Legalábbis ezt követelik az ingatlanfejlesztők a kormánytól.

Ezek az otthonteremtési támogatások maradnak velünk 2023-ban is.

Csak formai a kormány változtatása.

Matolcsy Györgyék szakítanának a kormány eddigi lakáspolitikai gyakorlatával. 

A céges költségen vett vagy épített otthonokat is ellenőrzi az adóhatóság. Hiába akarunk valami jogi csalafintaságot bedobni.

Nehéz értelmezni Matolcsy György azon kijelentését, hogy az új lakásokra 2019-ig alkalmazott 5 százalékos áfa 27 százalékra emelése 0,5-0,6 százalékkal csökkentette a GDP-t. Valójában arról van szó, hogy az áfakiesést soha nem lehetett pontosan meghatározni.

Visszatér a tavaly kifutott kedvezményes lakásáfa: a rozsdaövezetekben épülő ingatlanokra lesz érvényes. Az ingatlan.com szerint hosszabb távon és megfelelő lakásszám esetén ezek az új rozsda-lakások kiegyensúlyozottabbá tehetik a budapesti ingatlanpiacot, mert a növekvő kínálat a versenyhelyzetet fokozhatja az új lakások piacán.

Az utóbbi évek leggyengébb évkezdetét hozta 2020: az eladó lakások iránti kereslet január első napjaiban közel 30 százalékkal csökkent éves szinten.

Nem elég ugyanis, hogy emiatt visszaeshet az új lakások építése, s ennek hatására tovább romolhat a meglévő állomány minősége, a használt lakások iránti kereslet emelkedése a már most is egekben lévő ingatlanárakat még feljebb viheti – derül ki az ingatlanpiaci véleményekből. Így nem tűnik reálisnak az egyre több helyen olvasható értékelés, miszerint megállt volna a drágulás. ezen a piacon Ráadásul kétséges, hogy az 5 százalékos lakásáfa 27 százalékra való visszaemelésével a költségvetés jól jár-e, egyáltalán nem biztos, hogy emelkednek a bevételei.

Az ingatlanok vételárából a szokásos 10-30 százalék többszörösét teszik le a lakásvásárlók, mert az idén megfizetett vételárrész még a kedvezményes, 5 százalékos áfával adózik. Elsejétől már 27 százalékos lesz a sarc.

A Duna House szerint jövőre már nem lesz működőképes az újépítésű ingatlanpiac.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület a kormány számára is elfogadható kompromisszumon dolgozik, melyet majd a Pénzügyminisztérium elé tárnak.

Megemelték az alanyi adómentesség határát és kitolták az új lakások áfakedvezményét.

A kormány új lakásáfa javaslata egyértelműen kedvezően hat a piacra az ingatlanfejlesztők szerint.

A hosszabbítás ugyanakkor csak az építési engedéllyel rendelkező ingatlanokra vonatkozna.

De hogy ez mit takar, az még nem derült ki.

Lassan átvehetjük a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet.

Tizenkét százalékkal drágultak az új lakások a második negyedévben, ebben az erős kereslet mellett szerepe lehet annak, hogy a piac megkezdte a felkészülést az áfaemelésre. A használt lakásoknál is folytatódik a drágulás, 10,3 százalékkal emelkedtek az árak - ez utóbbi ráadásul októberre 20 százalék fölé emelkedhetett a friss adatok szerint.

Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher-növelést eredményező, rugalmas áfa- és illetékszabályozást, köztük az eladói illeték bevezetését javasolja a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület. Csak fokozatosan lenne szabad emelni a terheket, legfeljebb 20 százalékig - különben mindenki rosszul járhat.

Komoly bajba kerültek a vevők és az építőipar egésze, a kormány ugyanis nem tervezi meghosszabbítani az alacsony áfát az újlakásokra. Aki 2019 végéig nem jut lakáshoz, már lényegesen nagyobb adót fizet, ez pedig keresleti és kínálati oldalról is komoly versenyt eredményez. A pénzintézetek próbálnak okoskodni, miként lehet minél nagyobb összeget a határidő előtt kifizetni, ennek azonban komoly veszélyei lehetnek.

Varga Mihály pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozata szerint nem tervezi a kormány az 5 százalékos újlakás áfa meghosszabbítását az eredeti határidő, 2019 után. Az OTP Ingatlanpont összegyűjtötte a döntés várható hatásait.

