Érvágás lesz a lakásáfa megemelése – most igazán belehúz az építőipar

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Nőtt az építőipar termelési volumene

A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közölt adatai szerint augusztusban 24, 4 százalékkal nőtt az építőipar termelési volumene az előző év azonos időszakához képest. Az épületek főcsoportban 10,1 százalék volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 46,8 százalék. Munkanaphatással kiigazítva havi alapon 1,9 százalék volt a növekedés a teljesítményben. Épületek esetében új szerződést 103 milliárd forintért kötöttek a hónapban, így a szerződésállomány 384 milliárd forint volt, ami 2 százalékos éves növekedés. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút, stb.) kategóriában 92 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 1850 milliárd forint volt 80 százalékos éves növekedés után. Épületeknél kereskedelmi, ipari és lakóépületek, az egyéb építményeknél pedig út- és vasútépítési munkák növelik a kibocsátást.

Horváth András, a Takarékbank elemzője az adatokra reagálva kommentárjában kifejtette: a II. negyedév végéig 6, 517 új lakást adtak át, ami 30 százalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

Lakásépítési engedélyt 18 066 darabot adtak ki, ami 9 százalékos időszaki csökkenést mutat. A fenti számokból Budapest részesedése az átadások területén 1 483 darab, míg az engedélyekből 6 119 darab, így bár jelentős volument képvisel a teljes mennyiségből, de jól látszik, hogy széleskörű, országos felfutásról van szó.

Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) legfrissebb adatai szerint immár több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. Ez abszolút rekordot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, 1 százalék pedig szállodafejlesztés.

Tovább fokozódik a helyzet – érvágás a kedvezményes lakásáfa megszűnése

Horváth szerint a nyári hónapokra visszatért az építőipar az eddigi robosztus bővüléséhez és a következő másfél évben ez az ütem még fokozódhat is az irodák és lakóingatlanok átadásának felfutásával. Ezután viszont jelentős lassulásra lehet számítani a lakásépítéseknél, mivel a 2019 utáni áfa visszaemelkedés jelentős érvágás lesz a beruházások esetében és már jelenleg is csökkenést mutatnak az építési engedélyszámok. Ezt ellensúlyozhatja majd, hogy az itt felszabaduló munkaerőt a rengeteg infrastrukturális beruházásra át lehet csoportosítani, ami fenntarthatja az építőipar teljesítményét, így viszont a már jelenleg is kritikus állapotban lévő hazai lakóingatlan állomány minősége még tovább fog erodálódni. 2018-ban 20 százalék fölötti éves építőipari növekedésre számítunk, míg 2019-ben a jelenlegi kilátások alapján szintén robosztus, 15 százalék körüli lehet a bővülés. A kivitelezői kapacitáshiány továbbra is jelentősen megnehezíti a rendelésállomány teljesítését az egész szektorban.

Csúsznak az építkezések – kevesebb lakást fognak átadni idén

A Takarékbank elemzője hozzátette: ezt támasztja alá, hogy az épületek főcsoportban mért teljesítménynövekedésben a lakóingatlanok átadása mérsékelten játszik csak szerepet a jelentős számú megkezdett kivitelezés ellenére is, jól látszik, hogy jelentős csúszásokat szenved szinte minden építkezés.

Idén piaci becslések szerint ideális esetben 25 ezer új lakást adhatnak át országosan, ami egyelőre elmarad a lakásállományhoz mérten ideálisnak tekintett éves 40 ezres számtól, így van még tér a bővülésre. A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére is, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll immár, de ennek a bővülésnek a jelentős része képzetlen munkaerőből áll, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését.

Horváth szerint az építőiparban továbbra is jelentős béremelkedésre és fehéredésre lehet számítani a következő időszakban a munkaerőhiány és a hatékonyság fokozódásával párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő visszaáramlik a hazai gazdaságba.