Sokan legszívesebben aranyba, ingatlanba menekülnének jelenleg a hipergyenge forint és a szupermagas infláció miatt. Ám egyáltalán nem biztos, hogy ezek árfolyama innét felfelé fog menni a közeljövőben, és más befektetési célpontok is vannak.

A tegnapi optimizmus mára elillant, amiben nagy szerepe lehetett Jerome Powell Fed-elnök héja beszédének. Az emelkedő kamatok mellett a magyar ingatlanpiac, lakáspiac kilátásait mérlegelik sokan. A magas energiaárakat kétféleképp is próbálják letörni. A tegnapi aukció csak kérészéletű fellendülést okozott a Telekom árfolyamában.

A Magyar Ingatlanhitel Zrt.-vel szemben még a 2000-es évek elején merült fel a gyanú, eleve azért adott lakáshiteleket, hogy aztán megszerezhesse az adósok ingatlanait. Többszöri bírságolás után a felügyelet 2014 októberében vonta vissza a pénzügyi vállalkozás engedélyét, s kezdeményezte a felszámolását. Ez zárult le a napokban, amelyet követően a cégbíróság törölte a társaságot. 

Minden, amit az ingatlanokról, ingatlanvásárlásról, ingatlan-hasznosításról tudni akartál. Számos pénzügyi döntés fordul elő életünkben, melyek közül kétségtelenül a saját lakás vásárlása a legfontosabb. Követik-e az ingatlanárak az inflációt?

A 2019 végén kezelt 6464 milliárd forintos vagyonuk 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A legszembetűnőbb változás az volt, hogy míg a pénzpiaci alapok vagyona 87 százalékkal csökkent, addig a kötvényalapoké közel 53 százalékkal nőtt.

Milliárdokat költ az állam arra, hogy hiteles iránymutatást adjon a családoknak nemzeti karakterű házuk felépítéséhez. A Kádár-kockákat váltó tornácos mintatervekhez mindenki ingyen juthatna hozzá. De persze van azért, aki náluk is jobban jár.

A 2017-es ingatlanpiaci boom után 2018-ban is kétszámjegyű növekedést mutattak az ingatlanárak. Egy friss elemzés szerint tavaly 18 százalékkal drágultak országos szinten a lakóingatlanok, és feltehetőleg idén is kitart a növekvő trend.

A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak.

Sokat számít az árban, hogy milyen fűtéstípussal rendelkezik az adott ingatlan: országos átlagban a távfűtéses lakások a legolcsóbbak, míg a megújuló energiás fűtésrendszerekkel bíró, jellemzően új építésű ingatlanok a legdrágábbak. Egy téglalakásnál akár 40 százalékos, egy panellakásnál 20 százalékos, míg egy családi háznál több mint kétszeres árkülönbséget is jelenthet országos átlagban az épület fűtése alapján.

Számuk csak nő, főleg a kistelepüléseken találni ilyen házakat.

Miskolcon feleannyiért lehet lakást bérelni, mint Budapesten.

A KSH ma publikált adatai szerint az év első három hónapjában 3394 lakást adtak át országosan, ami a tavalyi év első negyedévéhez képest 65 százalék növekedést jelent. A szezonálisan működő piacon – ahol jellemzően az év eleje gyenge számokat hoz – 2010 óta ez a legerősebb évkezdet.

Öntök az új lakásokat a piacra, meddig marad ez így?

Egy friss felmérés szerint a magyarok alig több mint 6 százaléka elégedett maradéktalanul lakáskörülményeivel. A válaszadók jelentős részének határozott elképzelése van arról, hogy milyen ingatlanban szeretne élni, ám legtöbbször az anyagi lehetőségek szabnak gátat az álmaik megvalósításának. A magyarok azonban egyre tudatosabbak, hajlandók félretenni későbbi lakáscéljaik eléréséhez.

Nem volt könnyű éve a hazai ingatlanpiacnak.

Sörbiciklik ide, hangos romkocsmák oda, a pesti bulinegyed lakásárai kitartóan araszolnak fölfelé. A főváros VII. kerületének belső részén nem torpant meg az ingatlanpiaci kereslet, annak ellenére sem, hogy az elmúlt hónapokban sok ellentmondásos hír jelent meg a lakónegyedről.

Egyre közelebb kerül az új lakások piaca a 2019 végi határidőhöz, amikor lejár a kedvezményes 5 százalékos áfa. Ha nem hosszabbítják meg a kedvezményt, akkor 2020-tól 21 százalékkal drágábbak lehetnek a lakások, ami a keresletet is visszavetheti.

