Nem csak a tavalyi év ingatlanpiaci folyamatainak értelmezéséhez fontos látni, hogy mik voltak a szektor legfontosabb jellemzői, hanem azért is, mert hasznos következtetések vonhatóak le ezekből a jövőre nézve.
„A 2018-as árakhoz képest – a tavalyi és az eddigi 2019-es adatok alapján – idén akár továbbra is kitarthat az országos szinten kétszámjegyű drágulás. Az idei toplisták élén pedig várhatóan ismét láthatunk majd olyan térségeket, városokat, kerületeket, ahol a 25-30 százalékot is elérheti az éves árnövekedés üteme. Ezt követően azonban már lassuló drágulás valószínűsíthető” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
2018 legjelentősebb ingatlanpiaci fejleményeiről az OTP Ingatlanpont készített összeállítást:
Továbbra is tarol Budapest központi kerülete
Budapest átlagos négyzetméterára 21 százalékkal volt magasabb a 2017-es adatokhoz képest. A mások mellett az Országháznak, a Bazilikának és a Pesti Vigadónak is otthont adó, valamint számos más turisztikai, kereskedelmi, és közigazgatási szempontból centrumnak számító Belváros-Lipótváros a legdrágább kerület. Itt a négyzetméterenkénti átlagár 860 ezer forintra tehető, amely 2017-hez képest közel 25 százalékos növekedést jelent. Az V. kerületi lakásvásárlók a budapesti átlagárhoz képest kétharmaddal drágábban juthattak ingatlanjukhoz 2018-ban. Az V. kerület mögött jócskán elmarad az I. kerület átlagosan 686 ezer forintos négyzetméterárával. Irányítószám tekintetében azonban van olyan I. kerületi körzet, amely bőven meghaladja az V. kerülethez tarozó irányítószámok átlagárát. A 1014-es irányítószám (Budai vár) alatti ingatlanok átlagára súrolja az 1 millió 109 ezer forintot négyzetméterenként.
Ütemesen drágulnak a peremrészek is
A peremkerületek árai még mindig jócskán elmaradnak a belvárosi kerületekétől, közülük a XXIII. kerületben, Soroksáron csak harmad annyiba (282 ezer forint) kerül egy átlagos négyzetméter, mint az V. kerületben. Bár a XXI. kerület (Csepel) hátulról a harmadik helyen állt tavaly a városrészek árlistáján, az árnövekedési rangsorban mégis második helyezést ért el, 30 százalékos drágulással. Ennél meredekebb áremelkedést csupán az egyik fő befektetési célpont, a belvárosi VII. kerület könyvelt el, összességében 32 százalékos drágulással. Erzsébetvárost azonban a már említett Csepel mellett két másik külvárosi kerület követi 25-30 százalékos átlagár-növekedéssel: a XIX. és a XV.
Heves megye: utolsóból az első
Az első helyezett a legdrágább megyék körében 2018-ban is Győr-Moson-Sopron megye volt, 323 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, mintegy 13 százalékos éves növekedéssel. A második helyezett Pest megyét Hajdú-Bihar megye követte tavaly. A megyeszékhelyek tekintetében Győr (330 ezer), Debrecen (325 ezer) és Kecskemét (324 ezer) szinte fej-fej mellett álltak 2018-ban is, átlagáruk alapján. Árváltozás tekintetében 2017-ben Heves megye még sereghajtó volt, ezért is meglepő, hogy tavaly, 30 százalék feletti drágulással már első helyen állt. Nógrád megye mind megyei, mind megyeszékhelyi szinten hagyományosan az utolsó lett az árrangsorban. A salgótarjáni átlagár tavaly nem érte el a 90 ezer forintot négyzetméterenként. A Budapesten kívüli járásokat nézve a Budakeszi járás vezeti az árlistát 432 ezer forintos négyzetméterárral, ami a legolcsóbb, észak-magyarországon található Cigándi járáshoz képest tizenkétszer drágább terület.
Még két év?
Historikus és nemzetközi tapasztalatok szerint valószínűleg egy nyolcéves ingatlanpiaci ciklus végéhez közeledünk: a 2013 óta tartó látványos reál lakásár drágulásnak további két évet jósolhatunk, 2021-et követően pedig több évig is elhúzódható mérsékelt árváltozásra számíthatunk – áll az OTP elemzésében.
Átalakítják a kormányt. 
