A nemzetközi előrejelzéseknél kicsivel jobb, 5,3 százalékos lett tavaly az ukrán gazdaság növekedési üteme – jelentette az Ukrán Statisztikai Hivatal, amely azért hozzátette: ez jó jel, de nagyon mélyről kellett indulni, hiszen 2022-ben, a háború első évében 28,8 százalékkal esett ez a mutató.
Fotó: Ukrán Nemzeti Bank
A tavalyi nominális érték 6,538 ezer milliárd hrivnya volt (1 hrivnya=9,5 forint). A GDP a tavalyi második negyedévben – nyilván a 2022-es rendkívül alacsony bázis miatt – még 19,2 százalékkal bővült, majd fokozatosan csökkenő tempóra váltott, a harmadik negyedévben 9,6, a negyedikben már csak 4,7 százalékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest.
Az Ukrajnával kapcsolatban álló nemzetközi pénzügyi szervezetek közül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) márciusban frissítette a tavalyi évre vonatkozó előrejelzését, a szervezet 5 százalékot jelölt meg, ami 6,5 ezer milliárd hrivnyás nominális érték. Most úgy látja az IMF, hogy idén 3 és 4 százalék között lehet majd a végleges szám, ami nominálisan 7,75 ezer milliárd hrivnyát jelent.
Az Ukrán Nemzeti Bank a napokban 5,4 százalékról 7,1 százalékra emelte az idei első negyedéves GDP-növekedés várható ütemét, a második háromhavi időszakra viszont csak 4,8 százalékot jósolt. Egyelőre nem tudni, hogy bejön-e ez az optimista vélemény, mert a gazdasági minisztérium az első két hónapban csak 3,6 százalékot mért. A jegybank úgy látja, hogy folytatódik a növekedési ütem csökkenése, így az egész 2024-es évre 3,6 százalékos lehet, ez nominálisan 7,58 ezer milliárd hrivnyát jelent.
A kormány tavaly novemberben – érzékelve a lassú javulást – 2,8 százalékról 5 százalékra módosította a tavalyi várható növekedési tempót. Majd ugyancsak az év vége felé az idei költségvetés véglegesítésekor 2024-re vonatkozóan 5 százalékról 4,6 százalékra mérsékelte azt.
A háborús gazdaságot működtető Ukrajnának legalább 37 milliárd dollárnyi külső pénzügyi segítségre van szüksége 2024-ben, ezt több fórumon is megerősítette a kormány. Ez az összeg pontosan megegyezik a költségvetés hiányával, ez több mint Ukrajna GDP-jének a 20 százaléka.
"A háború első két évében több mint 75 milliárd dollárnyi külföldi segélyt kaptunk. Valójában kizárólag hazai forrásokat költünk az ország védelmi-biztonsági szükségleteire" – mondta Denisz Smihal kormányfő. A közvetlen költségvetési támogatás kiemelt adományozói az Európai Unió, az Egyesült Államok, az IMF, Japán, Kanada, valamint más G7-országok.
Jól jönne a gazdaság talpraállításához, ha mozgósítani tudnák a nyugaton lefoglalt mintegy 300 milliárd dolláros orosz vagyont. "Létrehozunk egy, az orosz vagyon elkobzásával foglalkozó nemzetközi munkacsoportot, amelynek első üléséről már egyeztetünk. Belgiummal és az EU-val külön dolgozunk az orosz vagyonból származó bevételek felhasználásán. A legtöbb partner támogatja az elkobzást" – jegyezte meg a miniszterelnök.
Jövedelmi változások április 1-től
- 900 hrivnyával nőtt a minimálbér, így elérte a 8000 hrivnyát
- a minimális nyugdíj 3200 hrivnyára emelkedett
- a tartósan munka nélkül lévők ellátása 4000 hrivnyára nőtt
- az ideiglenesen munka nélkül lévő, de közmunkát vállalók minimális bére 12 ezer hrivnya lett
- a háborús veteránokat vagy kényszerből átköltöztetetteket foglalkoztató munkáltató 8000 hrivnyát kap dolgozónként
- a háborús árváknak eddig adott havi 2361 hrivnya 7800 hrivnyára emelkedett
- a két vagy több kiskorút nevelő családban gyermekenként 6120 hrivnya az ellátás
A belső reformokról szólva Smihal bejelentette: a kormány azt tervezi, hogy harmadára csökkenti a minisztériumok számát, és ennek megfelelően a közalkalmazottak létszámát is lefaragják, első lépésben áprilistól 19 ezerrel. Lapunk korábban többször írt arról, hogy folytatják a privatizációt, valamint a kis- és közepes vállalatok kedvezményes hitelprogramját. Az újjáépítésre szánt külföldi pénzek egy részét már elkezdték felhasználni, több iskolát, óvodát és más közintézményt megint használhatóvá tettek és teljesen újakat is építettek.
Az újjáépítéshez folyamatosan konzultálnak a külföldi cégekkel és kamarákkal. Március végén a Német-Ukrán Ipari és Kereskedelmi Kamara (AHK Ukraine), valamint a German Economic Team (GET) nevű német kormányzati szakértői csoport fogalmazta meg, hogy milyen feltételek szükségesek a befektetési környezet javításához. Mindenekelőtt a fizikai újjáépítés előtt tornyosuló adminisztratív gátak lebontása a cél, továbbá az, hogy javítsanak az ukrán építési sztenderdeken, különösen a modul óvóhelyekre vonatkozóan.
Feltétlenül alkalmazni kellene a már tavaly kidolgozott és elfogadott úgynevezett Build Back Better elvet, ami azt jelenti, hogy nem az eredeti épületek visszaépítése a cél, hanem egy, azoknál sokkal jobb minőségű, korszerű létesítményeké, amelyek a fenntarthatóságot is szem előtt tartják. Hatékonyabban kell összehangolni az ukrán állami szervezetek, hatóságok, a donor cégek és országok, valamint a helyi szakmai szervezetek munkáját.
A német fél sürgette, hogy szüntessék meg a külföldi cégek vezetőire érvényes munkavállalási engedélyek rendszerét, csökkentsék a személyzeti munkával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségeket és egyszerűsítsék az újjáépítési projekteken részt vevő cégek adóbevallását. Felvetették, hogy üdvözítő lenne, ha azok az ukrán közepes és kisebb cégek is részesülhetnének a kedvezményes hitelprogramból, amelyben van külföldi tulajdonrész.
Megdöbbentő számokat közölt a Svéd Bűnmegelőzési Tanács. 
