Rossz híreket kapott Lázár János – de ennek Orbán Viktor sem örülhet

2025 I. negyedévében 2704 új lakás épült, 2,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez azt jelenti, hogy az idén is folytatódott a tavalyi negatív trend, amikor is 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Bár a lakásépítések súlya a GDP-termelésben nem egetverő, azért ez tovább árnyalja azt a reményt, hogy elérhető az Orbán-kormány által 2,5 százalékosra várt idei gazdasági növekedés.

Január és március között a fővárosban 7,4 százalékkal kevesebb, mindössze 843 lakás épült. A megyei jogú városokban 33 százalékkal kevesebb lakást építettek, együttes számuk még a fővárosi új lakások felét sem érte el. A kisebb településeken viszont több lakást adtak át, mint egy évvel korábban: a nem megyei jogú városokban 29, a községekben pedig 2,5 százalékkal.

A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest új lakásainak több mint kétharmada három kerületben épült fel: a IX. kerületben 277, a XI. kerületben 172, a XIX. kerületben pedig 130 új lakást vettek használatba.

A régiók többségében csökkent a lakásépítések száma az előző év azonos időszakihoz képest, különösen Közép-Dunántúl, Dél- és Észak-Alföld régióban (46, 40, illetve 48 százalékkal), Pest régióban viszont 21 százalékos növekedést regisztráltak, így a fővárosi csökkenés ellenére Közép-Magyarországon 4,0 százalékkal több lakás épült az I. negyedévben.

Nyugat-Dunántúl régió lakásépítéseinek 43 százalékos növekedéséhez több térség is hozzájárult, ezzel szemben a Dél-Dunántúl régióban 2,3-szeresére megugró lakásépítésszám kizárólag annak balatoni körzetére korlátozódott.

A természetes személyek által épített lakások aránya 38-ról 34 százalékra csökkent, míg a vállalkozások által építetteké 61-ről 66 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 41 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,5 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,9 négyzetméterrel csökkent, 94,6 négyzetméterre a 2024 első negyedévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 75 négyzetméter volt.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65, a saját használatra építetteké 32 százalék volt, a megoszlás az eladásra építettek felé tolódott el, mintegy 5 százalékponttal.

Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedés hátterében elsősorban néhány nagy léptékű, fővárosi beruházás azonosítható. Budapesten összesen 2674 lakás építésére adtak engedélyt, 2,9-szer többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések háromnegyede négy kerületben fog megvalósulni. Csak a XI. kerületben közel 1000 engedélyt adtak ki, ezt a X., a XIII. és a XXI. kerület követi, együtt további 1000 lakással.

A fővároson kívül mindegyik településkategóriában csökkent az építési engedélyek száma 2024 első negyedévéhez képest: a megyei jogú városokban 17, a többi városban 25, a községekben pedig 6,5 százalékkal. A megyei jogú városokban tapasztalható csökkenést jelentősen ellensúlyozta a Szegeden kiemelkedő számban (451 lakásra) kiadott építési engedély.

Budapesten kívül Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régióban nőtt, a többi régióban csökkent a kiadott engedélyek száma.

A legnagyobb visszaesés Észak-Alföldön történt, ahol 71 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték, mint 2024 első negyedévében.

Az építtetők az esetek 30 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

A kiadott új építési engedélyek alapján a korábbinál 3,3 százalékkal kevesebb, összesen 1846 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek országos száma 649 volt, 24 százalék-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.