|
| MTI Fotó: Czeglédi Zsolt |
Megerősítik az eddigi lakáspiaci trendeket a legfrissebb KSH-adatok, amelyek szerint a második negyedévben a használt lakásoknál 10,3 százalékos, az újaknál pedig 11,8 százalékos volt az áremelkedés - derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Az összeállítás a KSH 2018 második negyedévére vonatkozó előzetes adatait, illetve az ingatlan.com oldalán található több mint 200 ezer ingatlanhirdetés adatait vizsgálta.
Új lakások: már készülnek a kedvezményes áfa kivezetésére
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője közölte: az új lakások a múlt év közepe óta negyedévről negyedévre nagyobb mértékben drágultak, mint a használt lakások.
“Az új lakások áremelkedése az erős kereslet és a munkaerőhiány okozta költségnövekedés mellett azzal is magyarázható, hogy a piac alkalmazkodni kezdett a mostani szabályok szerint 2019 végéig érvényben lévő kedvezményes áfa megszűnése utáni helyzethez. A folyamatos drágulás miatt ugyanis, ha 2020-tól 27 százalékra ugrik az új lakások jelenleg 5 százalékos áfája, akkor ez a több mint 20 százalékos különbség nem egyik napról a másikra jelenik majd meg az árakban” - mondta a szakember.
Hozzátette, hogy az új lakásoknál addig elég pörgős piacra lehet számítani, a fejlesztők igyekeznek ugyanis befejezni a folyamatban lévő építkezéseket, a megmaradt lakások iránt pedig a vevők futnak versenyt.
Használt lakások: jelentős drágulás, komoly eltérésekkel
A használt lakások piacán bekövetkezett drágulás hátterében továbbra is a nagyvárosokban látható áremelkedés áll. A fővárosi házak és lakások kínálati ára október elején 24 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 18 százalékos, a többi városban pedig 23 százalékos volt az éves árnövekedés. A községekben jóval mérsékeltebb, 12 százalékos drágulás volt megfigyelhető a kínálati piacon. A jelentős áremelkedésben szerepet játszott, hogy az októbertől életbe lépett lakáshitel-piaci szigorítások miatt sokan előre hozták a vásárlást, ez pedig extra keresletet generált a piacon.
“Az országon belüli különbségek továbbra is nagyon jelentősek” - fogalmazott Balogh László. Példaként az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy amíg Budapesten több mint 600 ezer forint volt az eladásra kínált lakások átlagos négyzetméterára október elején, addig Salgótarjánban ugyanez a mutató 131 ezer forintnál, Békéscsabán pedig 202 ezer forintnál járt. Ezzel szemben Debrecenben 380 ezer, Győrben pedig 372 ezer forintért kínáltak átlagosan egy négyzetméternyi használt lakást.
Európa élmezőnyében a magyar piac - van, ahol minden 3. vevő külföldi
Nem csak itthonról nézve tűnik rohamtempójúnak az áremelkedés: miközben az Európai Unióban a második negyedévben átlagosan 4,3 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, Magyarországon ennek több mint duplája volt a tempó, 10,4 százalékos volt az áremelkedés. Ezzel a negyedik helyen vagyunk az uniós rangsorban (Szlovénia: +13,4%, Írország: +12,6%, Portugália: +11,2%).
Magyarország 2016-ban az első volt a lakásárak emelkedését nézve az európai piacon és azóta is rendre a legjelentősebb drágulást mutató piacok között szerepel, magasan az uniós átlag fölött emelkednek az árak:
|
| A lakóingatlanok árának változása 2018 második negyedévében, az előző év azonos időszakához képest. Forrás: Eurostat / Privátbankár.hu |
Ez a felértékelődés pedig a külföldi befektetőket is vonzza. Az ingatlan.com összeállítása szerint országos átlagban 2017-ben minden 20. lakást vettek külföldiek, de a legfelkapottabb területeken ennél sokkal gyakoribb a más országból érkező vásárló. A budapesti adásvételek esetében tavaly 9 százalék volt a külföldi vevők aránya, az V. kerületben pedig minden harmadik vevő az országhatáron túlról érkezett.
Több mint 600 ezer ember van áram nélkül Ukrajna kijevi régiójában az éjszaka folyamán elkövetett orosz támadás után – közölték a hatóságok. 
