|
| Kép forrása: Varga Mihály Facebook-oldala |
Nemzetközi visszajelzések szerint is fenntartható a növekedési pálya, vagyis a magyar gazdaság idén és jövőre is 4 százalék körüli mértékben bővülhet - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden az InfoRádió Aréna című műsorában.
A biztonságos növekedés költségvetése
A tárcavezető a biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a 2019-est, mivel jövőre 50 százalékos emeléssel meghaladja a 300 milliárd forintot a tartalékok összege. Mindez szükség esetén gazdasági beavatkozásokat, programok indítását vagy vállalatok támogatását is lehetővé teszi. (Hogy az elmúlt években miként nevezték még el a költségvetést, ebben a korábbi cikkünkben gyűjtöttük össze.)
Nem érezzük meg a gyenge forintot
A költségvetést a jelenleginél erősebb forintárfolyammal tervezték, de Varga Mihály szerint a nemzeti valuta gyengülése nem fenyegeti a lakosságot és a költségvetés egyenlegét, az infláció továbbra is 3 százalék alatti és az olaj ára sem kritikus, így nem várható kormányzati beavatkozás. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jegybank figyeli a folyamatokat és indokolt esetben számíthat a kormány segítségére.
A miniszter a teljes foglalkoztatást, valamint a családtámogatások bővülését szorgalmazva fontosnak nevezte a közfoglalkoztatottak átsegítését a munkaerőpiacra, a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését, az egészségügy és az oktatás többletfinanszírozását. Utóbbiakat szerinte az is indokolja a 2019-es költségvetésben, hogy a gazdaság csak javuló állami szolgáltatások mellett erősödhet.
Van min javítani az egészségügyben
Az elmúlt években jellemzően az egészségügyi infrastruktúra fejlődött, mostantól viszont a humánoldal kap nagyobb hangsúlyt, ezért az egészségügy látványos javulás előtt áll.
Új mintaállamaink
Az államadósság csökkentésére a kormány nem a megszorító intézkedéseket választotta, hanem Dél-Korea vagy Tajvan példáját követve abban bízik, hogy a magyar gazdaság kinőheti azt.
Még lehet egykulcsos szja
A személyi jövedelemadó további csökkentésével egyelőre nem számol a kormány, de nem veti el végleg az egyszámjegyű kulcsot. Nem hosszabbodik a lakásépítés 2019-ig tartó áfakedvezménye sem, hiszen - mint mondta - az intézkedés átmeneti időszakra szólt, és a kormány nem is tett felelőtlen ígéreteket ennek ellenkezőjére. A kedvezményt sokan ingatlanbefektetésekhez vették igénybe, pedig az intézkedésnek nem ez és nem is az ingatlanok drágítása, hanem az otthonteremtés volt a célja, ezért inkább az otthonteremtési támogatások bővítése várható jövőre.
Nem járnak rosszul a dolgozók, hogy elkaszálták a cafeteriát
Varga Mihály szerint a cafeteriaszabályok egyszerűsítését a munkaadók is régóta sürgetik, a kormány pedig úgy szeretné átalakítani a rendszert, hogy az minél jobban segítse a gazdaság fejlődését. A legjobb hatás a szálláshelyek, a vendéglátás és a szabadidős tevékenységek igénybevételétől várható, ugyanakkor az új szabályokkal nem szűkülhetnek a munkavállalói kedvezmények és nem nőhetnek a munkavállalók terhei. (A szakszervezetek máshogy látják a cafeteria beszántásának lehetséges hatásait.)
A pénzügyminiszter elutasította az uniós agrár- és kohéziós alapok csökkentését és hátrányosnak nevezte Közép-Európa számára a tervezett elosztási arányokat. Európának azokat kell segítenie, akik saját magukat is képesek segíteni, a felzárkóztatási pénzekből nem a migrációt kell támogatni.
Jól jön azért az EU-s pénz
A kormány szükség esetén az uniós források új elosztásának vétójára is hajlandó, de abban bízik, hogy erre nem lesz szükség, mivel az Európai Bizottság javaslatát más tagállamok is elutasítják.
Varga Mihály szerint Magyarország képes megállni a lábán uniós források nélkül is, bár azok érkezése szerinte jelentően segíti a fejlesztéseket.
Kitért arra is, hogy a magyar gazdaságot belső veszélyek nem, legfeljebb a német gazdaság lassulása és az európai-amerikai kereskedelmi háború hatásai fenyegetik.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
