Felemás kép bontakozik ki az idei első kilenc hónap adatait nézve. Országosan összesen 12642 darab új lakás készült el, ez 1,7 százalékkal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 430 volt, ez viszont 30 százalékal több, mint tavaly az első háromnegyedévben. Vagyis lesz egy jó féléves lyuk a piacon, amit inkább eltolódásnak is hívhatunk. Ez összefüghet azzal, hogy a kormány csak az év közepén hozott döntést újabb támogatási formákról vagy könnyítésekről, s ezek csak késleltetve fognak megjelenni a statsztikákban. 

Budapest toronymagasan vezet az átadott új lakások terén, mostanra értek be a két-három éve elkezdett nagyobb társasházi beruházások. Az idei első háromnegyedévben 5044 lakást vettek használatba a fővárosban, több mint kétszer annyit, mint a megelőző év azonos időszakában. A megyei jogú városokban ugyanakkor 37, a többi városban 16, a községekben pedig 29 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban. E mögött az állhat, hogy ezeken a településeken csak mostanában kapcsoltak nagyobb sebességre a vállalkozók, illetve vidéken a fővárosi óriáscégekhez képest sokkal nehezebben szereznek munkaerőt, ami hónapokkal kitolja az átadásokat. 

A KSH felhívja a figyelmet, hogy a főváros súlyának növekedésével párhuzamosan a természetes személyek által épített lakások aránya 44-ről 32 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 55-ről 67 százalékra nőtt 2020 első három negyedévéhez képest. A magánszemélyek aránya - éppen az említett újabb keresletösztönző intézkedések hatására - várhatóan növekedni fog a következő 6-8 hónapban. 

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 38 százaléka családi házban, 57 százaléka többlakásos épületben, 2,5 százaléka lakóparkban található. Az új családi házak száma negyedével elmaradt a megelőző időszakitól, míg a többlakásos épületekben 29 százaléka több lakás épült.

Figyelemre méltó, hogy mennyire előretörtek a kislakásokat magába foglaló nagy társasházak a kínálati oldalon. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 8,5 négyzetméterrel 87 négyzetzméterre csökkent 2020 első három negyedévéhez viszonyítva, ami a lakásépítés összetételének többlakásos épületek felé történt elmozdulásával függ össze.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 67, a saját használatra épített lakások aránya 30 százalékot ért el, utóbbi arány 12 százalékpontos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.

A kiadott építési engedélyek alapján Budapest mellett csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csökkent az építendő lakások száma 2020 első három negyedévéhez viszonyítva. Három megyében tapasztalható 100 százalék feletti növekedés: Tolnában 210, Somogyban 147, Hajdú-Biharban 115 százalékot mértek. 2020 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 48 százaléakkal több, összesen 12 537 lakóépület építését tervezik az országban.