Apró lakások és kacsalábon forgó paloták: itt vannak a legdrágább és legolcsóbb ingatlanok

MTVA: Róka László

A lakáspiaci trendek bemutatására a legtöbbször a megkötött adásvételek átlagos jellemzőit – alapterület, vételár és az egy négyzetméterre vetített fajlagos ár átlagos értéke – publikálják az elemzők. Az Otthon Centrum ezúttal a szélsőségeket vette górcső alá: méret és ár alapján azt vizsgálták, melyek voltak az idei első félév „óriásai és törpéi” a lakóingatlanok piacán.

A legdrágábbak

Az Otthon Centrum által az év első hat hónapjában értékesített használt társasházi lakások közül a fajlagos (egy négyzetméterre vetített) ár alapján a legdrágább ingatlanok közül kettőt a belvárosi Banknegyedben, egyet pedig az Andrássy útonadtak el, a legmagasabb fajlagos áron eladott pedig a Belváros déli részén található.

A legdrágább ingatlanért 1 millió 500 ezer Ft/m²-t fizetett új tulajdonosa. Ez a lakás mindössze másfél szobás és 75 millió forintért kelt el. A többi, jellemzően 1 millió – 1,1 milliós fajlagos áron értékesített ingatlan – alapvetően 3-5 szobás társasházi lakások –, viszont összességében bőven 100 millió forint felett kelt el, a legdrágábbért egyenesen 140 milliót fizettek. Hasonló fajlagos áron jellemzően új építésű ingatlanokat lehet kapni a befektetők által felkapott belső pesti kerületekben, igaz a beépítés sűrűsége erősen limitálja az itt épülő projektek számát.

Ha viszont az abszolút árszerint állítjuk sorrendbe az idei év „legjeit”, akkor az említett 140 milliós Andrássy úti ingatlan már nem fér bele a top öt legdrágább ingatlan közé. Az idei csúcstartó, legdrágábban eladott lakóingatlan fajlagos ára amúgy nem kiugró a budai új építésű társasházak átlagos árához képest. A Széchenyihegy oldalában fekvő, szinte újszerű, igényesen megépített villa hat szobájának és egy átlagos panellakás alapterületével vetekedő teraszainak, no meg a családi házaknál szokásos telekméret duplájának köszönheti majd 400 milliós árát. Viszonylag gyorsan, alig két hónap alatt sikerült nyélbe ütni az üzletet, de ehhez szükség volt egy átlagos családi ház értékével csökkenteni a vételárat a kiinduló irányárhoz képest.

Az előző, közel félezer négyzetméteres ingatlan alapterületéhez képest fele akkora az idei társasházi csúcstartó: a II. kerület belső részén található társasházi lakás szintén 6 szobás és kényelmes, 90 négyzetméteres terasz is tartozik hozzá, remek panorámával, ami indokolta a 200 millió forintot kissé meghaladó vételárat. De nem csak a Belvárosban vagy a menő budai zöldövezetben akadnak ilyen kategóriában adás-vételek: a XVIII. kerületben közel 150 milliót fizettek egy 10 éves luxus családi házért és itt sem kellett sokáig várni a vevőre – kevesebb, mint három hónap alatt elkelt az ingatlan.

Pest megyében az Otthon Centrum közvetítésével az első félév során a legmagasabb összegért eladott ingatlan a Nagykovácsiban közel 170 millió Forintért értékesített korszerű, megújuló energiával működő 6 szobás családi ház volt. „A fajlagos, illetve abszolút értékben mért ár-rekorderek között kizárólag fővárosi és Pest megyei ingatlanokat találunk, méret tekintetében viszont van néhány csúcstartó vidéken is az eladások között.” - emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Igaz alapterületét tekintve a csúcstartó, a már említett buda-hegyvidéki villa, szobaszám tekintetében pedig egy 11 szobás sashalmi ház, de Tatabányán, Törökbálinton és Szigetszentmiklóson is értékesített az Otthon Centrum 8 szobás, legalább 350 négyzetméterescsaládi házat.

A legolcsóbbak

Az idei legkisebb lakás egy erzsébetvárosi századfordulós bérház első emeletén található 10 négyzetméteres udvari lakás volt, amiért nem kevesebb, mint 7 millió forintot fizetett új tulajdonosa, igaz sikerült bő 10 százalékkal az eladó által elképzelt irányár alatt megvásárolni az ingatlant. 5 négyzetméterrel nagyobb, de bő másfél millióval olcsóbb volt egy szegedi, szintén udvari kislakás. Az apró lakások csúcstartói között további három nagyon eltérő adottságú 17-18 m2 alapterületű ingatlan említhető, van közöttük angyalföldi panel, VI. kerületi századfordulós bérház és az 1960-as évekből származó újpesti tégla építésű társasházi lakás is.

Az új tulajdonosra lelt legkisebb házak mindegyike 20 négyzetméteres családi ház, illetve tanya volt Szabolcstól, Hajdú-Bihar megyén át, Komárom-Esztergom megyéig, sőt még a nyugati határszélen, Győr-Moson-Sopron megyében is adtak el ilyet. A legolcsóbb kicsi ház a várakozásokkal szemben nem a keleti országrészben, hanem Győrszabadhegyen talált gazdára és bár korábbi tulajdonosa közel 3 millió forintot szeretett volna kapni érte, végül megelégedett az1,3 milliós vételárral és még így is 5 hónapba telt, míg vevőre talált. Nyíregyházán egy hasonló kis alapterületű ház eladói másfél évet vártak, míg vevőre találtak, ám nem hiába: az apró méretű családi házak között a legdrágábban, mintegy 6,5 millió forintért tudták eladni ingatlanukat – igaz az általuk elképzelt árnak ez mindössze harmada volt.

A fajlagosan legolcsóbb vételek között egészen megdöbbentő értékeket is találunk: Zala megyében hat szobás lakást lehetett venni 5000 Ft/m² áron, ami abszolút értékben is negatív csúcstartók közé repítette ezt a patinás a múlt század elején épült, 200 négyzetméteres családi házat, mert mindössze 1 millió forintba került. 10 ezer Ft/m² fajlagos ár alatt Baranyában és Borsodban, 10 és 20 ezer Ft/m² fajlagos ársávban Heves, Zala és Tolna megyében történtek adás-vételek, jellemzően falvakban. Ezek a családi házak jórészt abszolút értékben is negatív rekorderek voltak:a legolcsóbb mindössze 650 ezer forintért cserélt gazdát. A 90 négyzetméteres, két és félszobás vályogház és a hozzá tartozó másfélezer négyzetméteres telek egy borsod megyei faluban talált vevőre. 1-1,5 milliós árkategóriában jellemzően kisebb alapterületű ingatlanokat adtak-vettek az ország legkülönbözőbb tájain, jellemzően közepes vagy rossz állagú 1-2 szobás családi házakat.