A tavalyi év várható folyamatait már előrevetítette, hogy 2019. január 21-étől a már működő pénzpiaci alapokra is alkalmazni kellett a pénzpiaci alapokról szóló új EU-rendelet előírásait, amelyek jelentősen szigorítják a működési feltételeket. Ennek következtében a pénzpiaci alapok nagy része a befektetési politikájának átalakítása mellett döntött, így jelentős átrendeződés, tulajdonképpen technikai forgalom következett be a pénzpiaci alapok kárára és a kötvényalapok javára— olvasható a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) ma publikált visszatekintésében.
Az is lényeges változás volt, hogy míg 2018 az ingatlanalapok éve volt, a vagyonuk 2019-ben csak 0,2 százalékkal nőtt, így mindössze stagnálásról lehet beszélni. Az okot itt is a szigorodó szabályozói előírásokban kell keresni. Nevezetesen abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2019. május 15-étől az új ingatlanalapok és sorozatok visszaváltási idejét 180 napra emelte, a meglévő alapok és sorozatok esetében pedig forgalmazási maximumot vezetett be.
Mindennek dacára a tőkeáramlások és a hozamok eredőjeként jelenleg is az ingatlanalapok a legnagyobb kategória. Bár év közben – nem meglepő módon, a még utolsó „békehónapban”, májusban – nagyobb volt az ingatlanalapok vagyona, így is közel 200 milliárd forinttal áll a második legnagyobb kategória, a kötvényalapok előtt. A harmadik legnagyobb kategória, a közel 1200 milliárdos vegyes alapok. 2016-ban még a pénzpiaci alapok vagyona is 1000 milliárd forint felett volt, mára azonban csak mutatóba maradt és mindössze az árupiaci alapok kategóriájánál nagyobb.
Megvan az első állam, amely átfordult.
