Lényegében nem volt olyan hónap 2015-ben, amikor nem látott volna napvilágot olyan statisztika, amely a lakáspiaci áremelkedésről szólt volna. A lakáspiaci élénkülés ráadásul az ingatlanhirdetési piacot is felpörgette. Ezt alátámasztják az ingatlan.com adatai is: a portálon az idén 19,4 százalékkal több ingatlant hirdettek meg eladásra, mint 2014-ben.

Az árak eltérően alakultak az idén, hónapról hónapra különböző mértékű volt a drágulás éves összevetésben. December közepén és az egy évvel korábbi aktuális hirdetésekből adódó budapesti és megyeszékhelyeken található lakások négyzetméterárait vetette össze.

10- 30 százalékos áremelkedés

Az átlagos áremelkedés vidéken összességében átlagosan 10 százalékos, míg Budapesten 30 százalékos volt a használt lakásoknál. Balogh László, az ingatlan.com elemzője ugyanakkor megjegyezte a különböző városokban, és budapesti kerületekben nagyon eltérő volt az áremelkedés mértéke. Az átlagok alapján mindössze három megyeszékhelyen mutattak csökkenést az adatok, Tatabányán 4,1 százalékkal 153 ezer forintra, Salgótarjánban 1,1 százalékkal 89 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár, valamint Győrben is mérséklődtek az árak, 4,6 százalékkal, 292 ezer forintra.

Balogh László szerint Győr helyzete érdekes, mivel a helyi munkaerőpiacon a térség fejlett gazdaságának köszönhetően hiány alakult ki, ez pedig az ingatlanpiacot is felpörgette, ám Győrben a lakásépítések is beindultak, ez pedig mérsékelhette a használt lakások iránti keresletet.

Nagyot drágultak a fővárosban az ingatlanok

Budapesten a meghirdetett lakások átlagos négyzetméterára idén december közepén 364 ezer forint volt, ami 30 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 280 ezer forintos összeget. “Valamennyi kerületben nőttek az árak, sőt, huszonegy kerületben két számjegyű volt a növekedés, csak a XXII. és XXIII. kerületben maradt 10 százalék alatt a drágulás mértéke. A legdurvább áremelkedés a VII. kerületben volt a friss adatokat nézve: az átlagos négyzetméterár 52 százalékkal 390 ezer forintra nőtt.

A drágulás mértékét tekintve a második helyen a VI. kerület áll, ahol a négyzetméterár 48 százalékkal 466 forintra nőtt. A két kerületben megfigyelhető jelentős drágulás elsősorban a lakáshotelek elterjedésével, a szórakozóhelyek közelségével magyarázható. Egyre nagyobb az a kör, amelyen belül jelentős mértékű a drágulás. “Korábban elsősorban a Nagykörúton belüli lakások ára emelkedett dinamikusan, ám egyre több kerületben a Nagykörúton kívül eső utcákban is jelentős az áremelkedés mértéke” - tette hozzá a szakértő. A felkapott budai lokációkban - az I., a II. és a XII. kerületben - 500-512 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ami 26-34 százalékos drágulásnak felel meg. Az átlagos árat tekintve Budapesten és országosan is az V. kerület vezeti a rangsort: négyzetméterenként 692 ezer forintért hirdették a lakóingatlanokat idén december közepén, ami 41 százalékos áremelkedésnek felel meg 2014. decemberi adatokhoz képest.

Tetemes drágulás az új lakásoknál is

A fővárosban egy új építésű lakás átlagos négyzetméterára 510 ezer forint volt december közepén, ami 24 százalékos emelkedésnek felel meg az egy évvel ezelőtti árszinthez viszonyítva. Budapesten belül az V. kerület a legdrágább, egy új lakás négyzetméteréért 859 ezer forintot kérnek, ez 50 százalékos drágulásnak felel meg.

Balogh László szerint a drágulás mértékét nézve a korábbi években kedvezőtlen megítélésű VIII. kerület áll a második helyen. A Józsefvárosban idén december közepén egy új lakás négyzetméterára 443 ezer forint volt, ami 43 százalékos növekedés. A kiemelkedő áremelkedés többek között a kerületben, azon belül is a Corvin negyednél folyamatban lévő lakásfejlesztésekkel magyarázható”. Budán, az I., a II. és a XII. kerületben 659-686 ezer forintért hirdették az új lakások négyzetméterét, ez pedig 7-17 százalékos drágulásnak felel meg.

