|
| Európai Unió zászlók előtt a Berlaymont épület (Európai Bizottság), Brüsszel, Belgium. |
Egyáltalán nem lényegtelen kérdés, hogy a lakásáfa tervezett, 27 százalékról öt százalékra csökkentéséről Budapest egyeztetett-e Brüsszellel – mondta Magyar Gábor a Népszabadságnak.
Az ügyvéd szerint a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (héa) szóló uniós irányelv alapján a tagállamok az általános szabályoktól csak kivételes esetben, például egy szociálpolitikai rendszer berkein belül térhetnek el, és a héa – amely Magyarországon az áfa – általános kulcsának mindenütt el kell érnie a 15 százalékot.
Kedvezményes kulcsú adót állapíthatnak meg a tagállamok például az élelmiszerekre, a könyvekre, a kulturális szolgáltatásokra, a temetkezésre, az orvosi és fogorvosi ellátásra, a háztartási hulladék elszállítására és feldolgozására, a vízszolgáltatásra, mi több, a sportlétesítményekbe szóló belépőkre is.
Ebbe a körbe tartozhat a lakás: az irányelv szerint „a szociálpolitika keretében biztosított lakás, lakásépítés, -felújítás és -átalakítás”, továbbá „magánlakások felújítása és javítása” esetén ugyancsak kisebb lehet az adó.
Ha nem szóltak...
Az új lakások áfacsökkentésére nincs precedens, de más ítéletek azt mutatják, hogy a legkisebb mértékére vonatkozó szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha arra az irányelv kifejezetten felhatalmazást adott - írja a lap.
Magyar Gábor ugyanakkor feltételezi, a kormány előzetesen egyeztetett az Európai Bizottsággal és engedélyt kapott arra, hogy az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket vezessen be. Ennek hiányában kötelezettségszegési eljárást kockáztat.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
