Az általános vélekedés szerint az ingatlanok védelmet jelentenek az inflációval szemben. Ha hosszú távon ebben van is igazság, rövidebb és középtávon, azaz néhány évre tekintve bőven vannak más tényezők is az áralakulás mögött. Erre utal egy friss felmérés is.
Csaknem duplázódtak az árak
Csak az elmúlt tíz évben a németországi lakásárak több mint 81 százalékkal emelkedtek Németországban az IFO kutatóintézet szerint, Ausztriában 95, Svájcban 44 százalékkal. A közgazdászok még mindig arra számítanak, hogy az ingatlanárak Németországban – de világszerte is – még feljebb mennek majd.
A müncheni székhelyű intézet a Svájci Gazdaságpolitikai Intézettel közösen 133 ország 1405 szakértője körében végzett felmérést. Az eredmény alapján a következő tíz évben évente átlagosan kilenc százalékkal emelkednek majd világszerte a lakásárak.
Erős kereslet a nagyobb lakások iránt
Németországban évente 7,2, Ausztriában 6,9, Svájcban 4,8 százalékos emelkedés várható.
Az ingatlanárak emelkedését inkább a keresleti, mint a kínálati tényezők mozgatják – mondta Timo Wochner, az IFO kutatója.
A tanulmány szerint a magasabb életszínvonal és a magasabb jövedelmek, de a nagyobb élettér iránti vágy és a népességnövekedés is az ingatlanpiaci kereslet növekedéséhez vezet a világ számos régiójában. A megkérdezettek 37 százaléka ezt jelölte meg a várható magas áremelkedés okaként. De a több otthoni munkavégzés (home office) is szerepet játszik ebben.
Az inflációt kevesebben említik
A kínálati tényezők, például a korlátozott építési kapacitások, az építőanyagok magasabb árai és az építési telkek hiánya a szakértők 27 százaléka szerint lesznek felelősek az ingatlanárak emelkedéséért. A központi bankok monetáris politikáját, az inflációt és a kormányzati politikát csak a válaszadók tizenkét százaléka említi a várható áremelkedés mozgatórugójaként.
A feltörekvő országokban kell ingatlant venni?
Nyugat-Európában (+6,4 százalék) és Észak-Amerikában (+7,7 százalék) az ingatlanárak éves emelkedése várhatóan a globális átlag alatt marad. Jelentősen magasabb növekedési ütem várható Dél- és Kelet-Európában (18,4, illetve 14,9 százalék).
Különösen gyorsan emelkedhetnek az árak Dél- és Nyugat-Ázsiában (25,1, illetve 22,4 százalék) és Közép-Amerikában (24,4 százalék).
Az inflációt ebből le kell vonni
A számok azonban nominális, azaz inflációval nem korrigált adatok. A reálértékben vett növekedési ráták alacsonyabbak lesznek – mondta az IFO egyik kutatója. Bár Németországban a lakásárak az elmúlt tíz évben már sokat emelkedtek, ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog.
Átmeneti csökkenés azért lehet
Nemrég írtuk, hogy huszonhárom éve nem történt olyan a német lakáspiacon, mint az idei első negyedévben: 6,8 százalékkal csökkentek az árak 2022 azonos időszakához képest. A szakértők az áresést jelentős részben a kamatok megugrásával magyarázzák, ami visszavetette a hitelből történő vásárlásokat. (Az Európai Központi Bank sorozatosan emeli a kamatszintet.)
Inflációkövető-e az ingatlan?
Az infláció és az ingatlanárak között van összefüggés (korreláció) az Investing.com szerint is. De valójában az infláció és minden olyan áru között van, amelynek a kínálata korlátozott.
A reálgazdaságban azonban ennél sokkal több tényező befolyásolja a lakásárakat – teszik hozzá.
Az egyik a kamatlábak szerepe. Amikor azok alacsonyak, a lakásvásárlás megfizethetőbbé válik és növelheti a lakások iránti keresletet. A nagyvárosokban, ahol a telkek elérhetősége gyakran korlátozott, az infláció hatása még erősebb lehet.
Nem nemzeti szinten érdemes vizsgálni
A recesszió és más katasztrófák azonban gyakran kikezdik ezt az elméletet, ilyenkor a befektetők és a leendő lakástulajdonosok kétszer is meggondolják, hogy vásároljanak. A visszaesést követően az ország egyes területein az erős kereslet és az alacsony kínálat miatt gyorsan emelkedhet a lakások értéke, míg más területek csak nagyon nehezen indulnak be újra. Így az árak régiónként, sőt még a szomszédos városokban is nagyon eltérőek lehetnek.
Egy kaliforniai fellendülés mellett nagy összeomlás lehet Detroitban.
Sőt még egy-egy városon belül is nagy eltéréseket mutathatnak a számok.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