Több fontos kérdésről is beszélt a pénzügyminiszter.

Az építőipari fellendülés szinten tartásának, valamint az otthonteremtési feladatok kiegyensúlyozott kezelésének elengedhetetlen feltétele, hogy megszülessen egy hosszútávra előretekintő, koherens kormányzati lakásprogram és egy azzal összhangban álló építésstratégia. A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület hosszú listát intézett az új kormányhoz – ez mentheti meg a magyar ingatlanpiacot?

Választási évben elmaradhatatlan kelléke a kampánynak az adócsökkentés, ezekből pedig rengeteg várható 2018-ban. Egyebek mellett csökkent egy sor élelmiszer és az internet áfája, olcsóbb lesz lakást kiadni és venni, de könnyebb lesz az élete a sportolóknak, mezőgazdászoknak és a vállalkozóknak is. Tállai András szerint az összes intézkedés mintegy 60 milliárd forintot spórolhat a családoknak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavai szerint nem várható, hogy a 2019. december 31-e után meghosszabbítanák az újépítésű lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcsot. A kedvezményes lakásáfa megszűnése több szektorban is komoly negatív hatással járhat.

Az árak emelkedése és a forgalom bővülése mellett idén és még inkább majd jövőre a lakásépítések is beindultak. Az elmúlt évekkel szemben az idei forgalmi adatok alapján mindenhol az árak kiegyenlítődését, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemű drágulását látjuk. Ugyanakkor az még nem derült ki, hogy ez vajon egy hosszabb távú trend előjele, vagy az árolló csak ideiglenesen záródik.

Egyre közelebb kerül az új lakások piaca a 2019 végi határidőhöz, amikor lejár a kedvezményes 5 százalékos áfa. Ha nem hosszabbítják meg a kedvezményt, akkor 2020-tól 21 százalékkal drágábbak lehetnek a lakások, ami a keresletet is visszavetheti.

Kérdéses, meghosszabbítják-e a hazai építkezések felfutásában óriási szerepet játszó kedvezményes, 5 százalékos lakás áfa határidejét 2019 után. Az adókedvezmény miatt várhatóan a beruházók és vásárlók tömegei fogják kihasználni az elkövetkezendő alig több mint két év lehetőségeit. Az újépítésű lakások eddig is népszerűek voltak a piacon, de az igazán nagy robbanás csak most várható.

A válság alatt mélybe süllyedő ingatlanpiac élénküléséről szólt az idei év, elsősorban a használt lakások piacán. Vidéken átlagosan több mint 10 százalékkal nőttek a négyzetméterárak 2015-ben, a budapesti drágulás pedig extrém mértékű, 30 százalékos volt. De mit lesz jövőre? A Családok Otthonteremtési Kedvezmény kibővítése és a lakásépítés áfájának csökkentése miatt az újlakás-piacon is fellendülés jöhet 2016-ban.

Ha nem egyeztetett a kormány előzetesen az áfacsökkentésről az Európai Bizottsággal, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány egyelőre nem látja indokát annak, hogy változtasson a jövő évi büdzsé parlament által is elfogadott keretfeltételein, a magyar gazdaság stabil növekedési pályán halad, az elmúlt évek konszolidációja után 2013 második felétől érezhető a gazdasági bővülés, 2016 nagy kérdése az, hogy a növekedés milyen szinten folytatódik

Jövőre folytatódhatnak a pozitív tendenciák a hazai lakáspiacon. Az idei 30 százalékos növekedés után jövőre könnyen elérheti a 180 ezres adásvételi számot is a piac. Jövőre még inkább előtérbe kerülhetnek a saját célú vásárlások, a befektetők okozta keresleti nyomás valamelyest enyhülhet. Az év végére tartogatott szabályozói változások jelentősen felbolygatja az újépítésű lakások piacát.

Az Országgyűlés kedden a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az új építésű lakóingatlanok forgalmi adóját a 2016-2019 közötti négy évre.

A lakásépítés áfacsökkentése mellett az új Quaestor-törvényt is elfogadhatják a képviselők ma az Országgyűlésben, az őszi ülésszak utolsó ülésnapján.

Szélesítenék a családi otthonteremtési kedvezményeket.

Orbán Viktor még vasárnap jelentette be, hogy csökkenteni kívánják a lakásáfát.