Az első uniós mobilitási eredménytábla szerint Németország, Belgium, Spanyolország, Franciaország és Olaszország állami támogatási rendszere a legeredményesebb a hallgatók külföldi tanulmányainak és képzésének támogatásában. Az eredménytábla létrehozása az Európai Bizottság egyik válasza a tagállamok azon igényére, hogy a külföldi tanulást ösztönözzék.
A külföldi tanulás és képzés kiváló alkalom arra, hogy a fiatalok értékes készségeket és tapasztalatokat szerezzenek, ezért az Európai Unió az új Erasmus+ program keretében jelentősen megnövelte a mobilitás finanszírozását - mondta Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos. A mobilitási eredménytáblának köszönhetően most először láthatóvá válik, hogy az országok milyen sikeresek a diákok mobilitását előmozdító környezet kialakításában – és mit tehetnek még.
A mobilitási eredménytábla öt olyan tényezőre épül, amely befolyásolja a fiatalok motiváltságát és képességét arra, hogy külföldön tanuljanak vagy külföldi képzésen vegyenek részt. Az eredménytábla tanúsága szerint ezek a tényezők tagállamonként jelentősen különböznek – és egyik tagállam „mobilitási környezete” sem kiváló minden tényező szempontjából.
A főbb tényezők
Tájékoztatás és iránymutatás a mobilitási lehetőségekről: a támogatás Németországban, Belgiumban, Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a legteljesebb körű. A tájékoztatást és az iránymutatást szolgáló struktúrák Bulgáriában, Görögországban, Szlovéniában és Cipruson a legfejletlenebbek.
A hallgatói támogatások hordozhatósága, vagyis az a lehetőség, hogy a diákok ugyanazokkal a feltételekkel részesülhessenek állami támogatásban és kölcsönökben egy másik országban, mintha tanulmányaikat saját hazájukban folytatnák. Belgium holland és német nyelvű területein, Cipruson, Luxemburgban, Szlovéniában, Finnországban és Svédországban a hallgatói támogatások és kölcsönök hordozhatók. Belgium francia nyelvű területein, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Görögországban, Horvátországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában azonban a diákok pénzügyi támogatási rendszere szigorúbb feltételeket szab.
Idegennyelv-ismeret: ez a tényező rendszerint sokat nyom a latban, amikor a diákok eldöntik, hogy külföldön tanuljanak-e. Cipruson, Luxemburgban és Belgium német nyelvű területein helyezik a legnagyobb hangsúlyt az iskolai nyelvtanulásra. Írországban és az Egyesült Királyságon belül Skóciában nincs kötelező iskolai idegennyelv-oktatás.
A külföldön végzett tanulmányok elismerése (az európai kreditátviteli rendszer és az oklevélmelléklet alkalmazása): Németország, Belgium és Spanyolország jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy nyomon kövesse azon európai eszközök – európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS), oklevélmelléklet – alkalmazását, amelyek a diákokat segítik abban, hogy elismertethessék külföldön végzett tanulmányaikat. Az országok nagy része azonban ennél jóval kevesebb figyelmet fordít erre a kérdésre.
Hátrányos helyzetű diákok támogatása: Belgium holland nyelvű része, Németország, Olaszország és Ausztria élen jár a külföldön tanulni vagy képzésen részt venni kívánó hátrányos helyzetű diákok magas színvonalú pénzügyi támogatásában és a mobilitásnak a társadalmi helyzet függvényében való figyelemmel kísérésében egyaránt.
Ezért (nem) mennek a fiatalok külföldre
Elkészült az első uniós mobilitási eredménytábla, amelynek az a célja, hogy felmérje, mely tagállamokban milyen tényezők nehezítik és melyek könnyítik meg a hallgatók külföldi képzését. Kik járnak az élen és ki vannak lemaradva?
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
