A gazdasági növekedés tartós biztosítása érdekében a legnagyobb fejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) az új lakásoknál alkalmazható 5 százalékos áfakulcs hosszabb távú fenntartását javasolja; a szervezet a kormány számára is elfogadható kompromisszumos megoldás kialakításán dolgozik, amelyet a Pénzügyminisztériumnak juttatnak majd el - közölte az IFK kedden az MTI-vel.
Takács Ernő, az IFK elnöke a közleményben az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont legfrissebb tanulmányát ismerteti, amely szerint az új lakások kedvezményes áfakulcsának év végi megszűnése gyorsítja a lakások drágulását, hátráltatja a modernizációt és a lakóépületek energiahatékonyságának javítását, csökkenti a kínálatot és jelentős kockázatokat hordoz a válság előtti szintre felépülő építőipari kapacitásra, a kisebb cégek jövőjére, az ágazat teljesítményére, így végső soron a GDP növekedésre.
Takács Ernő kifejtette, a kedvezőtlen folyamatok elkerülése és a kedvező eredmények megtartása érdekében az IFK az 5 százalékos áfa hosszabb távú fenntartását, vagy ezzel egyenértékű egyéb megoldás bevezetését javasolja.
Hozzátette, továbbra is nyitott a most engedélyezés alatt álló és a jövőben tervezett lakások sorsa. Az áfa 27 százalékról 5 százalékra csökkentése jelentős kínálatbővülést hozott a 2016. január 1-től 2019. december 31-ig terjedő, 4 éves időszakban. A piaci szereplők az átmeneti szabályoknak megfelelő 2018. november 1-je előtt engedélyezett, 5 százalékos áfa tartalmú projektek kivitelezésével foglalkoznak, a projektek döntő többségét várhatóan 2020 első feléig át is adják.
Takács Ernő közölte, a mostani jogszabályok szerint 2020. január 1-je után a 27 százalékos áfatartalom nagy áremelkedést fog okozni, ezért a kis és közepes méretű fejlesztők csak elvétve indítanak új projektet, míg a nagyok is csak a kedvező 2019-es időszakban teszik azt. Ez szorosan összefügg a használt lakások piacán tapasztalható kereslet bővüléssel, amelynek hatására ebben a szegmensben is jelentős áremelkedés várható.
Az ELTINGA tanulmánya rámutatott, hogy egy ingatlanfejlesztési ciklus 2-3 éves folyamat, így jelentős volumen újra leghamarabb 2022 után várható, amennyiben az áfa mértéke 27 százalékra emelkedik. Ráadásul a tanulmány szerint a kedvezmény megszűnése nem jelent arányosan magasabb költségvetési bevételt sem, hiszen alacsonyabb lesz az áfa alapjául szolgáló mennyiség, csökken a befizetett nyereségadó és a foglalkoztatottak után fizetett járulékok.
A kutatás azt is megállapította, hogy a 27 százalékos kulcs a legmagasabb Európai Uniós összehasonlításban: 24 országban 25 százaléknál alacsonyabb az áfakulcs, nyolcban pedig 10 százalék, illetve az alatti mértékben terheli az újlakásokat az áfa. Több országban is egyszámjegyű a kulcs, például Romániában, Szlovéniában vagy Portugáliában, de a távozó Egyesült Királyságban is.
Azt is nagy problémának nevezte Takács Ernő, hogy a lakásállomány megújulása, amely eddig is nagyon lassan haladt, a következő években még alacsonyabb lesz, így az energetikai megújulás is csak lassan, évtizedek alatt fog megvalósulni.
Megjegyezte, a megfelelő szabályozással biztosítható továbbra is a kormány célja: a gazdasági növekedés tartós fenntartása, a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a lakásállomány bővülése. Hozzátette, alacsony áfakulcs mellett biztosítható lenne a bővülő minőségi lakáskínálat, a családi otthonteremtési kedvezmény programhoz kellő kínálat biztosítása, megújuló lakásállomány, a lakás állomány energetikai megújulásához jelentős hozzájárulás, a foglalkoztatás magas szinten tartása, a lakásárak növekedésének visszafogása, valamint a GDP-hez való hozzájárulás.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,78 pontos nyitás után emelkedett hétfőn kora délutánig.