Vidéken összességében 10,1 százalékkal 289 ezer forintra nőtt az újonnan épített lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. A legnagyobb áremelkedést Székesfehérvár érte el, a városban egy új lakás átlagos négyzetméterára egy év alatt 34 százalékkal 357 ezer forintra nőtt. Szintén jelentősen, 24 százalékkal 331 ezer forintra nőtt a debreceni új lakások négyzetméterára. Két számjegyű emelkedés következett be továbbá Szolnokon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Szegeden, Szombathelyen, Veszprémben is: utóbbi városokban 12,1-30,1 százalékkal 228-322 ezer forintra nőtt az új lakások átlagos négyzetméterára a hirdetések alapján.

Már hivatalosak a CSOK részletei

A lakáspiac helyzetéről és jövőjéről Balogh László azt mondta: jelentősebb változások, átalakulások várhatóak a piacon, elsősorban a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. A lakásépítés áfájának csökkentése a fejlesztők számára nagyobb nyereséget hozhat, emiatt több projekt jelenhet meg a piacon, ezáltal bővülhet az új lakások kínálata. Szintén hozzájárulhat az új lakások piacának élénküléséhez a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) kibővítése is.

A CSOK kibővítéséről szóló, kedden megjelent új szabályokról Balogh László azt mondta, a három gyermek után járó 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást csak új lakások építése vagy vásárlása után jár majd, de a módosítások értelmében a használt lakások vásárlása után igénybe vehető támogatások összege is 10 százalékkal növekszik. Kibővült az új lakás fogalma is: új lakásnak minősülnek az emelet-ráépítéssel vagy a tetőtér-beépítéssel létrehozott és használatba vételi engedélyhez kötött lakóegységek is. A jövőben megszületendő gyermekek után járó támogatást olyan házaspárok tudják igényelni, amelyeknek legalább egyik tagja 40 évnél fiatalabb.

A három gyermeket vállaló házaspárok esetében 10 év alatt kell megszületnie a gyermekeknek, két gyermek esetében a türelmi idő 8 év. A 10 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatás mellett maximum 10 millió forint államilag támogatott lakáshitelt is fel lehet venni. A hitel után az adósoknak csak 3 százalékos kamatot kell fizetni, a kamattámogatás pedig maximum 25 éves futamidőre szól. A vissza nem térítendő támogatást továbbra is a hitelintézeteknél lehet igényelni. Fontos szabály Balogh László szerint, ha az előzetes várakozások ellenére nem születnek meg a házaspárok által bevállalt gyermekek, akkor az igénybe vett támogatást kamatokkal növelve kell visszafizetni.

Ez várható jövőre

A keresleti oldal élénkítése mellett decemberben az ingatlanberuházóknak is segítséget nyújtott a kormányzat azzal, hogy az új lakások áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentette. Ez jelentősen fellendítheti a lakásépítéseket, mert az építkezések jelenleg a mélyponton stagnálnak: az idei évben várhatóan csak 8 ezer lakás épül meg. Az új lakások piacának bővülésére azért is kívánatos, mert egyelőre messze vagyunk attól, hogy évente 30-40 ezer új lakás épüljön. Ez a mennyiség szükséges ahhoz, hogy természetes ütemben cserélődjenek a magyarországi ingatlanok. A gyerekvállaláshoz kötött állami támogatási rendszer amellett, hogy az új lakások piacának élénkülését segítheti, egyben a telekárak emelkedését is előidézheti.

Az ingatlanárak csökkenése az elkövetkezendő 6-12 hónapban egyik szegmensben sem valószínű. “Ha az intézkedések hatására nagy mennyiségben jelennek meg új lakások a piacon, azok várhatóan csak az újszerű - elmúlt 10-15 évben épült - ingatlanok iránti keresletet mérsékelhetik. Az ingatlanfejlesztések beindulása az újszerű lakások áraira korrekciós hatással lehet, de a jelenlegi kilátások szerint ez 2017 előtt nem valószínű” - tette hozzá a szakértő.