Sürgős német üzenet Orbán Viktornak: így kell bedurrantani a lakásépítést

Az SPD (Németországi Szociáldemokrata Párt), a Zöldek és az FDP (Szabad Demokrata Párt) választási programja is foglalkozik a lakhatási problémák enyhítésével, amelyet a vonatkozó szabályok egyszerűsítésével, a már meglévő ingatlanok felújításával és bővítésével, valamint a környezettudatos építőanyag-felhasználással kívánnak támogatni. A három párt programjának építőipart és a lakáspolitikát érintő részleteit az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) kölni tagozata foglalta össze.

A hét közepén napvilágot látott első vállalás szerint évente 400 ezer új lakást hoznának létre, ebből 100 ezret közpénzből húznának fel. Elképzelhető, hogy ha sikeres lesz az indulás és lábra kap a gazdaság, akkor még növelni is tudják ezeket a számokat.

Mindhárom program közös ismérve egyébként, hogy az építőiparra vonatkozóan csaknem kizárólag a lakásépítéssel foglalkozik, pártonként eltérő hangsúlyt helyezve a lakásépítési programok részleteire. Nézzük, a három párt elképzelése miben azonos és miben tér el!

A szocdemeknél középpontban a bérlakásépítés

A lakhatás egyre nagyobb kihívást jelent Németországban a polgárok számára. A program ezért megfizethető bérlakás-helyzetet kíván elérni és újabb lakások építését támogatni. Ehhez széles társadalmi párbeszédet kíván kialakítani az önkormányzati lakáskezelők, a lakásfenntartó szövetkezetek, valamint a bérháztulajdonosok és a magánlakások kiadói, illetve az építőipar és a szakszervezetek között – emelte ki az SPD.

A párt szerint a párbeszéd résztevőinek közös felelősséget kell érezniük a szükséges új lakásépítés, valamint a lakókörzetek fejlesztése és a környezetvédelem terén. Változatlanul az a cél, hogy évente minimum 100.000 új szociális bérlakás épüljön. Emellett új lakásközhasznúsági elveket kell bevezetni, amely a lakáspiacon támogatja a nem nyereség céllal történő lakásbérbeadást.

Azokon a településeken, ahol különösen kiélezett a helyzet a bérlakások területén, be kell vezetni egy ún. lakbér moratóriumot, amelynek lényege, hogy a lakbérek meghatározott ideig csak az infláció mértékében növekedhetnek. Ezzel az uzsora-lakbéreket kívánják megakadályozni.

Tervbe van véve továbbá, hogy időkorlátozás nélkülivé teszik az ún. „lakbértükör féket“ (lakbértükör: adatbázis, ami tükrözi az aktuális átlagos lakbért egy adott területen). A kvalifikált lakbértükör intézményét országosan ki akarják terjeszteni egységes és ezzel jogilag is biztos feltételek kialakításával. A lakbértükör a jövőben nem képezheti kizárólag az újonnan kiadandó lakásokért fizetendő lakbér megállapítás alapját. Ezért a jövőben legalább az elmúlt nyolc évben szerződésileg megállapított lakbért is figyelembe kell majd venni az új lakbérszerződések összeállításakor.

A földterület- és telekpolitikának a közérdeket kell figyelembe vennie. A Szövetségi Köztársaságnak, a tartományoknak és az önkormányzatoknak biztosítaniuk és növelniük kell a köztulajdonú földterületek és telkek mennyiségét annak érdekében, hogy megállítható legyen az ezekkel való spekulációs befektetés. Az önkormányzatok számára ehhez elővásárlási jogot kell biztosítani tisztességes áron.

Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az önkormányzati építési telkeket ne lehessen eladni, ezek visszavásárolhatók legyenek és a köztulajdonú telkeket csak tartós bérbeadással lehessen építési területként hasznosítani. Egy ún. „telekalap-kezelő“ rendszer megalkotásával, amelybe belekerülnének a Szövetségi Köztársaság tulajdonát képező telkek is, tudnák az önkormányzatok azt elérni, hogy megvalósulhasson egy fenntartható városfejlesztés és megfizethető áron történő lakásépítés.

Meg kell szüntetni a nem saját használatú telkek tíz év után történő eladására vonatkozó adómentességet. A lakáskiadással összefüggő spekulációs ügyletek visszaszorítása érdekében a tulajdoni viszonyok bemutatására transzparens központi ingatlan-nyilvántartást kell biztosítani.

A lakástulajdon nem csak a lakhatást szolgálja, hanem része a vagyonmegőrzésnek és az időskori előgondoskodásnak is. Különösen a kiélezett lakáshelyzetű településeken, a fiatal családoknak a lakáshoz jutás megkönnyítése érdekében, biztosítani kell lakásszövetkezeti tulajdonrészek megszerzését. Támogatni kell a „bérleti viszonyt felváltó tulajdonszerzés“-i modelleket és be kell vezetni egy ún. „fiatal-vásárol-öreget“ programot, amely elősegíti a településeken már meglévő, de üresen álló ingatlanok megszerzésének lehetőségét.

