|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Az egyesület szerint továbbra is kiállnak amellett, hogy a magyar családok lakhatásának biztosításához stabil otthonteremtési és építéspolitikára, valamint intézkedésekre van szükség. Meglátásuk szerint ugyanis csak így biztosítható, hogy ne csak átmeneti fellendülésről legyen szó, hanem a lakásépítések száma egy egészséges szintet érjen el néhány éven belül, és évtizedes távlatban stabilizálódjon.
Ehhez azonban nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség. Szükségesnek tartják egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására - közölték a Privátbankár.hu-val. Emellett fokozott hangsúlyt kell fektetni az építőanyag-gyártási és a kivitelezési kapacitások kialakítására, fenntartására; a többéves átfutású társasházi projektek megvalósíthatóságára; valamint a foglalkoztatás és a szakképzés fejlesztésére is.
Áfakedvezmény nélkül nem megy
Az már tavaly év végén is felmerült, hogy amennyiben 2019. december 31-e után visszaállítják a régi rendet, és megszüntetik a lakások 5 százalékos áfáját, úgy rendkívül elszállhatnak a lakásárak. Az egyesület osztja ezt a meglátást, közleményük szerint az intézkedés biztosan visszavetné a lakásberuházásokat, ami már most is megmutatkozik a lakásépítési engedélyek csökkenő számában. Ezért javasolják, hogy a lakások adásvételéhez kapcsolódó kedvezményes áfa fenntartása kapjon kormányzati szándéknyilatkozatot.
A csok kiterjesztését ugyan pozitív iránynak tartják, de talán még fontosabb lenne a támogatás fenntartásának megerősítése, hogy a családok a gyermekek előre vállalásának stressze nélkül tudják tervezni az otthonteremtést. Mindemellett az sem mindegy, hogy hová költöznek ezek a családok, a mai lakásépítések hosszú távon kell, hogy képviseljék a műszaki és építészeti minőséget, a megfizethető fenntarthatóságot és a környezettudatosságot. Ennek ügyében szakmai és kormányzati szinten is fórumokat kell létrehozni, hogy műszaki és településképi szempontból is követhetőek legyenek az építkezések.
Szakember kell, sürgősen
Sürgető szükség van emellett a kivitelezési költségeket folyamatosan növelő szakemberhiány hosszú távú megoldására, amelynek kulcsa – a béremelés mellett – az építőipari szakmák presztízsének növelése, az oktatás színvonalának emelése, a munkakörülmények javítása, valamint mobilitási célú állami és önkormányzati bérlakások építése. Az egyesület szerint ugyanis csak így biztosítható a keresletre reagáló, megfelelő mennyiségű és minőségű lakáskínálat.
Sürgős intézkedést kíván a kivitelezői kapacitások mennyiségének és minőségének biztosítása is. A munkaerőhiány már jelenleg is a lakásépítések korlátja. Egy kiszámítható ágazat tud vonzó lenni a pályaválasztó fiatalok számára, ez tud megfelelő jövőképet biztosítani a végzett szakmunkásoknak is. A munkaerőhiány nem csak az építési mennyiségre és a lakásárakra van kedvezőtlen hatással, hanem nagymértékben veszélyezteti az építési minőséget is.
|
Miért van 500 ezer üres lakás, miközben alig lehet albérletet találni? Budapesten 11 százalékra csökkent a nem lakott – vagyis idényszerűen lakott, más célra használt és üresen álló – lakások aránya. A községekben viszont 15 százalékra nőtt az arányuk. A vevők körében legnépszerűbb 30-60 négyzetméteres lakások közül a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban 60-60 ezer ingatlanban nem laktak 2016-ban. Ha az üresen álló lakások egy része - sok esetben egy felújítás után - megjelenne a kínálatban az kiegyensúlyozottabbá tehetné a piacot, és enyhíthetné a drágulás ütemét. A Privátbankár.hu cikkéért kattints ide! >>> |
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
