, mint a nagy kivitelező cégek alvállalkozói. Az eltelt több mint két évben 100 ezer építőipari munkás ment el a szektorból. Olekszij Mirosnyicsenko, a munkavállalói szövetség elnöke azonnali lépéseket követelt a kormánytól. Főleg fizetésemelést az ágazatban dolgozóknak, ugyanis nagyon sokan pont az alacsony bérek miatt hagyták el az építőipart. Adatai szerint a dolgozók 78 százaléka átlagosan 15 ezer hrivnyánál kevesebbet keres havonta, ami az országos átlagnál is kisebb összeg. Nagyon sokan a szürkezónában kötnek ki, s ez nem egészséges – mondta.
Jól megy az autókereskedőknek
Az autókereskedő kkv-k lassan talpraállnak Ukrajnában. Ezt jelzi, hogy egyre több autót vesznek az ukránok. Idén az első két hónapban 10 ezer új autót vásároltak, ez másfélszer több mint 2023 azonos időszakéban. Összesen 15,8 milliárd hrivnyát költöttek erre a helyi autógyártó szövetség szerint. A vásárlók leginkább öt márkát vettek: Toyota, Volkswagen, BMW, Mercedes, Renault.
Nagyon sok a korábban állami szektorban dolgozott ember, de számuk csökken, mert a kormány igyekszik lefaragni az óriási túlfoglalkoztatást. Ám ezeket az embereket át kell képezni, s ehhez idő és pénz is kell. Vannak átképző programok, de nem országosak, legfeljebb helyiek. A legtöbb ilyen ember Kijevben és a megyében, Harkivban, Lvivben és Dnyipropetrovszkban vagy közvetlen környékén él.
A nyugati megyékben működő kis-és közepes agrárgazdák ENSZ-pénzekre (a világszervezet szakosított szervezetén, a FAO-n keresztül) és EU-s segítségre is pályázhattak tavaly december és idén február között. A termelők egyenként legfeljebb 10 ezer dollár értékben kaphatnak vissza nem térítendő támogatást hatékonyságnövelő és környezetvédelmi célú beruházásokra. A termelőszövetkezetek és termelési vagy feldolgozó társulások legfeljebb egyenként 25 ezer dollárra pályázhattak. Ez már a második ütem, az elsőben 1,73 millió dollárt osztottak szét 138 ukrán agrárvállalkozás között, akkor összesen 212 cég jelentkezett.
Ennyi jött össze a több országgal közös gyűjtésen.
