Vége a jó világnak: őrült roham indul az új lakásokért

A kormány nem tervezi az 5 százalékos újlakás áfa meghosszabbítását, ami a hátra lévő időben nagy rohamot indíthat a lakásvásárlók között, ha még az alacsonyabb áfakulccsal szeretnének vásárolni. 2020-tól viszont zuhanhat a kereslet, amit nagyjából egy év késéssel a kínálat látványos visszaesése követhet – derült ki az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép elemzéséből.

Az idei első félévben négyezer új társasházi lakás kelt el Budapesten, ami a kereslet mérséklődését jelzi, az előző év egészében ugyanis ennél néhány százzal több volt a forgalom. Az elmúlt hónapokban is a XIII,, a XI. és a IX. kerületben talált gazdára a legtöbb új lakás - ez a három városrész adja a főváros forgalmának több mint felét.

Az OTP Jelzálogbank vezető elemzője elmondta: a következő másfél évben az eddiginél is nagyobb rohamra lehet számítani a piacon, az 5 százalék ugyanis azokra a vételárrészekre vonatkozik, amelyeket 2019 végéig fizet ki a lakásvásárló. Célszerű tehát olyan beruházás lakásaiból vásárolni, ahol az építkezés már előrehaladott stádiumban van, de érdemes megérdeklődni azt is, milyen lehetőség lenne a vételár minél nagyobb részét 2019 végéig kiegyenlíteni.

Érdemes előre kifizetni?

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint bár kézenfekvőnek tűnik emiatt előre hozni a teljes vételár megfizetését, az előrefizetésnek gyakorlati és jogi korlátai is lehetnek. A legtöbb lakásépítési projekt esetén a vételár kiegyenlítése részletekben történik, klasszikus esetben a vevőnek a vételár minél kisebb részét kell előre megfizetni. A nagyobb fejlesztőknél a vevő gyakran csak a vételár 20-30 százalékát köteles előre kifizetni, a fennmaradó részét pedig csak az ingatlan átvételekor esedékes – ez azonban hátrány lehet a 2020-ra átcsúszó lakásátadásoknál.

Az ügyvédi iroda szerint így kézenfekvő megoldásnak tűnik, ha a felek, részben előleg címén, előrehozzák a teljes fizetést, a gyakorlatban azonban ez nem olyan egyszerű. Sok vevő ugyanis kölcsönből finanszírozza a lakásvásárlást, márpedig épp a vételár későbbi részletei azok, amelyeket a bank maga utal az eladónak. A bank és a vevő számára pedig egyaránt kockázatos előbb fizetni, minthogy kész lenne az ingatlan.

Több bank is próbálja rugalmasan kezelni a helyzetet. Többek között áthidaló kölcsönökkel és alternatív biztosítékokkal próbálják elérni, hogy a vevő előre is kifizethesse a vételárat, de kellő biztosíték is maradjon a banknál – ez azonban a pénzintézet és a vevő kitettségét is növeli, ha csúszik az átadás. Az előlegnél pedig fontos, hogy nem működnek a csupán formális megoldások: hiába helyezzük az utolsó vételárrészletet például ügyvédi letétbe, az a letétből történő kiadásig nem minősül előlegnek és így „kicsúszhat” az 5 százalékos áfa-körből.

Kiugró átadások a következő hónapokban

Az OTP szerint 2020-tól, a 27 százalék áfakulcs miatti nagyjából 21 százalékos bruttó lakásár-növekedés mellett látványosan szűkül majd a vevői kör. A kereslettel párhuzamosan azonban az újonnan meghirdetett kínálatban is csökkenést látható idén, főként az áfa meghosszabbítása és a szűkös építőipari kapacitások miatti bizonytalanság miatt.

Kiinduló kérdés, hogy az átcsúszó projektek megnövekedett áfa-terhét a fejlesztők, vagy a vásárlók állják-e majd. Ez első sorban azon múlik, hogy a szerződésekben a vételár megállapítása bruttó módon (áfával növelt vételár), vagy nettó módon (nettó vételár + áfa) történik-e. A mostani szerződések jellemzően nettó árat rögzítenek, azzal, hogy az áfa mértéke a mindenkori törvényi mértékhez igazodik, ez pedig egyértelműen a vevőre telepíti annak a kockázatát, ha a projekt megcsúszása miatt a vételár egy része magasabb áfa-mérték alá kerül.

Január és július között 120 projekt keretében 3600 új lakás került piacra, míg a korábbi években ez a szám rendre 5-6 ezer között alakult félévente. A kivitelezés időbeli elhúzódása miatt, a 2016-tól megélénkülő keresletre a kínálat késve tud reagálni. A lakásátadási kimutatásokban csak idén és jövőre lesz látványos növekedés. Idén 9 ezer társasházi lakás átadásával lehet számolni, ami a tavalyi érték duplája, jövőre pedig további bő egyharmados növekedéssel lehet számolni.

A 2019-es határidőig hátralévő másfél évben a fővárosban háromszor annyi új lakásba költözhet be tulajdonosa, mint a megelőző másfél évben. A megépülő lakásszámban is a XIII., a XI. és a IX. kerület hármasa áll élen. A XIII. kerületben idén és jövőre átadni tervezett közel hatezer új lakás a fővárosi volumen 28 százalékát adja – derült ki az felmérésből.

Sok a csúszás, mégis gyorsan elfogyhat minden

A projektek nagy része máris több negyedéves csúszásban van, ennek legfőbb oka az építőipar kapacitáshiány. A kedvezményes áfakulcs 2019 utáni esetleges kivezetése arra kényszeríti a beruházókat, hogy tegyenek meg mindent a mihamarabbi átadás, illetve az eladások felpörgetése érdekében. A növekvő kereslet miatt azonban az elkövetkező másfél éves hajrában nem várható, hogy nagy árengedményekre kényszerüljenek a beruházók.

Új projektekre már nincs ideje a cégeknek, a kínálat viszont gyorsan elfogyhat: az OTP adatbázisa szerint azonnal költözhető új lakásból mindössze 170 van a fővárosban. Emellett további 5,2 ezer épülőfélben lévő lakást, és bő kétezer építési engedéllyel rendelkező, de még nem épülő ingatlant kínálnak jelenleg. Ez az alig 7,5 ezer lakás már jövő nyárra elfogyhat.

Az elemzés szerint bátran kijelenthető, hogy 2021-től látványosan csökkenhet az átadott lakások száma, ami erőteljes piaci átrendeződést eredményezhet. A kínálat inkább az olcsóbb részpiacokon eshet vissza, ahol kisebb tere van a beruházónak árat csökkenteni úgy, hogy még vonzó nyereséget érjen el, ellenben a drágább, kevéssé árérzékeny vevőkörrel jellemezhető környékeken könnyebb lesz továbbra is lakásokat eladni.