Marad az 5 százalékos áfa, új hitelek és fecskeházak jönnek – ezt álmodta meg az MNB

Kínálati és keresleti ösztönzők egész sorát javasolják, de ez nem mind új, többet már 25 éve sürgetnek az ágazati szereplők. Az MNB csütörtökön közzé tett nagy ívű gazdaságfejlesztési programjának lakáspolitikai része viszont megint nem szól a szociálisan rászorulókról, a lakhatási támogatásokról és az önkormányzatok lakásprogramjainak állami támogatásáról. 

Magyarországon a lakásépítések száma régiós és historikus összehasonlításban is alacsony. Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ismét elérje az évi 30-35 ezret, hosszú távon is kiszámítható keresleti és kínálati ösztönző rendszerre van szükség. Ehhez növelni kell az építőipar hatékonyságát, meg kell erősíteni mögötte a hazai építőipari-alapanyagipart és biztosítani kell a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását - fogalmaz a jegybanki anyag.

A lakáspolitikában is változást sürget az MNB, a javaslatok egy része nem új és lózung szerű, de van néhány konkrétum. Látható, hogy elsősorban az építőipari, az ingatlanberuházói és közvetítői oldal érdekei által vezérelt gondolatokról van szó, nem nagyon lehet felfedezni bennük az egyéb szakmai és civil szervezetek által évek óta javasolt konkrétumokat, valamint az önkormányzatok érdekeinek megfelelő javaslatokat, holott ezek a testületek is befolyásolják a lakáspiacot és a lakhatást.

Megjelent viszont az, hogy csökkenteni kell az Orbán-kormányok által hosszú ideje sok pénzzel támogatott vásárlás és építés nyomán kialakult magas tulajdonosi arányt. Matolcsy Györgyék szerint kívánatos lenne, ha a bérlők aránya a jelenlegi 9 százalékról 30 százalékra emelkedne, az időtávot itt sem jelölték meg.

Három részben és 12 pontban foglalták össze az indítványokat, amikből néhány szorosan kapcsolódik egymáshoz, ezért összevonható. 

Megújuló építőipar

Az első részben a lakásépítés kivitelezési oldalánál, tehát az építőiparnál egyebek mellett azt javasolták, hogy fejlesszék nagyobb ütemben a képzést, és vonzzanak be célzott munkaerőt 3. országokból, kivált nem uniós államokból. Ösztönözzék a cégeket a hatékonyságra és a fenntarthatóságra, itt sincs konkrétum. A kormány támogassa alternatív (főleg balkáni és ázsiai) források bevonását az alapanyag ellátás javítása érdekében. Ezt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) másfél-két éve folyamatosan napirenden tartja.  

Megismétli, hogy 30 százalékra kellene csökkenteni az importarányt a mostani 48 százalékról és ehhez fel kell lendíteni a hazai gyártást. Itt megjegyezzük, hogy az Orbán-kormány már pár éve vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes projekthitelt is adott több, főleg a NER-hez tartozó cégnek betonelem gyár vagy más alapanyaggyár építésére.

Kiemelik, még, hogy kontraciklikusan, ütemezve kell a piacra vinni az állami építőipari beruházásokat. Ezt nyilvánvalóan az a felismerés diktálta, hogy az utóbbi 5-6 év erőltetett stadionépítési és más infrastrukturális beruházások jelentős kapacitásokat szívtak el a lakáspiacon érintett magánszektor elől. Ha ez megvalósul, akkor ez az elszívó erő csökkenhet, kiszámíthatóbb jövőt láthatnak az építőipari cégek is. 

A második és harmadik rész foglalkozik a kínálati és keresleti ösztönzőkkel, a lakások elérhetőségének javításával. Itt már van több konkrétum is, amit a szakmai lobbiszervezetek és az ellenzék is többször sürgetett. 

Bővülő kínálati oldal

Az egyik ilyen fontos tétel, hogy tartósan legyen elérhető a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa. Az időtartam azonban nincs megjelölve, pedig elvárható lenne, hogy egy ilyen programban legalább 10-15 évet javasoljanak. Az elmúlt öt évben a kormány először beindította, majd visszavonta, tavaly pedig visszahozta, de csak rövid időre ezt a kedvezményt – sem a beruházói, sem a vásárlói oldal nem tudta, mi lesz holnap. Ha most megfogadják az MNB javaslatát és kijelölnek legalább 10 évet,  akkor a kiszámíthatóság lesz az üzenet, mint Ausztriában, ahol 20-30 évre előre alkotnak szabályokat és azokat nem nagyon változtatják.

