A nyugat-európai tőzsdeindexek ma fél százalék körüli mínuszban vannak, és az amerikai határidős mutatók is csökkennek kissé. Ez azonban egyelőre a keddi emelkedés enyhe korrekciójának tűnik.

Tegnap ugyanis nagyot ugrottak az amerikai részvények, főleg a technológiai szektor, miután a vártnál rosszabb foglalkoztatási adatok jöttek az USA-ból. A Nasdaq indexe 2,2 százalékkal ment fel. A heti makrogazdasági naptár eléggé sűrű. Ma az USA-ban a magánszektorból bérstatisztikák, valamint német és spanyol inflációs adatok érkeznek.

A BUX index is hasonlóan, 0,4 százalékkal süllyed, főleg a Richter másfél százalékos esése húzza le. A Mol csak 0,2 százalékkal van lejjebb, az OTP pedig fél százalékkal emelkedik, 14 560 forintra. A Telekom is javít 0,7 százalékkal. Az Opus jogszabályi okokból egy időre leállította a sajátrészvény-vásárlásait, ma hét százalékkal zuhan a papír.

Nem volt meglepetés az MNB döntése

A forint tegnap szépen erősödött, amit a dollár gyengülése is támogatott. Ma pedig újabb két forinttal esik az euró, 379,20-ra. Nagy meglepetést nem okozott az MNB keddi kamatdöntése az elemzőknek, az alapkamathoz most sem nyúltak, az irányadó egynapos betéti kamatot pedig a vártnak megfelelően ismét száz bázisponttal csökkentették.

A földgáz ma alig mozog, az olaj az amerikai készletadatok nyomán 0,7 százalékkal megy fel. Az olajpiac az amerikai időjárást is figyeli a hurrikánszezon miatt.

A rossz hír volt a jó hír

Első pillantásra paradox módon a Wall Street gyenge gazdasági adatok ellenére ugrott nagyot tegnap, a kötvényárak is felmentek. Az augusztusi amerikai fogyasztói bizalmi index nemcsak a vártnál jóval gyengébb lett, de még az előző havi adatot is lefelé módosították. Emellett júliusban az USA-ban az álláslehetőségek száma is az előrejelzéseknél nagyobb mértékben csökkent, 2021 márciusa óta a legalacsonyabb szintre esett.

Az egyébként nem ritka jelenség magyarázata, hogy a gyenge makrogazdasági adatok a csökkenő bérinfláció reményét is magukban hordozzák. Növelik annak valószínűségét, hogy az amerikai jegybank visszafogja magát a további kamatemeléseknél, hogy elkerülje a gazdaság kemény landolását (erősebb visszaesését).

További adatok jönnek

A határidős kamatpiac árazása szerint is jelentősen csökkent a közelgő kamatemelések valószínűsége. A kétéves amerikai államkötvények hozama például 16 bázisponttal, 4,90 százalékra csökkent, újra öt alá – írta a német N-Tv.de. Pénteken újabb fontos amerikai foglalkoztatási adatok jönnek.

Jól teljesített az európai autópiac

Még mindig javulást mutatnak az európai újautó-értékesítések a KBC Equitas szerint, júliusban 17 százalékkal nőtt éves alapon a regisztrációk száma. Az elektromos autók terén még erőteljesebb növekedés látható, míg a dízeles modellek kapcsán már visszaesés figyelhető meg.

A Volkswagen-csoport adta el a legtöbb járművet, több mint 280 ezer autót, de a Stellantis is 160 ezer darab feletti számot tudott felmutatni.

Grayscale-SEC 1:0

Alaposan, 7-8 százalékkal megugrottak a főbb kriptovaluták kedd este arra a hírre, hogy a Grayscale Investment kriptoeszköz-vagyonkezelő cég pert nyert a SEC amerikai tőzsdefelügyelettel szemben. (Ma már a bitcoin csak hat, az ether négy százalékos pluszban van.) A kriptókkal szemben ellenséges szervezetet a cég azért perelte, mert az nem engedélyezte neki egy spot bitcoin ETF létrehozását.

Amint azonban elemzők rámutatnak, ez csak egy újabb csata volt egy hosszú háborúban, ami a SEC és az iparág között folyik. A szervezetet nem arra kötelezték, hogy engedélyezze az alapot, hanem csak arra, hogy újra vizsgálja meg az ügyet. Fellebbezhet is a döntés ellen és újra el is utasíthatja a kérelmet, ezúttal esetleg más indokkal.

Hatalmasat ugrott a kriptós alap árfolyama

A hírre az ETF-fé alakításra váró Grayscale Bitcoin Trust (GBTC) befektetési társaság árfolyama mindenesetre nagyot ugrott, húsz százalékos pluszban is volt. A kriptós ágazat nagy reményeket fűz ahhoz is, hogy a piacvezető Blackrock bitcoin ETF engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be. A nagyágyú kérelmeit ugyanis eddig túlnyomórészt elfogadták.

Szertefoszlanak majd a részvény- és ingatlanvagyonok?

Az elmúlt két évtized eszközár-inflációja mintegy 160 billió dollárnyi "papírvagyont" hozott létre – állítja a McKinsey Gobal tanulmánya. A gazdasági növekedés ugyanis lassú volt, a részvények, ingatlanok ára viszont elszállt. Ráadásul minden egy dollárnyi befektetés 1,90 dollárnyi adósságot generált.

A cég négy forgatókönyvet modellezett, ebből három is fájdalmas folyamatokkal járna. A legrosszabb eset Japán 1990-es évekbeli ingatlan- és részvénybuborékának a kipukkadásához hasonlítana, elhúzódó hitelállomány-leépítéssel és az eszközárak erőteljes csökkenésével.

A legkívánatosabb forgatókönyv a termelékenység felgyorsulása, amikor a gazdasági növekedés utoléri a befektetéseket. Nagy a gazdasági döntéshozók felelőssége is.

A kocka még nincs elvetve – foglalják össze.