Ahogy arról a Privátbankár is beszámolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint a kormány a jövőben az álláskeresők más régióbeli munkába állását lakhatási támogatással illetve a közüzemi számlák kiegyenlítésének támogatásával segítené. Az elképzelések szerint hat hónapig a mindenkori minimálbér összegéig (ez most bruttó 93 ezer forint) a bérleti és a közüzemi díjakat is fizetné az állam, a program teljes időtartama másfél év lenne. A támogatás tervezett összegéről és a további részletekről korábbi cikkünkből tudhat meg többet >>
Vonzóbb a lakásbérlés támogatása, mint a 30 százalékos fizetésemelés
A Századvég megrendelésére ez év májusában készült közvélemény-kutatás egyrészt megerősítette a mobilitás alacsony szintjére vonatkozó korábbi kutatásokat, másrészt kiderült belőle, hogy a magyar lakosság döntő többsége támogatná a mobilitás növelésének irányába tett kormányzati lépéseket.
A válaszadók szerint a munkaerő mobilitása leginkább jelentős bértámogatással, valamint bérlakással illetve bérlakás-támogatással növelhető. A megkérdezettek csaknem háromnegyede nyilatkozott úgy: személy szerint ösztönzőleg hatna rá, ha az állam bérlakás-támogatás útján segítené őt abban, hogy a lakóhelyétől távol vállaljon munkát. Kiderült ugyanakkor, hogy egy alacsonyabb összegű bértámogatást a válaszadók kevésbé gondolnak ösztönzőnek, mint egy bérlakás-támogatást.
Nem elég a támogatás, munkahely is kellene
A Századvég szerint az adatok azt jelzik, hogy a lakhatási támogatás hatásos szakpolitikai eszköz az álláskeresők mobilitásának növelésére. Az intézet kutatása szerint a mobilitás növelése azonban csak akkor hozhat látványos foglalkoztatás-bővülést, ha a beruházások révén a munkakereslet is emelkedik.
A gazdaságkutató közleményében kiemeli: a magyar munkavállalók mobilitása érdemben elmarad a nyugat-európai államoknál regisztrált szinttől, ami komoly akadálya a foglalkoztatás bővülésének. A problémát korábban az Európai Bizottság is külön kiemelte a Magyarországgal foglalkozó anyagaiban.
A Századvég szerint a kereslet és a kínálat földrajzi összekapcsolását célzó, az álláskeresői mobilitást erősítő kormányrendelet-tervezet hatékony eleme lehet a foglalkoztatás ösztönzését célzó aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek.
Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. 
