A felmérés szerint sokan készen állnak elhagyni otthonukat, ha egy jó munkalehetőség kopogtat az ajtón.

A miniszter szerint több munkaerő-mobilitást segítő intézkedések jöhetnek.

Vajon a gazdag családok fenn tudják tartani a vagyonukat, hatalmukat hosszú időn, akár évszázadokon keresztül is? Olasz tudósok megvizsgálták a középkor egyik leggazdagabb városának, Firenzének a családjait, ahol a 15. század óta vezetik az adófizetési statisztikákat, és meglepő következtetésekre jutottak.

Magyarországon az emberek nem szívesen váltanak munkahelyet annak ellenére, hogy a globális munkaerőpiacon évek óta élénkülés figyelhető meg. De miért ragaszkodunk ennyire a munkahelyünkhöz?

Az Európai Unió magyar biztosa szerint önmagában nincs azzal semmi gond, hogy a magyar fiatalok példátlan mértékben hagyják el az országot, tapasztalatokat szereznek, jobban keresnek. Szerinte a mobilitást nem szabad korlátozni, de a visszatérést lehet ösztönözni. Andor László utolsó, európai biztosi interjúját a Privátbankár.hu-nak adta. Ebből kiderül az is, hogy sokan sokat dolgoztak, hiába, Magyarország elhidegült az Európai Uniótól.

Főleg Kelet-Magyarországiak kérnek lakhatási támogatást, hogy a fővárosba vagy nyugatra költözhessenek dolgozni.

Elkészült az első uniós mobilitási eredménytábla, amelynek az a célja, hogy felmérje, mely tagállamokban milyen tényezők nehezítik és melyek könnyítik meg a hallgatók külföldi képzését. Kik járnak az élen és ki vannak lemaradva?

Az Európai Bizottság beterjesztett egy javaslatot a fizetési számlák kezelési költségeinek átláthatóságáról és összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról.

A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozóknak nem jár a jövőben lakhatási támogatás, a munkaviszonyban tevékenykedőknek viszont kéthavi ilyen támogatás megelőlegezhető - tartalmazza egyebek mellett az a rendelettervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.

Egy friss kutatás szerint a lakhatási támogatás a munkavállalók többségét valóban ösztönözné arra, hogy lakóhelyétől távol vállaljon munkát. A legszívesebben persze egy masszív bérkiegészítés miatt kezdenék pakolni a bőröndöt a magyar dolgozók, de ha csak 30 százalékot csapnának a fizetéshez, akkor inkább a lakbértámogatást választaná a többség.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megerősítette, hogy a cégeknek lehetőségük van az EU-n belül nemzetközi székhelyáthelyezésre a jogalanyiságuk megőrzése mellett. Egységes uniós jogi szabályozás hiányában azonban ennek jelenleg még számos tagállamban, így Magyarországon is, nemzeti jogi akadálya van.

A munkavállalók mobilitását segítheti az ingatlan-bérbeadás szabályainak egyik változása, mely szerint a lakást bérbe adó magánszemély levonhatja a bérleti díjból származó bevételéből az általa más településen bérelt lakás bérleti díját. A levonhatóság további feltételei közé tartozik, hogy a bérbeadás és a bérbevétel ugyanabban az évben történjen meg.

A világ munkavállalóinak egyötöde (19%-a) nagyon szívesen dolgozna egy másik országban, ha olyan lehetősége adódna, hogy 2-3 évig, teljes munkaidejű állásban, három-öt óra repülőútnyi távolságra, a mostaninál 10%-kal magasabb fizetésért végezhetné a munkáját. A magyar munkavállalók mobilitási kedve az átlagosnál valamivel alacsonyabb.