Új korszak kezdődik: felforgatja a lakáspiacot a kedvezményes áfa eltörlése

(MTI Fotó: Földi Imre)

Egyelőre még nincs hivatalos bejelentés, ám minden egyéb feltétel változatlansága mellett azért már van néhány dolog, amivel számolhatunk.

Drágulnak a lakások

Matematikailag az 5 százalékról 27 százalékra növekvő áfateher az új lakások bruttó vételárának mintegy 21 százalékos növekedésével jár majd. Ez azokra a vételárrészekre vonatkozik, melyeket 2019. december 31-e után fizet ki a vevő, függetlenül attól, hogy mikor szerződött! (Példának okáért egy átlagos árfekvésű és átlagos méretű budapesti új lakást most 35 millió forintért lehet megvenni, míg másfél év múlva ugyanezért bő 42 milliót kellene majd fizetni – nem számolva az addig bekövetkező további árdrágulással.)

Ösztönzik a hitelfelvételt

Azok a vevők, akik már most leszerződtek új lakás vásárlására úgy, hogy az utolsó vételárrész(ek) befizetése 2019 utánra maradna, ösztönözve lesznek, hogy szerződésmódosítási igénnyel keressék fel a beruházót. A szerződés újra fogalmazásával, új fizetési ütemezés megállapításával ugyanis előre hozhatják a kifizetéseket, így még az alacsonyabb áfateherrel számolhatnak ezekre a részletekre.

A most újonnan vásárlók pedig valószínűleg úgy szerződnének, hogy – ha megtehetik – minél több részletet fizethessenek ki 2019 végéig.

Mindez azonban megnövekedett / előre hozott anyagi terhelést jelent, ami ösztönözheti a hitelfelvételt. Technikailag egyszerűbb, ha nem a megvásárolni tervezett új lakás fedezete mellett vesz fel valaki hitelt, hanem van másik, meglévő, fedezetbe vonható ingatlan. Ha ugyanis az új lakás a fedezet, akkor arra a bankok általában csak a lakás átadásakor folyósítják a hitelösszeget. A minél több vételárrész előre kifizetéséhez szükség lenne tehát arra, hogy szakaszos finanszírozást lehetővé tevő hiteltermékek legyenek elérhetők.

A hitelfelvétel jó megoldás lehet tehát; kikalkulálható, hogy még a kamatokkal és egyéb költségekkel növelt hitelösszeg is kevesebb lehet, mint az alacsonyabb áfával elért nyereség.

Egy másik mérlegelendő tényező, hogy a tényleges készültségi fokhoz képest előre járó vételár-kifizetés a jelenlegi építőipari környezetben (kapacitáshiány, csúszások) kockázatot is jelenthet a vevőnek.

Élénkülni fog a kereslet

Összességében, a következő időszakban élénkülő, részben előre hozott keresletre lehet számítani. Elindul ugyanakkor a piac tisztulása is, hiszen a 2019 előtti átadási határidőket csak a megfelelő, már lekötött kivitelezési kapacitással rendelkező, vagy az építkezéssel elve előrébb tartó cégek tudják vállalni.

Már most is érezhető a kapacitáshiány negatív hatása, de a következő másfél évben tovább sokasodó műszaki problémákat jelenthet majd a kivitelezők / beruházók esetleges kapkodása, hogy 2019 vége előtt átadhassák a lakásokat, és így befogadhassák az 5% áfával számolt vételárrészeket.

Csökkenhet a kínálat

A kínálat viszont egyértelműen csökkenni fog. A 2019 után drasztikusan visszaeső kereslet ugyanis jelentősen mérsékli a beruházási kedvet. 2020-ban, a lakásépítések időbeni „tehetetlensége” miatt lesz még kínálat, a hivatalos lakásátadási statisztikákban majd 2021-től várható zuhanás. Ebben lesznek területi különbségek. Az árérzékenyebb, olcsóbb területeken várható nagyobb visszaesés.

A pénzügyminiszter érve az eredeti határidő meg nem hosszabbítása mellett az, hogy jelenleg az újlakás-vásárlók 10 százaléka külföldi, illetve sokan befektetésnek vásárolják az ingatlanokat, így az 5% áfa nem feltétlenül az eredeti céljának megfelelően a családok otthonhoz jutását segíti. Ugyanakkor a 2020-tól látványosan növekvő árak mellett vélhetően drasztikusan visszaeső – ám az összforgalomnak csupán mintegy 10 százalékát adó – újlakás-forgalmon belül lehetséges, hogy az áremelésre kevéssé érzékeny külföldiek és befektetők végül nagyobb arányt fognak képviselni. (A befektetők gond nélkül átválthatnak a használt lakás piacra, így jelenlétük az áfa növelésével vélhetően nem fog csökkenni.)

Kérdés, hogy a beruházótól való lakásvásárlás esetén 5 százalékra csökkentett áfával egy időben bevezetett, önerős lakásépítésnél 5 millió forintig igénybe vehető áfavisszatérítés lehetősége is megszűnik-e 2019 végével. Mert így külön elbírálás alá fognak esni, és jelentős előnyben lesznek a társasházi lakásvásárlókkal szemben azok, akik új családi házat építtetnek maguknak.

Kérdés az is, hogy 2019 után a beruházók mennyire lesznek partnerek abban, hogy a vevők növekvő terhein osztozzanak, azaz csökkentsék a nettó vételárat. Vélhetően ez is a piac tisztulását hozza majd, hiszen valószínűleg a nagyobb, tőkeerős cégek tudják ezt megtenni, így a vevők szívesebben szerződnek majd velük.