Az euróval szemben a cseh korona múlt héten egy éves csúcsra ment, pedig ott nulla a kamat, a lengyel zloty féléves csúcsot ütött a héten, és követte ebben a forint is. Jól láthatóan regionális erősödés van – írta Zsiday Viktor alapkezelő a Concorde Alapkezelő blogján.
A közép-európai régiót „afféle rozsdaövezetnek tekintették a befektetők a válság óta, ahol sok az adósság, szenved a gazdaság, és nincsenek jó beruházási lehetőségek. Egyrészt Európa részei, amely tele van problémákkal, másrészt itt van egy köpésre Ukrajna meg Oroszország, onnan meg semmi jó nem jöhet” – folytatja. Mostanában azonban változás látszik ebben.
Egyrészt az EKB az elmúlt években egyre inkább aktív, másrészt, véget érni látszik a kormányzati megszorítás okozta recesszió okozta bevételkiesés okozta kormányzati megszorítás okozta ördögi kör Európában. Ráadásul a kelet-európai régióban is megtörtént egy komoly adósságcsökkentés, kormányzati kiigazítás, és ezek a gazdaságok jóval egészségesebbek. Magyarországnak az európai átlagnál kisebb a költségvetési hiánya, fenntartható az adóssága, nagy a folyó fizetési mérleg többlete. Mi kell még?
|
| Úgy látszik, tartós elem hajtja a forinterősödést (Fotó: Eidenpenz József) |
A forint ráadásul olyan deviza, amelynek még kamata is van. Igaz, hogy két százalék nem sok, de jobb, mint a semmi, és a buborékosodó tőkepiacon erre az apró kis hozamlehetőségre is rámozdulnak a szereplők. Az MNB kamatvágásokkal sem feltétlenül tudja megállítani a forinterősödést. A hazánkba beáramló EU-s támogatások mind az MNB devizatartalékában landolnak, amely egyre inkább túl soknak tűnik. Ez azt jelenti, hogy idővel az MNB-nek is eurót kell majd eladnia, ami tovább erősítheti a forintot.
A szerző szerint a jelenlegi helyzetben teljesen érthető, hogy miért erős a forint. Amíg a mostani globális hozamsivatag van és Európa kilátásai jók, addig tovább erősödhetnek a kelet-európai devizák… (A teljes cikk itt olvasható.)
|
| Euró/forint (Forrás: Dealbook) |
A szerző a napokban arról is írt, hogy hatalmas buborékfújás folyik a világ tőkepiacain. Ha nulla, sőt negatív a kamat, akkor minden eszközt megéri megvenni, mert még mindig jobb, mint hogy ne fialjon semmit a pénz. Az árak az egekbe mehetnek, nem lehetetlen, hogy pár év múlva a részvények 40-50-60-as P/E rátákon forogjanak a megszokott 15-tel szemben. Az is elképzelhető, hogy a jelenlegi mintegy 7,5 százalékról a budapesti irodapiaci hozamok 5 százalékra, vagy az alá bukjanak.
Márpedig úgy néz, hogy számos országban tartósan nullás kamatok lesznek. A jegybankok nulla kamatú világa Zsiday szerint egyébként sokat nem segít a reálgazdaságon, csak még gazdagabbá teszi a már amúgy is gazdagokat.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
