A panellakások kifizethető, egyben ideális befektetési célpontot jelentenek azok számára, akik kiadási céllal szeretnének ingatlant vásárolni. Budapest ugyan már drágának számít, de néhány nagyvárosban még érdemes beszállni ebbe a befektetési formába. Kevesen ismerik, de létezik mesterképlet is, ami alapján könnyen tervezhető a megtérülés – mutatjuk, mi ez.

A lakásbérleti hozam a fővárosban és több egyetemi városunkban is meghaladta a bruttó 7%-os hozamszintet 2016-ban, ami nemcsak a többi régiós fővároshoz viszonyítva magas érték, hanem európai összehasonlításban is kiemelkedő. Bár úgy tűnhet, hogy elszálltak nálunk a lakásárak, még mindig a legolcsóbbak között vagyunk még a régióban is.

Sokan előre kérik a foglalót, aztán eltűnnek a lakással együtt – ezekre figyelmeztet a rendőrség.

A drasztikus albérletárak és a kihasználatlanul álló önkormányzati lakások sora ellenére sincs még érdemi terv egy esetleges bérlakásprogramról. Ugyanakkor a cégek rájöttek: a munkaerőhiányt orvosolni tudják azzal, ha lakhatást is biztosítanak elérhető áron. Balla Ákost arról kérdeztük, elterjedhet-e a modell a versenyszférában?

66 ezer ember elszállásolásáról biztos gondoskodni kellene az olimpia miatt, de itt a megoldás, hogy utána mire használjuk a felhúzott épületeket.

Nemrég felröppent egy ötlet: négyzetméterenként 1500 forintos adót vetnének ki a hosszú és a rövid távú ingatlankiadásra is. Hogy ebből mi lesz, azt még nem tudni, de a mostani rendszeren lenne mit faragni - Balla Ákos elmondta, miért kell még akkor is adót fizetni a lakáskiadás után, ha nehezünkre esik, és hogyan lehetne igazságosabban megadóztatni a bérbeadást.

Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák ügyvezetője és a Privátbankár ingatlanszakértője szerint nagyon alacsony a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő bérlakások száma. Pedig a jelenlegi, horror áron lévő albérletek mellett jelentős alternatívát jelenthetnének a könnyített feltételekkel megszerezhető szállások.

Óvodát már egy éve működtet a kecskeméti Mercedes gyár, most bérlakás-programot is indítanak a dolgozók számára.

Százéves mélypontra esett a magyar lakásépítés, miközben a 4,4 millió lakásból félmilliót azonnal le kéne bontani, 70 százalékát pedig felújítani. A bizonytalan jövőkép miatt nem sokan mernek belevágni egy építkezésbe, egy állami bérlakásprogramon viszont mindenki nyerhetne - egy egyesület még azt is kiszámolta, mekkora bérleti díjjal működhetne a rendszer.

Bérlakás-építési tervet dolgoztak ki szakmai szervezetek, uniós forrást, kedvezményes kamatozású hitelt és kormányzati szerepvállalást remélnek hozzá.

A mintaprojektet civilek dolgozták ki, az államnak nagyjából 200 millió forintba kerülne az eladósodott és hajléktalan emberek lakásproblémájának megoldása.

Sok ezer család életét keseríti meg a válság óta a devizahitelek törlesztése - nem véletlen, hogy egyre több per indul az ügyben. A bankok ellen folytatott kétes kimenetelű háború helyett érdemes tisztában lenni az egyéb lehetőségekkel is, ha nem tudjuk fizetni a hitelünket. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat mindenkinek kész segíteni.

Szociális lakásügynökség felállítása segíthetné az önkormányzatok bérlakás-gazdálkodását, a szervezet lényegében "átvállalná", hogy összehozza a nem lakott, üresen álló lakás tulajdonosát és a szociálisan rászoruló bérlőt.

Jövő januártól egységesen 3,9 százalékkal emelkedik a lakbér a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló mintegy ezer lakásban - döntött a Városháza.

Mielőbb el kell készíteni a magyar lakásépítési és -felújítási stratégiát ahhoz, hogy a következő uniós költségvetési időszakban lakásszektorban felhasználható támogatáshoz jusson az ország.

Egy friss kutatás szerint a lakhatási támogatás a munkavállalók többségét valóban ösztönözné arra, hogy lakóhelyétől távol vállaljon munkát. A legszívesebben persze egy masszív bérkiegészítés miatt kezdenék pakolni a bőröndöt a magyar dolgozók, de ha csak 30 százalékot csapnának a fizetéshez, akkor inkább a lakbértámogatást választaná a többség.

Öt évvel ezelőtt a kedvezőbb törlesztőrészletek miatt valóban jobban járt az, aki a devizahitelének törlesztőrészleteit és nem a bérleti díjat fizette. Mára azonban a bérleti díjak 2-3 éve tartó csökkenésének és a devizahitelek okozta válságnak köszönhetően a bérlakás piac élénkülése várható.