Mint arról beszámoltunk, a hazai lakásépítési szektor az idei első negyedévben is folytatta a tavaly tapasztalt mélyrepülését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggeli közlése szerint 2025 I. negyedévében 2704 új lakás épült, 2,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A KSH adataira ezúttal is reagáltak az elemzők. Íme:

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza:

Az első negyedévben a lakásépítések száma bár csökkent, de talán a várakozásoknál kedvezőbben alakult és nem vetít előre akkora visszaesést az év egészére, mint azt várni lehetett. Az első negyedévben így 2,7 százalékkal kevesebb lakás készült el, mint tavaly ilyenkor – tegyük hozzá, hogy a bázisidőszaki adat sem volt magas. Az egyes településtípusok vegyes képet mutatnak: összhangban a kormányzati politikával, a kisebb településeken nőtt, míg a nagyobb településeken csökkent a lakásépítések száma. Ebben a támogatási konstrukciók mellett az áraknak is szerepe van: a fővárosban és a vidéki városokban nagyon megdrágult az építkezés, ami megnehezíti azt, hogy a háztartások új lakást tudjanak építeni vagy venni. Ennek megfelelően a községekben 2,5, a kisebb városokban pedig 29 százalékkal nőtt az átadott lakások száma, míg a fővárosban 7,4, a megyei jogú városokban pedig 33 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. Vármegyénként is jelentős különbségek látszódnak: több vármegyében alig épült új lakás (Jász-Nagykun-Szolnokban mindössze 1, Borsod-Abaúj-Zemplénben pedig 3), míg például Somogyban 265, Pesten 752, Bács-Kiskunban pedig 131. Jellemzően tehát olyan területeken épül több lakás, ahol jobban megy a gazdaság, ahol jobban megtalálhatóak jó minőségű, jobban fizető munkahelyek – vagy ahol Balaton van.

Az alacsony lakásépítési számban több tényező közrejátszik. A legfontosabb tényező az elszabadult árszínvonal, annak inflációt és bérnövekedést bőven meghaladó szintje, talán ez az, ami leginkább akadályoz. Emellett akadályozó tényező a gazdasági bizonytalanság is: a mostani bizonytalan kilátások közepette és az elmúlt évek magas kamatkörnyezete és inflációja nyomán talán kevésbé vonzó a hitelfelvétel, a hosszú távú elköteleződés. Az is lehetséges, hogy sokan kivárták a prémium állampapírok magas kamatozású kamatperiódusát és ezt követően jelennek meg az új lakások piacán. A kormányzati támogatások egy része csak a még meg nem született gyermeket vállalókra vonatkozik – ezzel próbálva serkenteni a gyermekvállalási kedvet –, ami szűkíti a támogatásra jogosultak körét.

Kedvező előjel lehet a jövőre nézve az építési engedélyek számának növekedése is – itt egy 25 százalékos emelkedést mért a KSH. Ezen belül is kiemelkedik a fővárosban mért érték 2,9-szeresére való növekedése. Ez mindenképpen kedvező, hiszen a lakások itt a legdrágábbak, itt a legnehezebb lakáshoz jutni, ezen pedig a kínálat növekedése segíthet.

Ebben a kiugró növekedésben szerepe van a kormányzat által indított Lakhatási Tőkeprogramnak. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a többi településtípus mindegyikében csökkent az új engedélyek száma. A kiadott engedélyek száma az átadott lakások számának több mint duplája, azaz van potenciál a lakásépítések növekedésében, ez remélhetőleg kiaknázásra is kerül. Egy lakás persze nem 1-2 negyedév alatt készül el, így a lakásépítések felfutása hosszabb idő lehet. Ez viszont a demográfiai folyamatok javítása miatt is szükséges lenne.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGÜ) vezető elemzője:

A tavalyi alacsony bázishoz képest is kismértékben csökkent az átadott lakások száma az idei első negyedévben.

A visszaesésben a nagyobb települések játszottak szerepet, érdemi mérséklődés történt a fővárosban és a megyei jogú településeken is. Előbbi piacon a nagyobb ingatlanfejlesztések alakulása befolyásolja elsősorban a lakásépítések számát. A kisebb városokban, illetve a községekben ezzel szemben nőtt az átadott lakások száma. A lakásépítések számának csökkenésében a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság, a magas kamatok miatti drága finanszírozás is szerepet játszik.

Pozitív ugyanakkor, hogy közel negyedével emelkedett a kiadott lakásépítési engedélyek száma. Ez pedig előrevetítheti a fokozatos felfutást a lakásépítések számában. Területi alapon itt is jelentősen eltérő folyamatokat láthatunk. A tavalyi alacsony bázis után megugrott a fővárosban létesítendő lakások száma, a 2,7 ezer új lakás évek óta a legmagasabb szám. Ennek hatását ugyanakkor visszafogta, hogy Hajdú-Bihar vármegyében töredékére esett vissza az építendő lakások száma, itt az új beruházások (CATL, BMW) hajthatták fel a keresletet a tavalyi év során. Ezzel szemben Csongrád-Csanád vármegyében pont hogy most, az év elején ugrott meg az igény, az első 3 hónap során több lakásépítési engedélyt adtak ki, mint a tavalyi év egészében.

A kilátásokat tovább javítja, hogy az ingatlanpiac dinamikus élénkülése az idei év elején tovább folytatódott. A Duna House adatai alapján a lakáspiaci tranzakciók száma az első negyedévben 8,8 százalékkal meghaladta a megelőző évi szintjét. A tranzakciók számának növekedését a javuló jövedelmi helyzet, a lakossági állampapírok utáni jelentős kamatkifizetések is segítik. Ugyanakkor a kínálati oldal lassú bővülése, az új lakásépítések alacsony száma az áremelkedés folytatódását eredményezik, ami pedig visszavetheti a keresletet.

Előretekintve fokozatos élénkülést várunk a lakásépítések esetében, ugyanakkor az építési idő miatt a kedvező folyamatok hatása csak lassan jelenik meg az adatokban. A kereslet stabil élénkülése, köszönhetően a jövedelmi helyzet javulásának a béremelkedések és az állampapír kamatkifizetések révén, a befektetőket is ösztönözheti, miközben az elkövetkező időszakban a Lakhatási Tőkeprogram elindulása is támogathatja a piacot. Az annak keretében megépülő első lakások ugyanakkor várhatóan legkorábban csak a jövő év elején jelenhetnek majd meg a piacon. Az átadott lakások száma így az idei évben a tavalyi szintje körül, kismértékben afölött, 14-15 ezer körül alakulhat, miközben jövőre következhet be nagyobb élénkülés.