Budapesten nagyítóval kell keresgélni ezen olcsó ingatlanokat, amelyek leginkább a külső pesti kerületekben találhatóak és átlagosan 20-25 négyzetméteresek. A vidéki városokban kicsivel jobb a helyzet, kivéve a nyugati határszélen, ahol ez a kategória eltűnt a piacról. Álmaink otthonát tíz millióért leginkább a kevésbé frekventált régiók falvaiban találhatjuk meg.

A 100 ezer lakosnál népesebb vidéki városok közül Miskolcon és Nyíregyházán lehet a legolcsóbban lakást venni. A másik végletet Győr jelenti, itt a legmagasabbak a lakásárak, ezt követi Kecskemét. A vásárlók döntően mindenhol a helyi lakosok. Rossz hír ugyanakkor, hogy nem hasít a csok, erre pedig meg is van a nyomós indoka a beruházóknak.

Rekordszinten az eladások.

A panellakások népszerűsége töretlen: a téglalakásoknál 30 százalékkal olcsóbbak, és sokszor jobb az elosztásuk, azaz azonos alapterületen több szobát nyújtanak. Ráadásul az elmúlt években jelentősen csökkent a fenntartási költségük is, ezek miatt pedig a lakótelepi lakások iránti kereslet folyamatosan növekszik, bár komoly árkülönbségek vannak országszerte és a különböző fővárosi kerületek között is.

Több mint százszoros árkülönbség van egy budapesti luxus ingatlan és egy vidéki 20 négyzetméteres családi ház között. Az Otthon Centrumnál a legdrágább, 100 millió forint feletti ingatlanok mind Budapesten és Pest megyében keltek el, a listavezető egy 400 milliós széchenyihegyi villa. Ezzel szemben a másik véglet egy borsod megyeivályogház, amely telekkel együtt csupán 650 ezer forintért cserélt tulajdonost.

Felhígult az ingatlanközvetítői piac.

Mely fővárosi kerületekben és vidéki nagyvárosokban a legjobb lakni? Az Otthon Centrum által kidolgozott életminőség-indikátor nem csak az ingatlanárakat, az egészségügyi ellátást, de az oktatási és munkahelyi körülményeket is figyelembe véve rangsorolta Budapest kerületeit és a megyei jogú városokat.

Miközben továbbra is keresleti piacról beszélnek a szakértők, egyre erősebb túlkínálat alakul ki a fővárosi ingatlanpiacon, ami főleg túlárazott lakásokból áll. A hirdetési árak egyre emelkednek, ugyanakkor a valós eladási árak nem követik ezt a folyamatot, ráadásul a csoknak sem érződik a hatása.

Annak ellenére, hogy jelenleg is kitart a lendület a hazai és főleg a budapesti ingatlanpiacon, még mindig akadnak olyan ingatlanok, amelyeket nem tudnak eladni tulajdonosaik, illetve az értékesítésükkel megbízott ingatlanközvetítők. A Balla Ingatlanirodák annak járt utána, hogy pontosan melyek ezek a nehezen vagy egyáltalán nem eladható lakások.

A válság alatt mélybe süllyedő ingatlanpiac élénküléséről szólt az idei év, elsősorban a használt lakások piacán. Vidéken átlagosan több mint 10 százalékkal nőttek a négyzetméterárak 2015-ben, a budapesti drágulás pedig extrém mértékű, 30 százalékos volt. De mit lesz jövőre? A Családok Otthonteremtési Kedvezmény kibővítése és a lakásépítés áfájának csökkentése miatt az újlakás-piacon is fellendülés jöhet 2016-ban.

Rendkívül népszerű téma jogi fórumokon az elbirtoklás kérdése. Nyilvánvalóan azért, mert az emberek az elbirtoklást egy olyan tulajdonjog-szerzési lehetőségnek tekintik, amikor nem kell megfizetni egy ingatlanért a vételárat. És ki ne szeretne ingyen ingatlanhoz jutni? Egy ingatlan elbirtoklása azonban nem ilyen egyszerű.

Egy nap alatt 43 százalékkal, 5555 forintról 7940 forint közelébe ugrott a Danubius árfolyama a hírre, mely szerint a fő tulajdonos ajánlatot tesz a részvények megvásárlására. A részvényeket valamikor régen egyetlen kárpótlási jegyért vagy ezer forintért is meg lehetett szerezni, ez a befektetés végül hozta az inflációt.

Mitől erősödne a forint, amikor a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan, özönlenek a korrupciós ügyek, és a kormány számára minden szempontból a gyenge forint tűnik kedvezőbbnek és kívánatosnak? - kérdezik sokan. Ezek a szempontok azonban nem olyan fontosak jelenleg Zsiday Viktor alapkezelő szerint.

Meglepően magas, közel 10 ezer ingatlan-adásvétellel zárta az évet az ingatlanpiac decemberben. Az év utolsó hónapja szezonálisan gyenge szokott lenni, ám a mostani eredmény jóval meghaladta a vártakat.