Jellemzően olyan helyen jó lakni, ahova valamiért szívesen költöznek az emberek. Az elmúlt öt évben az oda- és elköltözők egyenlegét vizsgálva, az alábbi térkép megmutatja, hogy Magyarországon a legfontosabb migrációs célpontok a főváros, a környező agglomerációs települések nagyobb része, Északnyugat-Magyarország – kivált Ausztriához legközelebb eső Soproni és Szentgotthárdi járások – és a Balaton környéke. Az említett térségekben 1000 ott lakóra 25-30 beköltöző jutott az elmúlt öt évben.
|
| Ezer lakosra vetített vándorlási mérleg (2010-2015). Forrás: Otthon Centrum |
Annak megfejtésére, hogy miért vonzóbb egy-egy régió az országban, az Otthon Centrum három kulcstényezőt vizsgált meg a magyar városoknál:
- az egészségügyi ellátást,
- az oktatási
- és munkahelyi lehetőségeket
Ezekből a tényezőkből képzett „életminőség-indikátor” alapján és az ingatlanárakat is megnézve a vándorlási statisztika oka is érthetőbbé vált.
Itt jó Budapesten....
Soóki-Tóth Gábor, Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a minőségi mutatók alapján abszolút nyertesként Budapest kerületei végeztek, hiszen az első tizennégy helyen a 23 kerület valamelyike szerepelt az I, XII. V. kerületekkel az élen. A vidéki nagyvárosok közül Pécs, Szeged, Debrecen található az élen, továbbá Tiszaújváros, amely elsősorban helyben dolgozók és a körzeti orvosok magasabb arányának köszönheti pozícióját.
Ha az ingatlanárakat is figyelembe vesszük, a helyzet alig változik, ami arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. A köztük lévő kapcsolat 0,9-es korrelációs együtthatóval írható le, amely kifejezetten erősnek mondható. Az adatokat számszerűsítve arról is információt kapunk, hogy az ingatlanárak tovább erősítik a főváros pozícióit, ezzel szemben néhány vidéki város - például Miskolc, Békéscsaba, Zalaegerszeg – esetében az életminőségi mutatóihoz képest az ingatlanárak még alacsonyabb értéket is mutatnak.
|
| Életminőség index és ingatlanárak |
...és itt vidéken
A vidéki nagyvárosok közül Pécs, Szeged, Debrecen található az élen, továbbá Tiszaújváros, amely elsősorban helyben dolgozók és a körzeti orvosok magasabb arányának köszönheti pozícióját.
Az értékek helyes értelmezéséhez fontos látnunk azt is, hogy olyan indikátorokról beszélünk, melyek a város méretétől is nagyban függnek, ugyanakkor nem veszi figyelembe az ott lakók szubjektív vélekedését saját lakókörnyezetük minőségéről.
Az Otthon Centrum szerint ezt mutatja az is, hogy az agglomeráció települései döntően a városrangsor második felében foglalnak helyet, ami korántsem jelenti valós hátrányukat, sokkal inkább azt, hogy olyan városokról beszélünk, melyek sok szállal kötődnek a fővároshoz és jellemzően a településen lakók a munkahelyi, egészségügyi szolgáltatások egy részét szintén Budapesten veszik igénybe, tovább erősítve ezzel a főváros pozícióját.
|
| Budapesti kerületek átlagos ingatlanárai (2016 I. n.év) és az átlagos ár változása az előző év azonos időszakához mérve (2015 I. n.év – 2016. I. n.év) |
Ugyanakkor a vándorlási mutatók és az ingatlanárak között is erős az összefüggés: a legjobb életkörülményeket kínáló térségek és a periférikus vidékek fajlagos ingatlanárai között ötszörös különbség mutatkozik, az előbbiek javára - derült ki a felmérésből.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 2,09 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