Szakmailag jónak értékelhető fejlemény, hogy a jegybank nem hagyta ki az energiahatékonyság javítását előíró felújítási programokat sem, s ezeket kiterjesztené a családi házakra (a mintegy 2,8 millió családi ház 80-85 százaléka korszerűtlen – a szerk.) és a társasházakra. Mindkettő évek óta a piacon keringő javaslat, viszont hiányzik belőle a panelprogram folytatása, amire az elmúlt kormányzati ciklusban több utalás is volt, a 2010 előtti években pedig sokáig támogatta az akkori kormány. Új elem viszont, hogy az MNB szerint az MFB által nyújtott kedvezményes hitel is opció lehet a társasházaknál.

Kell végre egy bérlakásprogram

Az MNB beindítana egy nagyobb bérlakásprogramot. Ez sem új elem, de fontos lenne. A kormány eddig még csak szavakat sem fecsérelt erre, már 10 éve kifejezetten a tulajdonszerzést erőlteti a különféle hitelprogramjaival és közvetlen támogatásaival.

Matolcsy Györgyék a fiatalok és állami alkalmazottak lakhatását támogatnák a lakbérhez való hozzájárulással (ennek mértékéről nincs semmi a programban), de elvárnák, hogy legyen előtakarékosság. Ezen kívül szerintük új megfizethető, piaci alapon fejlesztett bérlakások kellenek. Ezek ösztönzéséről nem írnak, pedig lehetne így felpörgetni ezt a szegmenst. Jelenleg két nagyobb, több száz lakásos projekt fut Budapesten, az egyik nagy épületbe már beköltöztek a bérlők, a másik még épül. A válságok idején - az új lakások piacának megmerevedése miatt - sok fejlesztőnek megérhetné ilyen beruházások elkezdése, egyfajta kiút is lehetne nekik.

Megint sehol sincsenek itt az önkormányzatok, pedig a lakásvagyonukat hatékonyabban is felhasználhatnák. Nincs szó arról, hogy állami forrást kapnának bérházak építésére (néhány budapesti kerület és egy-két vidéki nagyváros már építtetett ilyen házakat, saját forrásból – a szerk.) és sehol sincs a lakásügynökség koncepció, amit a civil szervezetek és több ellenzéki párt is sürget. Ennek lényege, hogy egy független szervezet a magán tulajdonosokkal szerződne, a bérlő az ügynökséggel állna jogviszonyban, amelyik garantálná a lakbér kifizetését a tulajdonosnak és adott esetben helytállna, ha nem fizet neki a bérlő.

Az MNB – meghallva a szakmai szervezetek véleményét - szorgalmazza a piaci alapú lakásbérleti piacon a bérlő és bérbeadó közötti jogviszony, valamint a vitarendezés hatékony szabályozását, és hosszú távú szerződések megkötését szeretné. 

Kedvezmények, támogatások, hitelek

Az egyik fontos és életszerű javaslat, egyúttal elmozdulás a kormány eddigi gyakorlatától, hogy az MNB az egy és két gyermekeseknél növelné a CSOK-ot. Orbán Viktorék kifejezetten a három gyermekeseknek adták ezt az eleinte érzékelhető mértékű vissza nem térítendő támogatást. A CSOK támogatást célzottá is lehetne tenni az első ingatlan megvásárlására – így az MNB.

A Babaváró hitelt sok évvel hosszabbítani kellene és el kell törölni a 40 éves korhatárt, mert a 40 év feletti korosztályban a termékenységi ráta és az újszülöttek száma is trendszerűen emelkedik – javasolja a jegybank. Ez tulajdonképpen beismerése a korábbi rossz korhatár-meghatározásnak.

A bank szerint az állam a 35 év alatti első lakásvásárlók tulajdonhoz jutását támogathatná azzal, ha illetékmentes lenne a használt és új lakás vásárlása, ez jelenleg csak a CSOK-ot is igénylő családok számára elérhető. Egy 50-60 millió forintos ingatlannál ez ma 2-3 millió forint, tehát tétel. 

Fecskeházak restart

Bedobták, hogy országszerte induljanak fecskeház programok a fiatalok számára. Fecskeházakat már a Medgyessy-kormány is akart építeni, de épphogy elkezdte a programját, a pénzforrások elakadtak és 2003-ban leállt. A Fidesz 2010-es hatalomra jutásakor nagyon megígérte, hogy 2011-től feltámasztja és kiszélesíti, de gyakorlatilag semmit nem tett azóta ennek érdekében.

Javasolják, hogy az első otthon megteremtése legyen elérhető állami garancia mellett alacsonyabb önerővel, illetve állami támogatással, kamatmentes hitellel. Az önerő mértékét fontos lenne pontosan megjelölni, ezt nem láttuk a programban. Zöld célokkal bővítenék a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleket. Új lakások esetén minimum BB  minősítésnek kell lennie, s ha felújításhoz vennék igénybe, akkor legalább 30 százalékos energiafelhasználás-csökkenést kell felmutatni.