A hadigazdaságra átállt Ukrajnában minden hrivnya jól jön a költségvetésnek. Persze főleg a külföldi pénzeket értékelik nagyra – bár azok egyelőre nem a Kijev által kívánt sebességben és mennyiségben érkeznek. Pár napja lett végleges, hogy az Európai Unió 50 milliárd eurós csomagot szavazott meg, a pénzt több év alatt folyósítják.
Más eszközök is léteznek, ezek közé tartozik a háború alatt is zajló úgynevezett nagy- és kisprivatizáció. Ennek idei terveiről beszélt a hét elején Denisz Smihal kormányfő.
Milyen ágazatokra terjed ez ki? Hozzányúlnak a gazdaságban mindig is „szent teheneknek” számító nehézipari cégek egy részéhez. Biztosan dobra verik például a titániumtartalmú érceket bányászó United Mining and Chemical Company nevű óriásvállalatot. Magánkézbe adják az odesszai kikötőben működő Centrenergo nevű nagy vegyipari üzemet és több szénbányát.
Smihal szerint a külföldi befektetőket érdekelhetik más, kritikus nyersanyagokkal foglalkozó cégek. Emlékeztetett, hogy a 30 legfontosabb nyersanyagból 22 megtalálható Ukrajnában, úgyhogy van miből válogatni.
„Manapság több kiemelkedően fontos terület van, amit felajánlhatunk a nagybani vásárlóknak. Ide tartozik például a villanyautó-gyártás teljes folyamata, benne az akkumulátorgyártással. De ott van a vegyipar, a fafeldolgozás, beleértve a cellulózgyártást is, az üveggyártás és a gépgyártás. Ez nekünk is üzlet, csak így tudunk nagyobb lökést adni a gazdaságnak” – fejtegette.
Tavaly az ukrán pénzügyminisztérium szerint mintegy 3,2 milliárd hrivnya folyt be a költségvetésbe. Idén legalább 4 milliárd hrivnyát terveznek.
Érdekes és kicsit nehezebb terep a nagy állami bankok privatizációja. Katerina Rozskova, az ukrán nemzeti bank első elnökhelyettese pár hete azt mondta, hogy a tavaly tervezett 3 vagy 4 ilyen pénzintézet helyett már ötről van szó. A háború vége előtt szeretnék magánkézbe adni ezeket, persze azt nem tudni, hogy ez mikor lesz, hiszen semmi jel nem mutat arra, hogy túl hamar, ez tehát elég könnyelmű kijelentés volt.
A tavalyi első kilenchavi adatok alapján az öt bank a teljes ukrajnai pénzpiac 56 százalékát adja. Főleg nagy nyugati intézményi befektetőkre számítanak vevőként. Ehhez segítséget kértek és kaptak is az International Finance Corporation-től (IFC) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD), e két pénzintézet a kijevi Ukrgosbank és az Osadbank privatizációjának felgyorsításában adnak tanácsot. Megígérte, hogy a jegybank ismételten átvizsgálja a szóbanforgó öt állami bank pénzügyi mutatóit és a stratégiájukat, hogy ezzel is tisztább képet kapjanak a lehetséges vásárlók.
Az állami kézben lévő ukrajnai bankok
- Osadbank
- Ukreximbank
- PrivatBank
- Sense Bank
- Ukrgosbank
A magántulajdonú PINbankot várhatóan állami felügyelet alá veszik, erről később születik döntés.
A kisprivatizáció viszonylag gyorsan haladt már eddig is, de ott is vannak még lehetőségek. Három éve például 30 pálinkafőzdét adtak el nem kis pénzért: 1,7 milliárd hrivnyáért. Akkor az állami vagyonalap győzelemként beszélt a tranzakciókról, hiszen „nagy lépést tettek” a monopolhelyzet felszámolása felé. Volodimir Zelenszkij elnök még 2019 végén írta alá az alkoholgyártásra vonatkozó állami monopólium eltörlését előirányzó rendeletet, ami aztán 2020 júliusában lépett hatályba.
Idén további kisüzemek és szolgáltató cégek kerülhetnek magánkézbe a gazdaság szinte minden ágazatában. A kormány megerősítette, hogy folytatják a kkv-k kedvezményes hitelprogramját és külön támogatják az akár határokon átnyúló regionális fejlesztési projekteket. Egyetlen példa erre: az egyébként mostanában feszültségekkel terhelt ukrán-lengyel kapcsolatokban pozitív hír, hogy Lviv környékén egy olyan logisztikai központot hoznak létre, amelyet lengyel vállalkozásokkal közösen húznak fel. A központ egyfajta ugródeszka lesz ukrán vállalatok uniós exportja számára.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
