|
| Európai Unió zászlók előtt a Berlaymont épület (Európai Bizottság), Brüsszel, Belgium. |
Egyáltalán nem lényegtelen kérdés, hogy a lakásáfa tervezett, 27 százalékról öt százalékra csökkentéséről Budapest egyeztetett-e Brüsszellel – mondta Magyar Gábor a Népszabadságnak.
Az ügyvéd szerint a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (héa) szóló uniós irányelv alapján a tagállamok az általános szabályoktól csak kivételes esetben, például egy szociálpolitikai rendszer berkein belül térhetnek el, és a héa – amely Magyarországon az áfa – általános kulcsának mindenütt el kell érnie a 15 százalékot.
Kedvezményes kulcsú adót állapíthatnak meg a tagállamok például az élelmiszerekre, a könyvekre, a kulturális szolgáltatásokra, a temetkezésre, az orvosi és fogorvosi ellátásra, a háztartási hulladék elszállítására és feldolgozására, a vízszolgáltatásra, mi több, a sportlétesítményekbe szóló belépőkre is.
Ebbe a körbe tartozhat a lakás: az irányelv szerint „a szociálpolitika keretében biztosított lakás, lakásépítés, -felújítás és -átalakítás”, továbbá „magánlakások felújítása és javítása” esetén ugyancsak kisebb lehet az adó.
Ha nem szóltak...
Az új lakások áfacsökkentésére nincs precedens, de más ítéletek azt mutatják, hogy a legkisebb mértékére vonatkozó szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha arra az irányelv kifejezetten felhatalmazást adott - írja a lap.
Magyar Gábor ugyanakkor feltételezi, a kormány előzetesen egyeztetett az Európai Bizottsággal és engedélyt kapott arra, hogy az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket vezessen be. Ennek hiányában kötelezettségszegési eljárást kockáztat.
Újabb gazdasági feszültségek kerültek előtérbe. 
