A háború napi fejleményei szinte teljesen elfedik, hogy az ukrán vezetés egy másik fronton, a pénz gyűjtésén is teljesíteni akar. Kevés szó esik azokról a háttértárgyalásokról, amelyeken Ukrajna igyekszik minél több gyors pénzt besöpörni a nemzetközi pénzügyi világból. Az egyik ilyen kísérlet éppen ezen a héten zajlik Washingtonban, ahol a kijevi kormányfő és a pénzügyminiszter is látványos kalapozásba kezdett.
Fotó: Depositphotos
A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap soros tavaszi értekezletén az ukrán költségvetés sürgős megsegítése volt a középpontban, azt szem előtt tartva, hogy Kijev hogyan teljesíti a dollármilliárdok átutalásának feltételeit, amit az úgynevezett Kiterjesztett Finanszírozási Alap (EFF) létrehozásakor rögzítettek egy szerződésben. Idén 5,4 milliárd dollár jut ebből az alapból az állami kiadásokra, ebből eddig 800 millió dollárt már átutaltak, miután nemrégen áttekintették a teljesítést, s azt megfelelőnek találták. A Világbank 2022 eleje óta 36 milliárd dollárt utalt át költségvetési célokra, további 6 milliárd dollárt pedig lekötött, ennek az átutalása idénre várható.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint a makrofinanciális stabilitás e dollárok nélkül megoldhatatlan lenne, ezért az ukrán kormány mindent megtesz, hogy eleget tegyen a kívánalmaknak. Mik is ezek?
- a közszféra létszámának karcsúsítása
- a fiskális és monetáris politika kiszámíthatósága
- a privatizáció folytatása
- a kritikus infrastruktúra újjáépítése és fejlesztése
- a bankrendszer további tisztítása
- a szociális kiadások átstrukturálása
Marcsenko ismertette az idei költségvetés főbb számait, amelyek közül kiemelkednek a katonai kiadások a maguk 46 milliárd dollárjával, ez a teljes büdzsé kicsit több mint fele. Kijevben 4,6 százalékos gazdasági növekedést terveztek idénre, és mintegy 43,6 milliárd dolláros hiánnyal számolnak. A költségvetés bevételeit 1,8 billió ukrán hrivnyára, a kiadásokat pedig 3,4 billió hrivnyára tervezik (1 hrivnya=9,5 forint). A miniszter közvetve elismerte, hogy a nemzetközi pénzügyi partnerek gyors segítsége nélkül nem tudnák kifizetni a nyugdíjakat és más szociális pénzügyi kötelezettségeiknek sem tudnának eleget tenni.
Marcsenkot fogadta az Európai Bizottság szintén Washingtonban tartózkodó alelnöke, Valdis Dombrovskis is. A találkozón az ukrán politikus megköszönte, hogy az EU 2022 februárja óta 30 milliárd eurót adott kifejezetten költségvetési célokra.
„Idén márciusban 4,5 milliárd eurót utaltak át Brüsszelből egy áthidaló finanszírozási csomag részeként. Áprilisban további 1,5 milliárd eurót várunk” – mondta.
Az amerikai főváros ugyancsak ezen a héten adott otthont az Amerikai-Ukrán Partnerségi Fórum nevű üzleti találkozónak. Ezen ott volt Denisz Smihal miniszterelnök és a kormány több tagja, köztük Marcsenko is. Nyilvánvalóvá tették, hogy további cégeket szeretnének bevonni az újjáépítésbe, különösen a védelmi iparban és az energetikai szektorban. Mások mellett eddig a Westinghouse jelezte, hogy egy kísérleti projektbe beszállna.
Smihal ugyanakkor kiterjesztené az amerikaiak jelenlétét az IT, az agrár, a logisztika és a kritikus nyersanyagok területére is. Azt nem tudni, hogy az amerikaiak ezekben a szektorokban milyen együttműködésre hajlandóak, például tovább mennek-e a technológiatranszfernél és vegyes vállalatokat hoznak-e létre speciális projektekre.
A kormányfő viszont elmondta, hogy az exportban lassan elérik a háború előtti volumeneket, főleg annak köszönhetően, hogy működik a gabonafolyosó a Fekete-tengeren és felélesztik a dunai kikötőket, de ehhez például jól jönne amerikai logisztikai segítség is. Kijev azzal tud gyorsítani a folyamatokon, hogy egyszerűsítette a szabályozásokat és eltörölte az engedélyeztetést.
"A nagybefektetők egyedi adókedvezményeket kaphatnak és a projektjeiket egyéb adminisztratív módon is segítjük"
- próbált udvarolni az amerikai partnereknek a kormányfő.
Az ukránok a tárgyalások alatt bejátszották Volodimir Zelenszkij elnök videóüzenetét, amiben az államfő elég sarkosan fogalmazott:
„Hatékony pénzügyi pajzsra van szükségünk Putyin ellen. Ehhez az is kell, hogy ne csak ígérgessék a befagyasztott orosz vagyon mobilizálását, hanem meg is tegyék. Nekünk már 2025-re kell terveznünk. Új gazdasági kapacitásokra van szükségünk. Már bebizonyítottuk, hogy a háború alatt is képesek vagyunk komplex reformokra és átalakításokra. Az újjáépítéshez szükséges pénzeken kívül exportbiztosításokra is gondolni kell, ezeket is várjuk az önök erre szakosodott ügynökségeitől.”
Smihal külön tárgyalt a Világbank elnökével, Ajay Bangával az ukrán energetikai rendszer átalakításáról, illetve aláírtak egy szándéknyilatkozatot a lakásépítés, valamint néhány alap infrastrukturális létesítmény finanszírozásáról.
Továbbra is nagy kérdés, hogy egyrészt milyen gyorsan folynak be a most beígért pénzek, másrészt lesz-e elegendő ember a programok végrehajtásához, ha közben a hadsereg mind több embert igényel az erősödő orosz nyomulás feltartóztatása érdekében.
Európai uniós források is lesznek benne. 
