Putyin sem tudja megállítani a határon az inflációt. Ennek kiváló példája a lakáspiac, ahol immár csillagászati árak vannak. Több felmérés is készült, a legfrissebb a Knigth Frank nemzetközi ingatlan tanácsadóé. Eszerint Szentpéterváron, ahol egyébként sokáig markáns volt az új társasházi lakások iránti kereslet, az elmúlt 12 hónapban 22 százalékkal mentek fel a lakásárak. Most 566 ezer rubelt kérnek egy négyzetméterért.
Moszkvában hasonló a dinamika. Mindkét nagyvárosban visszafogottabbak lettek a vevőjelöltek, sok fejlesztőnek kellett csökkenteni az árat, így a kivitelezési költségek drámai emelkedését nem tudták maradéktalanul érvényesíteni. Szentpéterváron még így sem sikerült több új lakást eladni, mint 2021 azonos időszakában, sőt, 26 százaléknyi eladatlan ingatlan van a nyakukon.
Egy júliusi szakmai konferencián több érintett cég és elemző is 2021-hez képest legalább 25 százalékos visszaesést jósolt 2022-re az új építésű lakások értékesítésében az egész országot tekintve. Utoljára 2015-ben volt ekkora zuhanás a megelőző évhez képest. Szinte mindannyian azt mondták, hogy a megdrágult jelzáloghitelek miatt sokan elhalasztják vásárlást. Akkor két év kellett a piac visszakapaszkodásához, most talán még többre lesz szükség. Azt is mondták, hogy elfogyott a támogatott lakáshitelre szánt állami keret, így a vevőknek nem marad más, mint a piaci alapú, nyilvánvalóan drága hitel.
Kissé olcsóbb lett Szentpétervár
A 2010 után épült, tehát korszerűnek mondható használt lakások átlagos négyzetméterára a Néva parti városban jelenleg 551 ezer rubel, ez viszont 4 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Az eladók tehát kénytelenek voltak kicsit engedni, hiszen mérséklődött a kereslet.
Az eladatlan készleteket növeli, hogy a már futó beruházások során elkészült lakások száma és összterülete növekedett az idei első félévben. Az orosz statisztikai hivatal eheti közlése szerint júniusban 8,1 millió négyzetméternyi lakást adtak át a kivitelezők a fejlesztőknek, ez 5,6 százalékkal több, mint 2021 azonos hónapjában. Az első hat hónapot nézve 52,6 millió négyzetméter a végösszeg, ez brutális, 44,2 százalékos emelkedés a tavalyi első félévhez képest.
A korrektség jegyében azért megjegyezzük, hogy itt erős a bázishatás, hiszen tavaly a Covid miatt Oroszországban is lelassultak az építkezések. Ám ez a lassulás csak a tervezetthez képest értendő, hiszen a teljes 2021-es évet nézve nem volt visszaesés az azt megelőző évhez képest, sőt: 2021-ben összesen 92,6 millió négyzetméternyi lakást fejeztek be, ez az eredmény 12,7 százalékkal jobb mint a 2020-ban elért.
A tanácsadó cég képviselője szerint az orosz befektetők és a szimpla vásárlók figyelme azután fordult a hazai új építésű projektek felé, hogy a háború miatt az orosz állampolgárok európai ingatlanvásárlásait erősen korlátozták. Péterváron főleg a divatos folyóparti területeken lévő, nagy belmagasságú, jó beosztású és főleg jó állapotú használt lakásokat keresik, köztük a külföldiek is.
Zuhant a rubel, futottak a lakásokért
Az orosz lakáspiaci forgalomra erős hatással volt a háború elején a rubel óriási értékvesztése, illetve a hitelkamatok durva megemelkedése. Emlékezzünk: a jegybank 20 százalékra vitte fel az alapkamatot, értelemszerűen a jelzáloghiteleket is ehhez igazították a bankok. Százezrek akarták hirtelen ingatlanba menekíteni a pénzük egy részét, a közvetítők alig győzték kiszolgálni a vevőket. Az infláció azonban nem állt le, sőt, felpörgött azóta, még inkább felfelé lökve az új és a használt lakások árát, s hiába van most stagnálás, a magas árak sokakat elgondolkodtatnak, többen elhalasztják a vásárlást.
Természetesen a kivitelezési költségek megugrása az állami építkezések árát is megemelte. Tavasszal már 100 milliárd rubelt különített el a kormány a megkezdett építkezések befejezésére, de július közepén újabb 80 milliárd rubelt szavazott meg erre a célra. Elfogadtak egy ötéves tervet, amiben kimondták – Putyin elnök külön utasításának megfelelően –, hogy mind az 1780 állami projektet időben be kell fejezni. Mihail Misusztyin miniszterelnök még tovább ment és azt mondta: egy állami építkezést nem lehet három évnél tovább elhúzni, sokkal szigorúbb határidőket kell megszabni.
Korábban nem fizetett akkora osztalékot az OTP, mint amekkorára most készülhet.