A Zöldek a tulajdonszerzésre és a környezetvédelemre lőnek

Meg kell könnyíteni a lakástulajdon-szerzést. A saját használatra történő bérleti viszonyt felváltó tulajdonszerzést a tartományokon és önkormányzatokon keresztül kell támogatni, valamint ugyancsak támogatni kell az üresen álló lakások megvásárlását és modernizálását, valamint azok bővítését lakáshasználati célokra – hangsúlyozzák a Zöldek.

Szerintük támogatni kell a lakásszövetkezetekben való tulajdonszerzést, valamint a bérlők közös tulajdonszerzését egyes bérházakban, pl. bérházszindikátus és más közös projektek megalkotásával, miközben pedig kedvezményes kamatozású hiteleket kell biztosítani, vagy kezességet vállalni.

A környezetvédelmi célokat konzekvens építési fordulattal lehet elérni, ami biztosítja a tartalékok takarékos felhasználását és a fenntartható építkezést.

A városfejlesztés és épülettervezés során a jövőben a maga komplexitásában kell nézni az alapanyag- és energia-felhasználást az épületek, a gazdasági célú objektumok, valamint a visszabontás esetében. Minden építéssel összefüggő tevékenység során kötelezővé kell tenni az ún. életciklus-szemléletet, ami azt jelenti, hogy a már meglévő objektum megőrzése és fenntartása elsőbbséget élvez az új építéssel szemben.

A cél ebben az építőanyagok komplett újra- és továbbhasznosítása. Ennek érdekében változtatni kell a gazdasági keretfeltételeken, meg kell alkotni egy ún. “épület-készlet-törvényt” és olyan kötelező környezetvédelmi szabványokat kell beépíteni minden törvényes előírásba, normába és építési rendeletbe, amelyek a jövőbeni energia- és készlettakarékos,valamint mérgezőanyag-mentes építkezést biztosítanak. Ebben elengedhetetlen a fából történő építkezés előtérbe helyezése. Az építkezéseknek alapvetően horizontálisan és nem vertikálisan kell megvalósulniuk.

Digitalizálni kell a tervezést és kivitelezést, hogy vezethető legyen egy ún. digitális épület-anyag-igazolvány, amely minden fontos információt rögzít a felhasznált építőanyagról. A területfelhasználás csökkentése a településfejlesztés során központi helyet kell, hogy kapjon a természet- és állatvilág megőrzése érdekében.

Megfelelő jogszabályok megalkotásával megvalósítható a belső terek növelésének és a tereptakarékos építkezésnek az előnyben való részesítése. A zárt földterületeket vissza kell adni a természetnek.

Állami telekátadást sürget az FDP

A beépíthető területek, így a lakástelkek egyre csökkennek, a lakbérek pedig egyre jobban nőnek. Erre az lehet a megoldás, ha több területet adnak át az építkezéseknek. A lakások államosítása, a lakbérfék vagy a lakbérplafon végső soron nem növeli a lakóterületek számát. A saját lakástulajdon, annak magas költségei miatt, egyre több embernek csak álom marad. Arra kell törekedni, hogy a lakhatás a jövőben is megfizethető maradjon, valamint egyre több ember legyen képes saját tulajdonú lakásban lakni.

Ennek érdekében adókönnyítést kell bevezetni saját használatú lakástulajdon szerzés esetén. Természetes személyek esetében 500.000 euróig el kell törölni az ingatlanszerzési adót. Az ingatlanberuházók által, az adókönnyítéssel történő visszaélések megakadályozására pedig módosítani kell a vonatkozó törvényeket.

Támogatni kell az akadálymentes lakásépítést annak érdekében, hogy az érintettek, főleg idős emberek, minél tovább tudjanak élni saját környezetükben.

Olcsóbbá kell tenni az építkezést. A sok előírás sok költséget okoz. Ezért be kell vezetni egy ún. építésiköltség-TÜV-öt, amely szabályozza az építkezések és a lakhatás költségeit. A cél, hogy a költséges normák elkerülhetők legyenek és a döntéshozók transzparens alapfeltételeket kapjanak döntéseik meghozatalakor. Különösen az európai uniós irányelvek esetében megengedhetetlen, hogy azokat a szükséges mértéken túl ültessék át a nemzeti jogrendbe. Az építésiköltség-csökkentő bizottság ajánlásait konzekvensen kell végrehajtani. A már meglévő költségnövelő szabályokat kritikus megközelítéssel kellene újravizsgálni és adott esetben módosítani.

Meg kell szüntetni a lakbérféket és meg kell akadályozni az országosan egységes lakbérplafon bevezetését, növelni kell a költségleírás lehetőségét. Bürokráciamentessé kell tenni a tetőtérbe és ráépítést, pl. meg kell szüntetni az ehhez kapcsolódó tárolóhelyiség létrehozására vagy liftbeépítésre vonatkozó kötelezettséget. Be kell vezetni a digitális építési engedélykérelem intézményét annak érdekében, hogy egyszerűsödjön, gyorsabbá váljon és részben automatikus legyen annak feldolgozása.

Alacsony jövedelmű polgárok esetében biztosítani kell a kedvezményes bérleti díjú lakhatást. Ezt nem feltétlenül és kizárólag a szociális lakásokhoz való hozzájutással lehet biztosítani. Lakbértámogatással elérhető, hogy ez kör a szabad piacon is találjon megfizethető lakást.