|
| MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
Megerősítik az eddigi lakáspiaci trendeket a legfrissebb KSH-adatok, amelyek szerint a második negyedévben a használt lakásoknál 10,3 százalékos, az újaknál pedig 11,8 százalékos volt az áremelkedés - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Az összeállítás a KSH 2018 második negyedévére vonatkozó előzetes adatait, illetve az ingatlan.com oldalán található több mint 200 ezer ingatlanhirdetés adatait vizsgálta.
Új lakások: már készülnek a kedvezményes áfa kivezetésére
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: az új lakások a múlt év közepe óta negyedévről negyedévre nagyobb mértékben drágultak, mint a használt lakások.
“Az új lakások áremelkedése az erős kereslet és a munkaerőhiány okozta költségnövekedés mellett azzal is magyarázható, hogy a piac alkalmazkodni kezdett a mostani szabályok szerint 2019 végéig érvényben lévő kedvezményes áfa megszűnése utáni helyzethez. A folyamatos drágulás miatt ugyanis, ha 2020-tól 27 százalékra ugrik az új lakások jelenleg 5 százalékos áfája, akkor ez a több mint 20 százalékos különbség nem egyik napról a másikra jelenik majd meg az árakban” - mondta a szakember.
Hozzátette, hogy az új lakásoknál addig elég pörgős piacra lehet számítani, a fejlesztők igyekeznek ugyanis befejezni a folyamatban lévő építkezéseket, a megmaradt lakások iránt pedig a vevők futnak versenyt.
Használt lakások: jelentős drágulás, komoly eltérésekkel
A használt lakások piacán bekövetkezett drágulás hátterében továbbra is a nagyvárosokban látható áremelkedés áll. A fővárosi házak és lakások kínálati ára október elején 24 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 18 százalékos, a többi városban pedig 23 százalékos volt az éves árnövekedés. A községekben jóval mérsékeltebb, 12 százalékos drágulás volt megfigyelhető a kínálati piacon. A jelentős áremelkedésben szerepet játszott, hogy az októbertől életbe lépett lakáshitel-piaci szigorítások miatt sokan előre hozták a vásárlást, ez pedig extra keresletet generált a piacon.
“Az országon belüli különbségek továbbra is nagyon jelentősek” - fogalmazott Balogh László. Példaként az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy amíg Budapesten több mint 600 ezer forint volt az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára október elején, addig Salgótarjánban ugyanez a mutató 131 ezer forintnál, Békéscsabán pedig 202 ezer forintnál járt. Ezzel szemben Debrecenben 380 ezer, Győrben pedig 372 ezer forintért kínáltak átlagosan egy négyzetméternyi használt lakást.
Európa élmezőnyében a magyar piac - van, ahol minden 3. vevő külföldi
Nem csak itthonról nézve tűnik rohamtempójúnak az áremelkedés: miközben az Európai Unióban a második negyedévben átlagosan 4,3 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, Magyarországon ennek több mint duplája volt a tempó, 10,4 százalékos volt az áremelkedés. Ezzel a negyedik helyen vagyunk az uniós rangsorban (Szlovénia: +13,4%, Írország: +12,6%, Portugália: +11,2%).
Magyarország 2016-ban az első volt a lakásárak emelkedését nézve az európai piacon és azóta is rendre a legjelentősebb drágulást mutató piacok között szerepel, magasan az uniós átlag fölött emelkednek az árak:
|
| A lakóingatlanok árának változása 2018 második negyedévében, az előző év azonos időszakához képest. Forrás: Eurostat / Privátbankár.hu |
Ez a felértékelődés pedig a külföldi befektetőket is vonzza. Az ingatlan.com összeállítása szerint országos átlagban 2017-ben minden 20. lakást vettek külföldiek, de a legfelkapottabb területeken ennél sokkal gyakoribb a más országból érkező vásárló. A budapesti adásvételek esetében tavaly 9 százalék volt a külföldi vevők aránya, az V. kerületben pedig minden harmadik vevő az országhatáron túlról érkezett.
Ez a „gig economy.” 
