|
| Gellért szálló (Fotó: Danubius) |
Nem mindegyik tőzsdei részvényünkről mondható el, hogy az infláció feletti mértékben emelkedett, a Danubiusnak ez a tegnap nyilvánosságra került ajánlattal sikerült. Az 1992 végi tőzsdei bevezetéskor, illetve nyilvános kibocsátáskor ezer forint volt a részvény ára, ennek ma majdnem nyolcszorosán forgott.
Az árszínvonal pedig számításaink szerint az 1992 decemberi 100 százalékról 687 százalékra, nagyjából hétszeresére nőtt a KSH fogyasztóiár-adatsoraiból számolva. A részvényt egyébként később adták kárpótlási jegyért is, 1994-ben egy jegyért egy részvényt kellett adni – írta a Tőzsdekompasz 1993-1994.
Tízszereséről az ötödére esett
Ez viszont kész főnyeremény volt annak, aki kapott belőle, mert egy kárpótlási jegy tőzsdei árfolyama 550-600 forint volt annak idején, vagyis nagyjából féláron lehetett részvényhez jutni.
A grafikonunkon az is látszik, hogy 2006-2007-ben, a válság előtti boldog békeidőkben, amikor világszerte kapkodtak az ingatlanpiaci befektetések iránt, a nagy ingatlanvagyonnal rendelkező Danubius részvénye is tetőzött. Volt, hogy tízezer forintnál is többet adtak a papírért. Utána viszont pár év alatt ötödölődött az árfolyam, 2000 forint közelében is előfordult.
Sok évig kellett várni erre
A jelenlegi fejleményre egyébként már egy-másfél évtizede vártak a magyar befektetők. Régóta kedvelt befektetési célpont volt a Danubius, mert a tőzsdei jelenlétnek a nagytulajdonos szempontjából kevés értelme látszott, lehetett rá számítani, hogy majd egyszer ki akarja vezetni a tőzsdéről. Ebben az esetben pedig a piacinál jelentősen magasabb árfolyamot vártak, az egy részvényre jutó könyv szerinti saját tőke magas értéke miatt.
Az évek teltek-múltak, és ez nem következett be, még akkor sem, amikor a fő tulajdonos nemrég elhunyt. Ennek ellenére az utóbbi években már átment egy jelentős emelkedésen a részvény, 2-3 ezer forintról 4-6 ezer forintra emelkedett az árfolyama.
Az államfő nem állít miniszterelnök-jelöltet. 
