Az elmúlt években az ingatlanfejlesztők rendre örömmel vették, hogy a kormány úgy-ahogy, de mindig adott valami lökést az új lakások piacának a kedvezményes, öt százalékos áfa bevezetésével. Csakhogy: volt, hogy visszavonta, majd újból bevezette. A lényeg, hogy hosszú évekig gyakorlatilag bizonytalanságban tartotta az ingatlanfejlesztőket, nem lehetett tervezni. Pár hete, nyilván nem véletlen időzítéssel, a választási kampány elején közölte, hogy két évvel (2026 végéig) megint kitolja azt az időt, amíg megszerezhető az építési engedély, s így 2030 december 31-ig érvényesíthető az öt százalékos áfa - írta laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.
Fotó: Privátbankár/Mester Nándor
A lap szerint Nyugat-Európa sok országában nem kettő vagy négy, de legalább 10 vagy még több évre szoktak szabályokat megalkotni. Vélhetően ezt szem előtt tartva most a hazai beruházók határozatlan ideig érvényes hosszabbítást kértek a kormánytól. Érdekeiket azért is védik, mert egy-egy több száz lakásos projekt általában több ütemben készül el és legalább 6-8 évig tart, sokszor egy évtizedig is, így a két évekre érvényes módosítások csak rövid ideig adnak kedvezményt.
Kapott hideget a kormány rozsdaövezeti politikája is. Felrótták neki, hogy nem elég átlátható ez a program és nem elég kiterjedt területileg. Szorgalmazták, hogy még több céget és területet vonjanak be, így a következő pár évben mintegy 30 ezer lakás épülhet fel rozsdaövezeti területeken - írta lap, amely még más követeléseket is összegzett.
Például a finanszírozásra vonatkozóan is. A lap szerint a cégek finanszírozását nem gátolja pénzhiány, mármint a banki oldalról. A hitelkamatok szintje azonban még mindig magas, ezt ismét szóvá tették a beruházók. A jegybank a jelek szerint meghallgatta a kritikát, de megy a maga útján és nem csökkenti jóval nagyobb mértékben a központi kamatlábat.
A portál úgy látja, hogy a saját célú lakásvásárlások emelkedéséhez széles kör számára megfizethető kamatozású hitelekre lenne szükség. Ezt az ingatlanosok mellett az építőiparos cégek is sürgetik már jó ideje. A lap emlékeztet: a piaci szereplők most kiemelték, hogy a januártól érvényes CSOK Plusz nem differenciál új és használt lakások között, az idei első két hónap tapasztalatai alapján az igénylések 13 százaléka kapcsolódik új lakás vásárlásához vagy építéséhez, emiatt a programnak korlátozott lehet a gazdaságélénkítő hatása.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,27 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
